"A szója vetésterülete emelkedni fog, kell, hogy emelkedjen Magyarországon" – mondta Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője a Szója Agroinform webináriumon. Hogy miért látja így, az nyilvánvalónak tűnik a szójatermesztés mellett általa felsorakoztatott érvek alapján, akkor is, ha egyelőre sok gazdálkodó inkább a túl nagy kihívást, az agrotechnikai és a növényvédelemmel kapcsolatosan nehézségeket látja a szójában.
1. Van rá kereslet, az EU kénytelen óriási mennyiségű szóját importálni
Mint mondta, a kihívások, amelyekkel küzdenek a magyar termelők, nem pillanatképek, velünk maradnak. Ukrajna alapanyag-termelése elegendő 400 millió ember ellátásához, és annak ellenére, hogy gyakorlatilag le van zárva a Fekete-tenger, 3,5 millió tonna termény tudja elhagyni szárazföldön és folyami úton Ukrajnát. Ezzel a volumennel tartósan kell számolni.
Kukoricából és búzából sokkal többet állítunk elő Magyarországon, mint amennyire szükségünk van, ezért az exportpiacok minősége és a logisztika határozza meg az értékesíthetőséget. Szójából viszont az EU-ban 3 millió tonnát állítunk elő, a felhasználás pedig 30 millió tonna, Magyarországon 180 ezer tonnát állítunk elő szemben az 500-600 ezer tonnás hazai felhasználással.
Ukrajnában hozzávetőlegesen 4,78 millió tonna terem az idei évben, és ha azt feltételezzük elméletben, hogy ez mind Európában köt ki (ami valószínűleg nem így lesz), még akkor is csak 7,8-7,9 millió tonnánál tartanánk, azaz szükség van a dél-amerikai importra.
Ez azt jelenti, hogy szinte lehetetlen annyi szóját előállítani Európában, amennyire szükség lenne Magyarországon és az EU-ban, így a kereslet hosszú távon megmarad.
2. Könnyebb a terménylogisztika
A koronavírus-járvány miatt az ellátási láncok rövidítése fontos szemponttá vált, ezzel együtt az EU-ban egyre nagyobb jelentősége lesz az ökológiai lábnyom csökkentésének, ami jó érv a helyben és kevesebb inputanyaggal előállított szója mellett. Ráadásul a kukoricával összevetve a 7-10 tonnás hektáronként volumen helyett a szójával körülbelül 3 tonnányi mennyiség raktározásáról és szállításáról kell gondoskodni.
3. Genetikai adottságai miatt eredményesebben küzd meg a klímaváltozással
"Az a sztereotípia ugrik be a szójáról, hogy egy vízigényes és érzékeny növény. Igen, vízigényes és érzékeny, mint minden más növény. De mégis kevésbé függ az aszálytól" – emelte ki Bene Zoltán, állítását pedig az alábbi adatokkal támasztotta alá.
2022-ben, az évszázad aszályának évében a kukorica terméshozama a Karintia Kft. elemzése szerint 5 év átlagát tekintve 52 százalékkal csökkent, a szójánál a csökkenés mértéke 24 százalékos volt. 2022-ben 19-ből 3 megyében lett mínuszos a szója, míg a kukorica 15 megyében (megyei átlagos értékek).
Ezek az eredmények a modern genetikának köszönhetőek: a nemesítők kutatási eredményei szerint a szója esetében a káros hőmérsékleti küszöbérték 5 fokkal magasabban van, mint a kukorica és a napraforgó esetében. Emellett a nyári aszály és hőség kevesebb kárt tesz a megtermékenyülés idején, mert a kukoricához képest zártabb körülmények között zajlik, kevésbé károsodnak a pollenek.
Magyarországon a hazai szükséglet egyharmadát állítjuk elő, az európai igényt pedig 90 százalékban importból fedezi az EU – Fotó: Shutterstock
4. A termeléshez kötött támogatás a ráfordítás 20-25 százalékát fedezi hosszú távon
A 2022-es termés után több mint 74 ezer forint járt hektáronként, a támogatás összege pedig előre láthatólag körülbelül 90 ezer forintra nő, ami azt jelenti, hogy a ráfordítások jelentős részét továbbra is fedezi a támogatás. A feltételek pedig a következők: 1 tonna/hektár termést kell produkálni, gazdálkodási naplót kell vezetni, minősített vetőmagot kell használni.
5. A szójával kompromisszumok nélkül lehet takarékoskodni az inputokon
Jelentős összeget lehet megspórolni egy korai (000-00 éréscsoportú) fajta használatával, hiszen jó eséllyel el tudjuk kerülni a szárítási költséget. "Érdemes modern genetikákat, duplanullás, triplanullás fajtákat választani" – mondta a Karintia Kft. cégvezetője.
Nitrogénmentesen is termeszthető. Ausztriában például nitrogénmentesen termesztik a szóját, főként azért, mert kontraproduktívnak bizonyult a nitrogén mesterséges pótlása. Minél több nitrogént talál a talajban a szója, annál kevésbé fognak a N gyűjtő baktériumok nitrogént előállítani a növény számára. A kellő mennyiségű és minőségű gümőszám jelentette nitrogénmentes termesztésnek vannak feltételei: minőségi, oltott vetőmag, az agrotechnológiai ajánlások betartása.
A szója utáni kalászosnál pedig fél-egy tonnás terméstöbbletre lehet számítani a szója kedvező utóvetemény hatásának köszönhetően.
6. A minőség nem jelent értékesítési kockázatot
2022-ben a kukorica minősége, 2023-ban pedig a búza minősége (HL súly és fehérje tartalom) jelentett kihívást, ami befolyásolta az értékesíthetőséget és az árat. Ehhez képest a szója esetében csak 13 százalékos nedvességre, 2 százalék keverékességre és GMO-mentes termésre van szükség (utóbbit a GMO-mentes vetőmag garantálja) ahhoz, hogy értékesíthető legyen. Amennyiben magasabb, 53-55 százalékos a profat-tartalom (fehérje- és olajtartalom), felárral lehet számolni.
A Karintia Kft. az ország egész területén foglakozik vetőmag és más inputanyagok értékesítésével, terményfelvásárlással, szaktanácsadással.
Keresse a Karintia Kft. területi képviselőit, szaktanácsadóit, tegye fel kérdéseit a termesztéstechnológiával kapcsolatban!
Indexkép: Shutterstock
