Az európai országok ebben az évben – nem egészen optimális körülmények között – összesen 2,7 millió tonna szóját takarítottak be, ami ugyan közel háromszorosa a tíz évvel korábbinak, de a 400 millió tonna körüli globális termés, sőt a tagországokban évente felhasznált 16 millió tonna, illetve az idei, 27 millió tonnára becsült EU-igény mellett is eltörpül – írja az agrarheute.com.
Az importált szója 93 százalékát az EU tagországok állati takarmányozásra, valamivel kevesebb mint 1 százalékát pedig humán táplálkozásra használják.
A 27 tagország az évenkénti szója szükségletének kereken 85 százalékát rendszeresen importból (elsősorban Brazíliából és az USA-ból, újabban pedig Ukrajnából is) kénytelen beszerezni.
Az EU szójaigénye jóval nagyobb, mint amit képes megtermelni – Fotó: Shutterstock
Az EU évek óta komoly erőfeszítéseket tesz az importfüggőség mérséklése érdekében. Ezt a célt szolgálta a Duna-szója egyesülés létrehozása, amelyet 10-11 évvel ezelőtt több tagország (EU-n kívüli országokkal szövetkezve) hívott életre. Az egyesülés fokozatosan növeli az előállított éves szójamennyiséget, a nyári szárazságok és hőhullámok azonban ezt – az öntözővíz szűkössége miatt – erősen korlátok közé szorítják.
Az európai takarmányozás fehérjeigényének kielégítéséhez az EU tagországok belső termelése belátható időn belül nem lesz elegendő. A szójabeszállítók által drasztikusan megemelt árakra való tekintettel célszerű azonban a földrészünkön is jól termeszthető fehérjenövények (csillagfürt, borsó, stb.) vetésterületének fokozott növelése.
