Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 2020. január elsejétől hatályos, a részletszabályait tartalmazó végrehajtási rendelet pedig az év közepén lépett érvénybe. A jogszabály bevezette az öntözéses szolgalom intézményét is.
Az öntözéses gazdálkodás folytatása érdekében a vízilétesítmény vízjogi engedélyese ugyanis öntözési szolgalomra jogosult, amely alapján a szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, hogy az ingatlanán az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági tevékenysége folytatásához szükséges öntözést szolgáló vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen, az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezze, illetve az öntözőberendezést átvezesse, ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki.A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elsősorban a szolgalom megalapításában érdekelt felek – az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelők és a vízilétesítmény elhelyezésével érintett terület tulajdonosai, használói – számára készített egy útmutatót, amelynek segítségével tájékozódhatnak a megalapítás eljárásáról, folyamatáról, valamint a kártalanításról.
A szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, amelyet a vízjogi engedélyes térít meg – fotó: Shutterstock
Az öntözési szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben alapítja és jegyezteti be. A szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, amelyet a vízjogi engedélyes térít meg. Az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelem benyújtása előtt az alapítást kérelmező egyeztetést tart a szolgalommal terhelni kívánt ingatlan tulajdonosával és a földhasználati nyilvántartásba vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett használójával az öntözési szolgalom nyomvonalának kialakításának érdekében, azért, hogy az érintett ingatlan rendeltetésszerű használata megmaradjon és kizárólag a szükséges mértékben legyen korlátozva.
Amennyiben megtörtént a megegyezés – amelyre törekedni kell –, abban az esetben a felek szabadon dönthetnek a kártalanítás mértékéről. Amennyiben nincs megegyezés, akkor azt indokolni kell, illetve a létesítéskori kártalanítás mértékét a rendeletben meghatározott képlettel szükséges meghatározni. A hatóság a kártalanítás összegének nagyságát pedig különböző szempontokat, az érintett földterület adottságait, az igénybevétel időtartamát, jellegét figyelembe véve állapítja meg.
A végrehajtási rendelet kitér a legáltalánosabb esetre, amikor is a vízilétesítmény művelés alól kivett ingatlanra kerülne: ekkor négyzetméterenként 173 forint összegű egyszeri kártalanítás jár a terület tulajdonosának.
A NAK útmutatója a köztestület portálján a „Kézikönyvek, tájékoztatók” menüpont alatt érhető el.
