A mák (már el kellett volna vetni), a cukorrépa, a borsó, de talán még a tavaszi árpa késve, igen szűk idő alatt kerül majd a földbe. A megrövidült vetési idő hatására néhány gazda munkaszervezési okokra hivatkozva elhagyja a talajmunkák egy részét, és ezzel együtt a talajbaktérium-oltást is. Azok, akik rendelkeznek BioFil JET készülékkel, a talajoltást a simítózással vagy a magágykészítéssel együtt elvégezhetik.

kép

A különböző JET-típusok rugalmasan használhatók bármilyen talajműveléssel egy menetben a talajművelő gép méretétől függetlenül – A szerző felvétele

A tavasziak közül a borsó vetésterülete állandósulni látszik, akár a konzervipar részére termelt zöldborsót, akár a szárazborsót tekintve. Ez utóbbi esetében megfelelő szerződéssel a vetőmagborsó átvételi ára jelentős profitot hozhat.

Hogy a vetésterület nem csökken jelentősen, némi meglepetést okozott, miután a pillangósokat, köztük a borsót is, kivették a zöldítési programból, illetve csak akkor veszik figyelembe, ha a termesztését vegyszer nélkül folytatják. Bármely növényt nézzük,

az elhagyott talajbaktérium-oltás mára már bizonyítottan terméscsökkenést, de legalábbis a talajszerkezet romlását okozza.

A pillangósok esetében ezt még külön tetézi az, hogy a rájuk jellemző nitrogéngyűjtés gyakran elmarad, miután oltás híján nem találkoznak a velük szimbiózisra lépő – a borsó esetében Rhizobium leguminosarum – törzzsel.

Fertőzés gyökérszőrön keresztül

kép

A gümőképződés folyamata

kép

A laboratóriumi vizsgálat jól mutatja, hogy a BioFil talajoltóval kezelt tenyészedényben lévő állomány lényegesen gyorsabban fejlődött, mint a kontroll – A szerző felvétele

Miért nem jön létre a találkozás, hiszen a Rhizobium leguminosarum őshonos baktérium hazánkban? A talajok baktériumkészlete általában is jelentősen lecsökkent napjainkra. Ez a csökkenés nagyobb mértékű a rhizobium baktériumoknál, mivel ezek különösen érzékenyek többek között egyes gyomirtó szerekre is. Emellett, bár a vetőborsó egy részét rhizobiummal csávázva kapjuk, az így kikerülő baktériumok mennyisége összességében kevés, csak töredéke a talajoltással kijuttatott mennyiségnek.

Vegyük figyelem be azt, hogy a befertőződés és ezzel a gümőképződés akkor jöhet létre, ha a növény hajszálgyökereihez viszonylag közel (1-2 cm-re) talál vele szimbiózisra lépő baktériumot.

Év

Megye

Növény

Termésátlag (t/ha)

Termésátlag kontroll (t/ha)

Terméskülönbség (kg/ha)

2014

Baranya

Szárazborsó

2,1

1,8

+ 300

2014

Baranya

Zöldborsó

7,0

5,7

+ 1300

2015

Somogy

Zöldborsó vetőmagnak

2,7

2,6

+ 100

2015

Somogy

Takarmányborsó vetőmagnak

4,1

2,7

+ 1400

2016

Jász-Nagykun-Szolnok

Takarmányborsó

4,2

2,5

+ 1700

2016

Győr-Moson-Sopron

Szárazborsó

2,3

1,6

+ 700

A talajoltás eredményességét jól mutatja a fenti táblázat. A kezeléseket 1 l/ha BioFil talajspecifikus készítmény és a 0,4 l/ha BioFil Borsó baktériumkészítmény kombinációjával végezték.

A talajbaktérium-oltással kapcsolatban gyakran felmerülő kérdések között csak egy a pillangósok oltására vonatkozó. Próbáltunk összeszedni a tavaszi, nyár elejei alkalmazásukkal kapcsolatban időszerű kérdéseket és válaszokat azokra.

• Miért kell minden évben oltani a talajt?
Az intenzív mezőgazdasági termelés hatására bizonyítottan csökken a talajélet. Az oltással a mixben található hasznos baktériumtörzseket a növény számára kedvező időben és mennyiségben a gyökér környezetében (rizoszférában) felszaporítjuk. Megfelelő oltóanyag esetében a baktériumok teljes tenyészidő alatt kifejtik hatásukat.

• A talajkészítmények dózisai között jelentős eltérések vannak. Egyeseket 10-20 l/ha adagban kell kijuttatni az engedélyokirat szerint, mások esetében 1 l/ha adagot írnak. Miért van ez?
Az oltás során kijuttatott törzsek általában gyors felszaporodásnak indulnak. A szaporodás intenzitása és sebessége nagyban függ a törzs agresszivitásától. A kevésbé agresszívekből, hogy az oltást követően kellő mértékűre felszaporodhassanak, magasabb dózist kell alkalmaznunk. Ezenkívül vegyük figyelembe azt is, hogy az oltóanyag milyen környezetben kerül alkalmazásra. A semlegestől (7-es pH) eltérő vagy sóterhelt talajok esetében az ezeket nem vagy csak nehezen tűrő baktériumok fölszaporodása lassú, működési idejük rövidül.

• Mennyi időn belül kell bedolgozni a talajbaktériumokat?
Ez változó. A legkorábbi (első generációs) oltóanyagokat azonnal, de legfeljebb fél órán belül dolgozzuk be a talajba. A később kifejlesztett mixek esetében már figyelembe vették az összeállításuk során a különböző törzsek UV-állóságát, ezért ezeket általában 1-4 órán belül elég bedolgozni. A jelenleg egyetlen harmadik generációs készítmény esetében a bedolgozási idő hosszabb, ezek a törzsek akár 8-10 órát is kibírnak a talaj felszínén. Természetesen bármelyik oltóanyagot választjuk, legjobb, ha a kijuttatást JET-készülékkel végezzük (1. kép), mert így nemcsak a bedolgozás történik meg azonnal, hanem két munkaműveletet költség- és géphatékonyan, egyszerre végzünk el.

• Milyen mélyen szükséges a bedolgozást elvégezni?
A bedolgozás mélysége a talaj típusától, illetve annak aktuális állapotától is függ (pl. nedvességtartalom). Általánosságban a bedolgozás minimális mélysége 5-8 cm. Ezzel a baktérium a napsugárzás elől takarásba kerül, de viszonylag nedves közegbe.

Ezeken kívül is még számos kérdés merülhet fel a gazdák körében. Továbbra is igyekszünk ezeket összegyűjteni, és folyamatosan megválaszolni. Ezért várjuk az Ön kérdéseit, észrevételeit is.

További információt talál a Terragro Kft. oldalán, vagy keresse a cég szaktanácsadóit.
Központi telefonszám: +361-793-2670
E-mail: info@terragro.hu