Nemrég került sor Budapesten a VIII. CSEBER Fenntarthatósági Konferenciára, itt váltottunk szót Fenyvesi Ritával, a CSEBER Nonprofit Kft. (CSEBER = Csomagoló Eszköz BEgyűjtési Rendszer) ügyvezetőjével egyebek közt arról, hogy hatalmas tévhit, hogy a kiürült növényvédő szeres csomagolás veszélyes hulladéknak minősül.
– Valóban sokan azt hiszik, hogy veszélyes hulladék, de Európában a legtöbb helyen nem minősül annak – válaszolta kérdésünkre Fenyvesi Rita. – Pont azért nem, mert ha veszélyes hulladékká nyilvánítanák, akkor a gazdálkodó veszélyes hulladék szállítási engedély nélkül be se vihetné azt a gyűjtőhelyre. Azt gondolom, az nonszensz lenne, ha egy háromszor kiöblített – legalábbis mi ezt kérjük a gazdáktól – flakon veszélyes hulladéknak számítana és úgy kellene tekinteni rá, mint ha az radioaktív, vagy valami más, halálosan mérgező dolog volna.
Egyébként pontosan ez a CSEBER lényege, hogy a rendszerünk biztosítja a gazdák számára azt, hogy a csomagolást ne kelljen veszélyes hulladékként kezelni. Erre minden lehetséges módon igyekszünk felhívni a gazdálkodók figyelmét ismeretterjesztő cikkekkel, szakmai rendezvényekkel, vagy éppen a Facebook-on meghirdetett nyereményjátékkal, utóbbira idén immár negyedik alkalommal került sor. Szeretnénk minél többeket elérni az üzeneteinkkel, de azt gondolom, most már olyan régóta jelen vagyunk a szakmai térben, hogy a gazdálkodók többségének tudnia kellene rólunk, a munkánkról, törekvéseinkről. Ez az immár 21. éve tartó és örök küldetésünk. Azt viszont szeretném hangsúlyozni, hogy az elmúlt években nagyon sokat javult a gazdák környezetvédelemhez való hozzáállása. Sajnos azonban sok minden nem rajtuk múlik – én tudom, hogy ha lenne rá lehetőségük, mindent úgy végeznének, hogy ne ártsanak a környezetnek.
Az elmúlt években nagyon sokat javult a gazdák környezetvédelemhez való hozzáállása – forrás: Pixabay
Fenyvesi Rita hangsúlyozta: tavaly nagyon nehéz helyzetbe kerültek az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősség díj bevezetése miatt, ami a gyártókra is iszonyatos terheket ró. Ezzel együtt bizakodók: meggyőződésük, hogy tovább növekedhet a CSEBER programja.
– Jó volna egy edukációs programot kitalálni, akár gyerekeknek is – fűzte hozzá. – Azt gondolom, talán ezzel tudnánk tovább fejlődni. De sajnos, ez nem ilyen egyszerű, sok minden függ attól, hogy a szakminisztérium milyen, mekkora mértékű EPR-díjakat szab majd meg a 2025-ös évre a növényvédőszeres göngyölegek esetében. Ha ez irreálisan magas lesz, akkor azt már bizonyosan nem tolerálják a gyártók és a visszagyűjtés akár részben meg is szűnhet Magyarországon.
A műanyag újrahasznosítás rendszere a CSEBER és a MOHU együttműködésében – forrás: CSEBER
A meglévő gyűjtőpontokat sikerült integrálni a MOHU rendszerébe, valamilyen formában tehát létezne tovább a visszagyűjtés – de ne feledjük, hogy most a CSEBER jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy működjön a rendszer. Mi fizetünk a gyűjtőhelyeknek a gyűjtésért, amihez a forrást a növényvédőszer-gyártók, első forgalmazók biztosítják. Fontos feladatunk, hogy ezt a pénzt eljuttassuk a gyűjtőhelyekre, hogy ők ne ingyen gyűjtsenek, mert azért ez egy komoly munka. Ha valaki egyszer, valahol azt mondaná, hogy nincs szükség ránk, akkor az azt is jelentené, hogy a gyűjtőpontok a továbbiakban ingyen gyűjtenek. Minden megteszünk azért, hogy erre ne kerüljön sor.
Fenyvesi Rita végül arra hívta fel a figyelmet, hogy 2025-ben lesz az Agrárkemizálási Társaság alapítója, dr. Nagy Bálint halálának 10. évfordulója. Szintén 10 éves lesz az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célja. Lenne alkalom hát újra találkozni, beszélgetni, eszmét cserélni egy, a mostanihoz hasonló konferencián.
