A KSH felmérése szerint a biogazdálkodás hazánkban 2016-ban vett új lendületet, 2019 végére az összes, biotermesztésbe bevont terület mintegy 303 ezer hektárt tett ki, több mint 5000 termelővel.

A növekedés okai:

- a klímaváltozást egyre többen tartják szem előtt a gazdálkodók között is,

- a fenntarthatóság és a környezettudatosság egyre fontosabbá válik a fogyasztók számára,

- az iparszerű mezőgazdasági technológiákkal kapcsolatos kételyek mérlegelése.

BIO-növénytermesztés

Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba bevont terület nagysága 2019-ben az összes mezőgazdasági terület 5,7%-át tette ki. Ennek a területnek nagy része rét és legelő, ezek az összes ökoterület több mint 40 százalékát teszik ki. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy a gabonafélék ökotermesztése hazánkban viszonylag alacsony, 15% körüli, ezt követi a zöldtakarmány-területek 10 százalék körüli aránya, majd jócskán lemaradva az ültetvények és az ipari növények termesztésére használt teületek, közel azonos arányban.

A termesztési célok a következőképpen alakulnak az európai biogazdálkodásban élen járó tagállamok és a visegrádi országok esetében:

biogazdálkodás Európában

Ökológiai állattartás

Az ökológiai állattartásban tartott állatfajok száma jelentősen nőtt, bár a teljes állattenyésztési ágazaton belüli részesedés aránya továbbra is alacsony: összesen 27 ezer szarvasmarhát és közel 12 ezer juhot tartottak biogazdálkodásban, ami a teljes állományra vetítve, szarvasmarha esetében 3%, juh esetében mindössze 1,1%.

Ez az arány Franciaországban a legmagasabb európai összehasonlításban, ugyanis ott a marhaállománynak mintegy 16 %-át, a juhállománynak pedig majdnem 20%-át biogazdaságokban tartják. Sertés esetében a különbség még nagyobb: a francia bioállattartók a teljes sertésállomány 23%-ával foglalkoznak, hazánkban ez a szám éppen hogy 0% felett van. biogazdálkodás

Hazánkban alacsony a biogazdálkodásban tartott haszonállatok száma – Fotó: Agroinform

A biogazdálkodásba vont területek további növelése a cél

Uniós szinten a legmagasabb arányban – a termőterületek 20 %-án – Ausztriában, Észtországban és Svédországban foglalkoznak biogazdálkodással.

Ezért is tűnik nagy kihívásnak az Európai Zöld Megállapodásban foglalt, 2030-ig elérendő 25 %-os biogazdálkodásba vonni kívánt területarány, melyről az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szeptember 30. és október 2. között megszervezett konferenciáján is szó volt. Ezt a célszámot csak egy komplex cselekvési terv végrehajtásával lehet megközelíteni, bár némi könnyítést jelent, hogy a tagállamok meghatározhatják majd a saját vállalásainak mértékét. Az EU-s Ökogazdálkodási Cselekvési Terv mindenki számára megismerhető és véleményezhető november 27-ig.

A rendezvényen elhangzott: a hazai területek eddigi növekedését az is elősegítette, hogy jelentős pályázati forrásokat rendeltek az ökológiai gazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez.

Az ÖMKi ügyvezetője, Dr. Drexler Dóra szerint az EU-ban a biotermékek piaca évente 8-10 %-kal nő, a támogatásoknak azt a célt kell szolgálniuk, hogy a folyamatosan növekvő keresletet adta lehetőségekkel a magyar gazdálkodók is élhessenek.