A kutatók már régen felfedezték, hogy a termesztett növények a nitrogénműtrágyáknak csak mintegy 30 százalékát hasznosítják, azok 70 százaléka vagy kimosódik és a vizekbe, vagy pedig a légkörbe kerül nitrogén-oxid formájában. A világ egyik legnagyobb területen termesztett növénye, a búza tipikusan olyan kultúra, amely különösen nagy mennyiségű N-t szabadít fel, és veszít el a talajból. A világ teljes műtrágya felhasználásának 20 százalékát évről-évre a búzatáblákra szórják ki, de ennek az óriási költséggel előállított és kihordott mennyiségnek csupán a 30 százaléka hasznosul.
A világhírű, mexikói Búza- és Kukorica Kutató Intézet (CIMMYT) kutatói jelenleg ezt a műtrágyaveszteséget igyekeznek megakadályozni – írja a cimmyt.org. Mexikói tudósok kimutatták, hogy bizonyos növényfajok úgynevezett nitrogén-inhibíciós (BNI) képességgel rendelkeznek, amely megakadályozza a N elvesztését a talajból, és lehetővé teszi annak hasznosítását az adott növények vagy az utánuk vetettek által.
A búza nagy mennyiségű nitrogént veszít el a talajból – fotó: Shutterstock
Előrehaladott kísérleteket folytatnak annak érdekében, hogy ezt a tulajdonságot más növényekbe (pl. a búzába) is átvigyék. Amennyiben ez néhány éven belül sikerül, akkor óriási mértékben javulhat a N-műtrágyázás hasznosulása, azaz a N-műtrágya felhasználás akár egyharmadára csökkenthető, és egyben számottevően visszafogható a szén-dioxidnál 300-szor ártalmasabb nitrogén-oxid légkörbe kerülése. A BNI képesség cirokba és fűfélékbe való átvitele pedig az ilyen takarmányokkal etetett állatok nitrogén-oxid kibocsátását csökkentheti.
_fill_540x300_0.jpg)
