A mezőgazdaság gépesítésének legalább egy évszázados folyamatában az igavonó állatok szerepe a fejlett országokban szinte nullára redukálódott.
A szőlőművelés és az erdőgazdálkodás egyes műveleteinél már néhány éve a nehezen mozgó gépek helyett lovakat alkalmaznak – fotó: pixabay.com
Az igásállatok nem szennyezik sem a talajt, sem a légkört
A campogalego.es hírportál szerint viszont újabban, több országban terjed az a szemlélet, hogy bizonyos részterületekre célszerű visszahozni az igavonó állatokat, amelyek a modern mezőgazdaságban és a városi gazdálkodásban is hasznosak lehetnek.
A szőlőművelés és az erdőgazdálkodás egyes műveleteinél már néhány éve a nehezen mozgó gépek helyett lovakat alkalmaznak. Az igásállatok nem szennyezik sem a talajt, sem a légkört, viszont utódokat hoznak létre, a kiöregedett traktorokat pedig nem lehet megenni. Amerikában az amish vallási közösségek már olyan, korszerű követelményeknek megfelelő gépeket is kifejlesztettek, amelyeknél az állati vonóerő bonyolult forgó alkatrészeket képes működtetni.
Kisebb parcellákon érdemes lehet a lovakhoz, öszvérekhez vagy szamarakhoz visszatérni
A lovakkal való szántást senki sem akarja visszahozni, és a mezőgazdasági gépesítés korszakalkotó jelentőségét mindenki elismeri, de talán a tömeges gépesítés lázában a világ egy kicsit „átesett a ló másik oldalára”.
Ezért, kisebb parcellákon, ahol a különösen nagy vonóerőnek és nagy munkasebességnek nincs jelentősége, ott érdemes lehet a lovakhoz, öszvérekhez vagy szamarakhoz visszatérni, és ugyanez érvényes többek között a szemeteskocsikra nagyvárosok történelmi központjaiban, ahol a gépek zaja és légszennyezése többet árthat mint használ.
