"A gabonafélék és a napraforgó vágását követően még istenes volt a helyzet, a kukorica betakarítása után viszont a tapasztalatok azt mutatták, hogy a szárazföld egyszerűen kiveti az ekét" – számol be a baranyai tapasztalatokról Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya Megyei Szervezetének elnöke. Az esőzések hatására javult a helyzet, de általánosságban elmondható, hogy "ezzel a problémával annak is szembe kell néznie, aki a forgatás nélküli talajművelés mellett dönt, ugyanis a talaj keménysége a gruberezés és tárcsázás hatékonyságát is kedvezőtlenül befolyásolja."
A mezőgazdasági szántóterületek kezelése során – legyen az hagyományos vagy forgatás nélküli talajművelési mód – elsődleges cél a talaj szerkezetének megóvása és javítása, valamint a talaj megfelelő tápanyag-, levegő- és vízgazdálkodásának fenntartása, a termesztett növények igényeit figyelembe véve.Rittlinger József – aki maga is gyakorló nagyüzemi gazdálkodó – szerint baranyai viszonylatban a gazdálkodók körében a legritkább esetben fordul elő, hogy valaki vegyesen alkalmazza a hagyományos vagy forgatás nélküli talajművelési módszert. Ha mégis emellett döntenek, annak legfőképpen a két változat tapasztalatainak és eredményeinek összevetése, esetleg egy-egy váltást célzó döntés előkészítése a célja.
Forgatás nélküli talajművelés.
A szántás kontra forgatás nélküli művelés
"Magam szántáspárti vagyok – tette hozzá a megyei NAK elnök – és nemcsak azért, mert a mélyforgatásos módnak évszázados hagyománya van a térségben. Tapasztalataim szerint a gruberezéssel művelt föld hozama csak 5-6 év múlva éri utol a forgatásos területekét. Ennél is nyomósabb érv viszont a betakarítás utáni szármaradványokon megmaradó kórokozók észlelhetően erősebb negatív hatása. A talaj felső rétegeiben terjedő fertőzések, meginduló rothadás, megtelepedő bogarak vagy a következő esztendő termését rontják, vagy jelentősen növelik a védekezési költségeket."
A Baranyában alkalmazott talajművelési módszer vegyes képet mutat. Míg a Bóly Zrt. jellemzően a forgatás nélküli módszert alkalmazza területein, számos agrárcég továbbra is a szántásos eljárás mellett tart ki. A Bóly Zrt. növénytermesztő ágazata a vetőmag-feldolgozást, az állattenyésztést és a takarmánygyártást egyaránt szolgálja.
"A legkorszerűbb technológiákat, fajtákat és hibrideket alkalmazzuk, és a hatékony produktum érdekében területeinken az úgynevezett konzerváló, forgatás nélküli talajművelést végezzük. Ezzel ügyelünk arra, hogy talajaink termőképességét megőrizzük, hiszen szántóföldjeink földrajzi és ökológiai adottságaiknak köszönhetően különösen alkalmasak jó minőségű vetőmagvak és élelmiszer-alapanyagok termesztésére.
Mélyszántás öt ekével.
Precíziós gazdálkodásunk során a környezetterhelést minimalizálva, az ökológiai potenciált kihasználva fenntartható gazdálkodást biztosítunk azzal, hogy táblán belüli kezelési egységeket alakítunk ki. A pontos alapanyag-utánpótlással és a minimális mennyiségben kijuttatott növényvédő szerek kiadagolásával valósítjuk meg, hogy környezetterhelésünk egyre csökkenjen" – foglal állást a kérdésben egyértelműen a Bóly Zrt. szántóföldi növénytermesztési ágazata.
A kamara baranyai elnöke szerint ugyanakkor a technológia választását jellemzően sem a földterületek domborzati viszonyai, sem pedig a termőtalaj típusa nem befolyásolják markánsan. Sokkal inkább az, hogy a termőterület milyen klimatikus környezetben van, illetve hogy a gazdák hosszabb távon milyen időjárási körülményekre számítanak.
"Gépesítés és annak költsége oldaláról megközelítve lényegében nincs különbség a választott módszer hatékonysága és költséghatékonyága között térségünkben. Ha a géppiac alakulását nézzük, nálunk, de magyar viszonylatban is továbbra is sok ekét adnak el, a forgatás nélküli talajművelés eszközeinek stabilizálódó piacrészesedése mellett. És ez nemzetközi viszonylatban sincs másként, hiszen tapasztalataim szerint a két technológia alkalmazása európai léptékben is roppant vegyes képet mutat.
Még mindig jól fogy az eke.
Vizet keresnek
A legnagyobb baranyai agrártermelő cég, a Bóly Zrt. már évekkel ezelőtt megkezdte az öntözéses növénytermesztési gazdálkodás kiterjesztésének feltételeit megteremtő fejlesztéseket, több területen már eredményesen alkalmazzák is a módszert. De mint az Agrárkamara friss felmérése mutatja, a többi gazdálkodót is élénken foglalkoztatja a lehetőség.
A megyében a Dráva, a Pécsi-víz és a Fekete-víz folyásai tartogathatnak kiaknázható lehetőségeket, ugyanakkor komoly visszatartóerő, hogy az öntözés műszaki feltételeinek megteremtése a jelentős kormányzati és uniós támogatások ellenére nagyon költséges és csak hosszabb távon megtérülő beruházás.
