Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

A talaj funkciói azonban sérülékenyek és végesek. Az emberi beavatkozások nyomán a talajok károsodása felgyorsult, és új formákban jelentkezik, mint például a talajszennyezés (ipari melléktermékek és hulladékok), a savas esők és műtrágyák által okozott elsavanyodás. A talajsavanyodás a legkiterjedtebb degradációs folyamat hazánkban. Magyarországon a javításra szoruló terület kb. 2,8 millió hektár, és ebből a talajsavanyodás mintegy 2,2 millió hektárt érint.

A talajsavanyodás káros hatásai:

• Csökken a talaj pH-ja
• A talaj bázikus kationokban elszegényedik (Ca, Mg, Na, K)
– ezen növényi tápanyagok mennyisége és felvehetősége csökken
– cementáló-anyag veszteség lép fel
– agyagásványok szétesnek
– fémek oldhatósága nő (Al, Cd, Mn toxicitás)
• Talajszerkezet romlik
– mikroaggregátum stabilitás csökken
– tömörödés, porosodás lép fel
• Víz- és szélerózió fokozódik
• Szervesanyag- és talajvesztés lép fel
• Biodiverzitás csökken
– a talajlakó mikroorganizmusok összetétele megváltozik (penészgombák)
• A termés mennyisége csökken és minősége romlik

PH KEZELÉS + MESZEZÉS = SIKERES NÖVÉNYTERMESZTÉS

Meszezéssel hatékonyan csökkenthető a talaj savanyodása. A meszezés lehet fenntartó vagy melioratív meszezés, illetve mésztrágyázás. A meszező anyag adagjának megállapításához mindig talajvizsgálat szükséges, illetve ajánlatos mész-szükségleti tesztet is végezni. A talaj pH általában nem elegendő, mert pl. agyagos talajok akár háromszor annyi meszet is igényelhetnek, mint a homokos talajok.

A savanyú talajok meszezéssel történő javításának kedvező hatásai:

• elősegíti a tápanyag jobb felvételét, javítja a műtrágyák hasznosulását
• lassítja a mikroelemek kimosódását, gátolja a toxikus elemek felvehetőségét
• javítja a talajszerkezetet, növeli a talaj vízbefogadó képességét
• kedvező feltételeket biztosít a hasznos mikroorganizmusok számára
• javítja a talaj művelhetőségét, csökkenti a művelési költségeket
• növeli a terméshozamot és a minőséget, erősebb, egészségesebb növények

A két fő faktor, ami meghatározza a minőséget a részecske mérete és a kémiai összetétel. A részecskeméret az anyag bomlási-sebességét befolyásolja (reakció sebesség). A kémiai összetétel a meszező anyag savközömbösítési értékét, illetve azt a savasság mennyiséget határozza meg, melyet az adott anyag közömbösíteni képes.

A részecskeméretet szabványos méretű szitával mérjük, és ez egyik meghatározó faktora a talajra kijuttatott mész reagálásának; minél kisebb a részecskeméret, annál nagyobb a mész felülete, mely reakcióba léphet a talaj savtartalmával. A meszező anyag reakciójának mértéke függ a talaj pH-tól, a mész talajjal való keveredésének mértékétől, valamint a részecskemérettől. Minél savanyúbb a talaj (alacsonyabb a pH) annál gyorsabb a mész reakciója. Továbbá, minél jobban keveredik a mész a talajjal, annál fokozottabb a reakció. A reakció mértéke függ a meszező anyag oldhatóságától is. Az égetett mész és a hidratált mész sokkal jobban oldható vízben, mint mészkő és ezért sokkal gyorsabb hatást fejt ki a savanyú talajok semlegesítésében.

A savanyú talajok reakcióállapota és mészigénye:

pH	Talaj minősítése	Talaj mészigénye	CaCO₃ to/ha (0,56 to CaO)
4,5 alatt	Erősen savanyú	Erősen mészigényes	6 – 8
4,6 - 5,0	Közepesen savanyú	Közepesen mészigényes	4 – 6
5,1 - 5,5	Gyengén savanyú	Gyengén mészigényes	2 – 4
5,6 felett	Közel semleges	Feltételesen mészigényes	2 alatt