Magyarországon mintegy 67 ezer hektáron termeltek szóját tavaly a magyar termelők, holott a Karintia Kft. cégvezetője, Bene Zoltán szerint sokkal takarékosabb növény, mint bármelyik, nagy területen termesztett szántóföldi kultúra, így megérné nagyobb területeken foglalkozni vele.
Érvek a szója mellett
Takarékos növény
Az, hogy mennyit költünk inputokra, talán sosem volt annyira kardinális kérdés, mint most, ráadásul 20 százalék feletti éves kamatszinten kellene a termelést finanszírozni.
A szójával spórolhatunk, hiszen hektáronként 300-400 forintos inputköltséggel számolhatunk, míg kukorica esetében 500-700 ezer forintról van szó. "Nem a kukorica ellen beszélünk, csak mint versenytárs, azzal hasonlítjuk össze" – szögezte le Bene Zoltán, hiszen a kukorica termesztését teljesen természetesnek vesszük, pedig nem minden évben képes beváltani a hozzá fűzött reményeket.
A szója takarékos, mert nem igényel nitrogénhatóanyag-tartalmú műtrágyát. Ezt ugyan sokan vitatják, de tény, hogy Ausztriában, Németországban egyáltalán nem használnak nitrogént a szójához, ugyanis környezetvédelmi okból tilos ebben a kultúrában, mégis 5 tonna/hektár feletti eredményeket érnek el a triplanullás fajtákkal.
Nitrogénre természetesen szüksége van a növénynek, de ezt önmaga képes előállítani abban az esetben, ha minőségi, körültekintő oltással előállított és megfelelően tárolt vetőmagot használunk, és szakszerű agrotechnológiát alkalmazunk. Sokan pont az utóbbi miatt tartanak a szójától, mert több odafigyelést és nagyobb tudatosságot kíván meg a termesztése. A befektettet energiáért cserébe viszont kiszámíthatóbb terméshozamra lehet számítani.
A szója takarékos, mert a jól megválasztott érésidejű szóját szárítani sem kell.
Bene Zoltán: a szója egy takarékos növény és megbízhatóan terem – Fotó: Agroinform
Termésstabilitás
Az idei évben nem nagy kihívás jó terméshozamokat elérni, hiszen az ország nagy részén volt elég csapadék. Ami viszont nagyon meggyőző, hogy a teljesítmény csökkenése 5 év átlagához hasonlítva a 2022-es, aszályos évben 24 százalékos volt a szója esetében, a kukorica esetében viszont több mint 50 százalék, de a napraforgót is lekörözte a szója, hiszen ott 35 százalékos volt a visszaesés.
Mindez többek között a kukoricához és a napraforgóhoz képest 5 fokkal magasabb hőstressz küszöbértékből következik, magyarul a szója tovább kitart a forró napokon.
Támogatás
Bár sok az új elem a támogatási rendszerben, a termeléshez kötött támogatás továbbra is egy biztos pont, ami sok más szántóföldi kultúrával ellentétben szójatermesztés esetén igényelhető. Az új időszakban 22 százalékkal több a rendelkezésre álló forrás a korábbi ciklushoz képest, az előzetes számítások szerint akár 90-100 ezer forintos összeg is igényelhető majd pluszban a szója után hektáronként.
+ 1 érv: a szója nem marad a termelő nyakán
Összességében tehát elmondható, hogy bár a szója ára is hektikusan változik a többi termény árához hasonlóan, kisebb a kockázata annak, hogy mínuszban legyen a termelő. Ráadásul az sem kérdés, hogy van-e rá kereslet. Magyarország és az EU is csak töredékét képes előállítani a felhasznált szója mennyiségének, tetemes mennyiségű importra szorulunk (több mint 90 százalék az import az EU-ban).
A Karintia Kft. szakembereinek tájékoztatása alapján pedig az is kiderült, hogy a nemesítőik kiváló munkájának köszönhetően további ígéretes genetikákkal jelennek meg a hazai piacon.
