Talajművelés, dróntechnológia, energianövények – mi mindennel foglalkozik a Növénytermesztési-tudományok Intézet?

A Növénytermesztési-tudományok Intézet fő tevékenysége a növénytan, a növényélettan, a növényökológia, a földműveléstan, a növénytermesztés és a precíziós gazdálkodás oktatási és kutatási feladatainak ellátása. Ezenkívül az Intézet ellátja a profiljába illeszkedő, főleg interdiszciplináris tudományos kutatásokat is, közreműködik az Egyetem stratégiai kutatási és fejlesztési feladatainak megvalósításában. Ismerjük meg közelebbről a Növénytermesztési-tudományok Intézet és 95 munkatársának tevékenységét, Dr. Gyuricza Csaba intézetigazgatóval készített interjún keresztül.

Mi az Intézet alaptevékenysége?

A Növénytermesztési-tudományok Intézet az oktatási, kutatási és innovációs alaptevékenységeket látja el campusokon átívelően. Ezeken felül szaktanácsadási feladatok, valamint szakpolitikai anyagok előkészítésében is szerepet játszik. Ez utóbbi a döntéshozók számára ad egy erős alapot ahhoz, hogy az agráriumban felmerülő kérdésekre pontos, hiteles forrásokból érkezzenek a válaszok, mint például a MATE intézeteinek irányából.

Dr. Gyuricza Csaba intézetigazgató – Fotó: Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem

Melyek az Intézet kiemelt kutatási területei?

Az Intézet kiemelt kutatási területei közé tartoznak a talajművelési eljárások környezetre és növényekre gyakorolt hatásait megcélzó vizsgálatok, valamint az Intézet különböző tápanyaggazdálkodási kísérletei is. Továbbá az Intézet kollégái foglalkoznak klímaváltozással, dróntechnológiákkal, fajismereti, növényélettani kutatásokkal, fajtaösszehasonlító és nemesítési munkálatokkal, energianövények termesztésének technológiai kérdéseivel és a precíziós növénytermesztés mindennapi alkalmazásával.

Kik az Intézet vállalati partnerei? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?

A Növénytermesztési-tudományok Intézetnek számos vállalati partnere van. A teljesség igénye nélkül ide sorolható a Vitafort Zrt., a Hungrana Kft., de rengeteg növénynemesítő cég, vagy tápanyaggazdálkodással foglalkozó vállalat is gazdagítja a listát. Elmondhatjuk, hogy az ország agrárfókuszú vállalataival van kapcsolatunk, a növénytermesztéssel foglalkozókon keresztül a gépkereskedő cégekig. Fontos megemlítenem, hogy a digitális szektorból is egyre több együttműködéssel rendelkezünk, ugyanis egyre több cég keres olyan innovatív partnereket, akikkel az informatika és az agrárszakma közti híd áthidalható.

A rövid- és hosszútávú partneri kapcsolatok általában a kutatások kapcsán születnek, hiszen a vállalatok ismerik a piacot, és gyakran van olyan probléma vagy kérdés, amelyekre a mi szakértőink, kutatóink találják meg a választ. Ezek a partneri kapcsolatok visszacsatolással szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a piacnak milyen kutatási eredményekre van szüksége, ezeket kutatói szemmel nem biztos, hogy mindig érzékeljük. A vállalati kapcsolatok nemcsak kutatói szinten fontosak, hanem oktatási szinten is, ugyanis gyakorlati helyet biztosítanak hallgatóinknak, akik sok esetben a kutatási eredményeket hasznosítva tudnak elhelyezkedni a későbbiekben az adott vállalatnál.

Az Intézet a talajművelési eljárások környezetre és növényekre gyakorolt hatásait is vizsgálja – fotó: Agroinform.hu / Gáspár Elizabet

Melyek az Intézet kutatási egységei?

Az Intézethez az alábbi szervezeti egységek tartoznak:

• Agronómia Tanszék
• Növénytan Tanszék
• Növényélettan és Növényökológia Tanszék
• Növénytermesztési Kutató Központ

A Növénytermesztési Kutatóközponton belül a területi tagoltság miatt négy kutatóállomás működik:

• Keszthelyi állomás (Burgonyakutató)
• Iregszemcsei állomás
• Szegedi állomás
• Kompolt és Tass-pusztai állomás

Mind az öt campuson rendelkezünk tanszékekkel, Gödöllőn mindhárom képviselteti magát, Budán kettő, Gyöngyösön egy, Keszthelyen és Kaposváron is egy-egy tanszék működik.

Összesen hány fő dolgozik az Intézetnél?

95 munkatárs dolgozik az Intézetnél.

Vannak-e az Intézet által kínált szolgáltatások?

A Növénytermesztési Kutatóközpontnál szolgáltatásként lehet megemlíteni a vállalati partnerek vagy egyéb cégeknek nyújtott kísérletbeállításokat, kísérletek kiértékelését, valamint a növénytermesztésben használatos termékek fejlesztését. Továbbá kiemelném a különböző háttéranyagok összeállítását, szakpolitikai vélemények előkészítését, kiértékelését, valamint a szaktanácsadási programokban való közreműködést. Kollégáink végeznek növénynemesítéssel kapcsolatos szolgáltatásokat is.

Van-e jelenleg folyó nemzetközi kutatási projekt? Amennyiben igen, beszélne erről pár szót?

Például az Európai Űrügynökséggel (ESA) van nemzetközi kutatási projektünk, az ide kapcsolódó kutatásokat a Növényélettan és Növényökológia Tanszék végzi, azon belül is a gödöllői szakértői csoportunk. A kutatások fókuszában a vegetáció működésének tér- és időbeli mintázatai állnak. Fő kutatási tevékenységei a projektnek az elsődleges ökoszisztéma funkciók mérése, UAV-ok (pilóta nélküli repülőgép) segítségével felületi hőmérséklet és reflexió, továbbá a növények ökofizológiai funkcióinak közvetlen mérései. A kapott eredmények segítséget nyújtanak a növényi stresszállapotok felismeréséhez és alapot szolgáltatnak a mezőgazdaság jövőjét szolgáló adatalapú szakértői rendszerek kiépítéséhez.

Az Intézet segíti-e valamelyik nemzetközi szervezet kutatásait?

Az imént említett ESA munkáját segíti, ezenkívül a MATE szerves részét képező jogelőd – NAIK – partneri hálózatából meglévő növénytudományokkal foglalkozó állami kutatóintézetek munkáját is támogatja. Szoros együttműködést ápolunk a MATE Növényvédelmi Intézetével és ennek köszönhetően az Intézet munkatársai bekapcsolódtak az EuroWheat nemzetközi kutatási projektbe is.

Melyek az Intézet céljai a jövőre nézve?

A Növénytermesztési-tudományok Intézet céljai közé tartozik, hogy az agrárium fenntarthatóságát és versenyképességét elősegítő, gyakorlatorientált és naprakész tudással rendelkező szakembereket képezzen. Nagyobb hatást szeretnénk elérni a növénytermesztésen belül, hogy a precíziós gazdálkodást ne különállóan kezeljék a hallgatók és a leendő gazdálkodók, hanem a mindennapi munkájuk szerves része legyen. Ennek a hitvallásnak a gazdák felé is el kellene jutnia, a tudásátadást így kiemelt feladatként kezeljük, ahogy kezeltük eddig is. Ezt különböző szemináriumok és gazdanapok megszervezésével szeretnénk elősegíteni. További célok között szerepel a nemzetközi és hazai kutatóhelyekkel és felsőoktatási intézményekkel való szakmai együttműködések kiépítése, valamint a fiatal oktatók és kutatók aktív szerepvállalásának elősegítése, a kutatói utánpótlás számára vonzó életpálya biztosítása.

Vannak-e egyéb tevékenységek, amelyeket fontosnak tart megemlíteni?

A gyakorlatorientált képzésre még inkább hangsúlyt szeretnénk fektetni, ezt még inkább be szeretnénk vonni a mindennapokba. Fontosnak tartjuk, hogy terepen is legalább annyit legyen egy hallgató, mint a tanteremben és előadóteremben.