A változást sok esetben sem a vadászatra jogosultak, sem a mezőgazdasági termelők nem tudják megfelelően értelmezni és tanácstalanul, vagy rossz úton járnak a vadkárok érvényesítésekor. Jelenleg a vadkár főszezonját éljük, hiszen a legérzékenyebb haszonnövények betakarítása most van folyamatban. Ennek megfelelően rengeteg telefonhívás érkezik a vadkár-szakértőkhöz, ami elsődlegesen tanácstalanságból, információhiányból fakad. Varga Zoltán okleveles vadgazda mérnököt, vadgazdálkodási igazságügyi szakértőt kértük arra, segítsen "lefaragni" az információhiányból.
A vadkár bejelentése
Mint azt a szakember elmondta: a jogszabályváltozás után a vadkárt a bekövetkezés, illetve az észlelést követő 5 napon belül kell jelenteni a vadászatra jogosult felé a károsult termelőnek. A rendelkezés célja az volt, hogy a vadászatra jogosult minél korábban értesüljön a vadkárról és hatékonyan fel tudjon ellene lépni. A kivitelezést tekintve nem változott semmi. A károsult ugyanis a legtöbb esetben úgy jelenti be a vadászatra jogosultnak a vadkárt, hogy „tegnap" észlelte. Sem az észlelés, sem a keletkezés pontos időpontja nem állapítható meg utólag. "Erővel nem lehet kikényszeríteni azt a tevékeny és konstruktív közreműködést, ahol a károsult és a vadászatra jogosult egy emberként küzd a károk csökkentése érdekében. Sajnos ez általánosan rossz hozzáállás a károsulti oldalról, persze vannak jó értelemben vett kivételek is." – szögezte le Varga Zoltán.
Varga Zoltán – fotó: agroinform
A szakértő hozzátette: az eljáráshoz kapcsolódó értesítés módja általában problémás kérdéskör. Ugyanis a jogszabály írásbeli értesítést vár el, ami tértivevényes postai küldeményt jelent. Az e-mail is megfelelő lehet, de azt a címzettnek vissza kell igazolnia, különben nem tekinthető kézbesítettnek. A szóban, telefonon történő értesítések nem igazolhatóak, ettől érdemes tartózkodni. Az írásban folytatott kommunikáció más szempontból is fontos annak érdekében, hogy később a felek egyformán emlékezzenek a történtekre.
A vadkár érvényesítésének lehetőségei, eljárásai
– A legtöbb kusza változás itt keletkezett a jogszabályban és a leggyakoribb információkérés ezzel kapcsolatban érkezik hozzánk. Pedig alapjában véve semmi sem változott – hangsúlyozta Varga Zoltán. – A feleknek a vadkár igénybejelentése után 5 napjuk van arra, hogy közös bejárás után egymással békében megegyezzenek a vadkár mértékéről és értékéről, valamint erre vonatkozóan egyezséget kössenek. Fontos, hogy az egyezség legyen minden esetben írásban megkötve és két tanú ellenjegyzésével ellátva. Ez szavatolja a biztonságot mindkét fél számára. Amennyiben az egyezségi eljárás a vadászatra jogosulttal nem vezetett eredményre, akkor 5 napunk van arra, hogy a jegyző előtt a jegyzői eljárást megindítsuk. Az eljárás kérelemre indul és minden költséget az ügyfél, tehát a károsult fog megelőlegezni. A jegyzőnek 3 napon belül kellene szakértőt kirendelnie, ami szinte lehetetlen. A szakértőt meg kell találnia és beszerezni tőle a szakértői díjra vonatkozó előrejelzést, aminek a birtokában fel kell hívnia a károsultat, hogy a jelzett díjnak megfelelő eljárási díjelőleget fizesse meg az önkormányzatnak. A díj beérkezése után tudja a kirendelő végzést elkészíteni és a szakértőnek, valamint a feleknek megküldeni. Ez három napba nem fér bele a legtöbb esetben. A jegyző által kirendelhető szakértők köre két részre oszlik, igazságügyi szakértőkre és az úgynevezett ágazati szakértőkre. Utóbbi esetében a károsult egy esetleges bírósági eljárásban hátránnyal indul a jogérvényesítésben. A szakértőnek 5 napja van a szakértői szemle elvégzésére, de ezzel szemben áll az a rendelkezés, hogy a szemle előtt 5 nappal írásban, igazolható módon kell a vadászatra jogosultat értesítenie. A postai elsőbbségi tértivevényes levél alkalmazásával ez azt jelenti, hogy a postára adás napjához képest 20. napra tud a szakértő szemlenapot tűzni, hiszen a kétszeri kézbesítési kísérletet számításba kell vennie. Ez azt is jelenti, hogy a kárfelmérés ellehetetlenül, hiszen nem tud egy gazdálkodó 20 napot várni a betakarítással, miközben az egyéb komplikációkkal (eső, új szakértő igénybevétele) még nem is számoltunk.
A károsult eztán is fordulhat közjegyzőhöz
Varga Zoltán hozzátette: a károsultnak továbbra is jogában áll közjegyzőhöz fordulni és akár előzetes bizonyítást, vagy szakértő kirendelését kérvényezni. Az 1996. évi LV. törvényben végzett módosítás az előzetes bizonyítási eljárás esetében a jegyzőt jelöli meg, de ez nem jelenti azt, hogy a közjegyző nem járhat el, sem azt, hogy a jegyző eljárhat egy előzetes bizonyítás ügyében. A közjegyzőnek van erre vonatkozó jogköre és eljárási jogszabálya, a jegyzőnek viszont nincs, így utóbbi nem is fog ilyen eljárást megindítani kérelemre sem. A közjegyzők a zavaros jogszabályi környezet miatt a szakértő kirendelését preferálják. Ebben az eljárásban viszont nincs ellenérdekű fél, tehát a vadászatra jogosult, amennyiben a kérelmező engedélyezi, csak megfigyelőként lehet jelen a szakértői szemléken. A szakvéleményt sem kapja meg a közjegyzőtől és sokszor csak később szembesül az eredményekkel. Megjegyzendő, hogy a közjegyzői eljárások általában nem járulnak hozzá a későbbi jó viszonyhoz a felek között. Az eljárások közül a legköltségesebb, gyorsaságban is rendszerint hosszabb eljárás. Aki ehhez folyamodik, annak nagyon időben el kell kezdeni a kérelem benyújtását a közjegyző felé, hogy a szakértői kirendelés időben megtörténjen.
A szakértő szerint alapjában véve semmi nem változott. Egy dolog a jogszabály, egy másik pedig a való világ – fotó: pixabay
– Minden eljárásban és minden kirendelt szakértőre vonatkozóan kötelezővé tette a jogszabálymódosítás az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutatóban közzétett vadkárfelmérési módszertan és eszközkészlet alkalmazását – folytatta a szakember. – Mindkét félnek lehetősége van egy szemlét tevőlegesen nyomon követni és ellenőrizni a szakértő által alkalmazott módszertant. A jogszabályban adott lehetőség az új szakértő igénybevételére itt nyer értelmet a leginkább. Amennyiben azt észleljük, hogy a szakértő nem követi az előírásokat, akkor azt a helyszínen a jegyzőkönyvbe kifogásoljuk meg, konkrétumok megjelölésével és jelezzük igényünket új szakértő igénybevételére. Fontos, hogy az új szakértőt csak indokolt esetben kérjünk, ne azért, hogy a betakarítást hátráltassuk vagy bosszantsuk a károsultat.
Varga Zoltán, mint ötletgazda beszélt a Vadkárszakértők Nonprofit Kft. által a felek rendelkezésére bocsátott vadkárkalkulátorról is, amely lehetővé teszi a közös, objektív kárérték-meghatározást és az egyezségi alap költséghatékony kimunkálását. Érdekes tapasztalat, hogy eddig döntően az állami erdőgazdaságok éltek a regisztrációval, a gazdálkodók nem. Márpedig a költségek viselése napjainkban komoly teher lehet, érdemes átgondolni, mert a „révészt" valakinek a végén fizetni kell.
A vad-gépjármű ütközések szabályozása
Varga Zoltán szerint a média nagy részében úgy tüntették fel ezt a változást, mintha mostantól csak a gépjármű vezetője lehetne hibás és kártérítési fizetési kötelezettsége is automatikusan keletkezne egy vadelütés kapcsán. Ez azonban alapjaiban valótlan.
Az autósoknak sincs több félnivalójuk, mint eddig, sőt egyértelműbb és biztosabb jogérvényesítésük lehet az új szabályozás mentén – fotó: pixabay
– A módosítás csupán egyértelműsíti a kárfelelősséget a vadászatra jogosult oldaláról – szögezte le. – A korábbiakban minden esetben tisztázandó kérdés volt a vadászatra jogosult felelősségi köre egy-egy peres eljárásban, ezt most végre egyértelműen rögzítette a jogalkotó az új rendelkezésben. Alapjában véve tehát nem változott semmi, csak egyértelműbb lett. Így végre jogilag is tisztázott, hogy a vad szabad mozgására a vadászatra jogosultnak nincs közvetlen ráhatása és ebből fakadóan felelőssége sem. A vadászatra jogosult továbbra is felelős, ha a károkozást az ellenőrzési körébe eső ok váltotta ki, tehát amikor vadászati tevékenysége során odahajtotta, terelte a vadat a közútra, vagy szándékosan a közút közelébe szoktatta. Az új szabályozásnak leginkább az autópályák és gyorsforgalmi utak tekintetében van nagy jelentősége. Ezek esetében a vadászatra jogosultnak semmilyen befolyása nincs, így felelősségre sem vonható, természetesen a fenti kivétellel. Mindezek alapján az autósoknak sincs több félnivalójuk, mint eddig, sőt egyértelműbb és biztosabb jogérvényesítésük lehet az új szabályozás mentén, hiszen nem lesz kérdés egyes esetekben az alperes személye. A közlekedésben eddig is mindenkinek a megfelelő óvatossággal kellett eljárnia, ez ezután is így lesz. A vadászati érdekképviselet már rendszeresen tájékoztatja a civil lakosságot a közúton időszakosan fellépő nagyobb vadmozgás veszélyére, mely üdvözítő dolog – hangsúlyozta Varga Zoltán.
