A sivatagok vészjósló mértékben terjeszkednek, már több mint 135 millió embert fenyeget az otthontalanság veszélye az elsivatagosodás miatt. Az Európai Bizottság becslése szerint a szárazságból fakadó pénzügyi károk az elmúlt 30 évben meghaladták a 100 milliárd eurót.


Az utóbbi évtizedben például a Közép- és Észak-Európában tapasztalt csapadékhiány miatt a legfontosabb haszonnövények feleannyit teremnek, a gabonafélék és a csapadéktól függő takarmánynövények árai pedig emelkedtek.

A hosszan tartó aszály azonban csak az egyik ok, ami miatt a korábban termékeny földek elsivatagosodnak. Ugyanis a talajromlást okozó emberi tevékenység nagyobb szerepet játszik ebben a folyamatban: ezek közt említendő az intenzív mezőgazdaság, a túlzott műtrágyahasználat, a túllegeltetés, az erdőirtás és a helytelen öntözés.


Érdekes, hogy ugyan már a '90-es években felismerték, hogy az elsivatagosodás a világ egyik legnagyobb környezetvédelmi problémája, mégis, az emberek százmillióit érintő veszedelem az utóbbi évtizedekben nemhogy enyhült volna, inkább súlyosbodott, egyre nagyobb területeket érint és ma már messze nem csak az afrikai országok problémája. Európában jelentősen érintett Görögország, Spanyolország és Olaszország is. Nem beszélbe hazánkról, ahol kiszáradófélben vannak folyóvizeink, a Duna-Tisza közén már eltűnt közel 1000 kisebb-nagyobb tó, de még számos példát sorolhatnánk...

Egyre több szakember szerint új szemléletű vízgazdálkodásra lenne szükség ahhoz, hogy változás történjen, illetve lassuljon ez a nagyon, de nagyon kedvezőtlen folyamat.

Forrás: Nimród Vadászújság

Indexkép: Pixabay