Az arabica kávé termesztésétől 120 millió ember megélhetése függ, hiszen a világ második legértékesebb árucikke az olaj után. Évről évre nő a globális kereslet, különösen Ázsiában, ahol egyre többen fedezik fel a kávézás élményét a középosztály bővülésével. A Reuters szerint Kínában például az idei év első felében 30%-kal emelkedett a kávéimport. Bár a kereslet szinte garantált, a termelés jövője korántsem ilyen biztos – írja a trademagazin.hu.
Az arabica kávé különösen érzékeny a hőmérsékleti változásokra – fotó: pixabay.com
Átállnak a regeneratív mezőgazdaságra
Az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás elé állítja a kávétermelőket. A hőmérséklet emelkedik, kiszámíthatatlanok az esőzések, szélsőségesek az időjárási jelenségek – emiatt a kávétermelésre alkalmas területek 2050-re akár 50%-kal is csökkenhetnek.
A legkiválóbb minőségű kávé, az arabica kávé ráadásul különösen érzékeny a hőmérsékleti változásokra, hiszen az ideális termesztési környezete 18-23 Celsius-fok között van, és 1000-2000 méteres magasságot igényel. Brazília, amely a világ kávétermesztésének csaknem felét biztosítja, különösen kitett a klímaváltozás okozta fenyegetésnek. A Cerrado Mineiro régió, ahol a kávéültetvények 900-1250 méteres magasságban helyezkednek el, már most is csak az életképesség határán vannak.
Válaszként az éghajlati kihívásokra a kávéipar szereplői egyre jobban a regeneratív mezőgazdaság felé fordulnak. A regeneratív gazdálkodás célja az, hogy fenntartható módon növelje a terméshozamot, miközben törekszik megőrizni a talaj egészségét és helyreállítani a természetes ökoszisztémákat.
Alkalmazni kell a talaj megőrzését és helyreállítását célzó regeneratív módszereket – fotó: pixabay.com
Egy brazil kávétermesztő, Marcelo Montanari 250 hektáros gazdaságában már tíz éve alkalmazza ezeket a technikákat, drasztikusan csökkentette a vegyszeres műtrágyák és a növényvédő szerek használatát. Gazdaságában túlteljesítve az erdőtörvény előírásait a földterület 36%-át természetes növényzet borítja, és az ültetvények között őshonos fákat, például mahagónit ültetett.
Ezek a fák amellett, hogy árnyékot biztosítanak, a száraz időszakokban még segítik is a talaj vízmegtartó képességét. Montanari gazdaságában így mintegy 30 napra elegendő vízkészlet áll rendelkezésre, ami lényegesen több, mint a hagyományos módszereket alkalmazó szomszédos gazdaságokban.
Mindent, amit teszünk, holisztikusan szemlélünk. A kávéültetvényt egy teljes ökoszisztéma részének tekintjük. Szeretem azt mondani, hogy itt nem kávétermesztésről van szó, hanem egy fotoszintetizáló gyárról
– fogalmazott Montanari.
A Cerrado Mineiro régióban működő gazdaságok közül több is csatlakozott a Regenagri nevű globális szervezethez, amely támogatja a talaj megőrzését és helyreállítását célzó regeneratív módszereket. A Regenagri hatására a brazil kávéültetvényeken 1,99 tonnával csökkent a CO2-kibocsátás minden egyes tonna kávéra vetítve, miközben a vízhasználat tonnánként 43 368 literrel mérséklődött.
Az iparág nagy szereplői már felismerték, hogy hosszú távú fenntarthatóságot csak regeneratív gyakorlatokkal érhetnek el.
Julie Dubost de Ferron, aki a Nespresso vállalati kommunikációjának a globális vezetője hangsúlyozta, hogy ez az átállás nem megy egyik napról a másikra.
A programban résztvevő gazdák támogatása kritikus fontosságú, ha a regeneratív mezőgazdaságot széles körben kívánjuk elterjeszteni
– nyilatkozta Dubost de Ferron. A cég agronómusokat alkalmaz, akik a gazdáknak képzéseket nyújtanak, és olyan innovatív módszereket alkalmaznak, mint például az agrárerdészet és új, szárazságtűrő kávéfajták termesztése. A hagyományos módszerekhez szokott gazdáknak viszont komoly szemléletváltásra van szükségük.
A regeneratív gyakorlatok célja a talaj egészségének megőrzése, a biológiai sokféleség növelése és a gazdák megélhetésének javítása. Szakértők szerint a regeneratív módszerek első évei során csökkenhet a termelékenység és a jövedelmezőség, ami érthető módon komoly kihívást jelent a gazdák számára. Indonéziában műholdas adatokat használva segítik a kistermelőket abban, hogy védekezni tudjanak a szélsőséges időjárási viszonyok – az esőzések, aszályok és más időjárási anomáliák – ellen, amelyek egyre gyakrabban fordulnak elő a klímaváltozás hatására.
Az iparág nagy szereplői már felismerték, hogy hosszú távú fenntarthatóságot csak regeneratív gyakorlatokkal érhetnek el – fotó: pixabay.com
A regeneratív mezőgazdaság ígéretes megoldás lenne, de az átállás költségei óriásiak. Az ENSZ becslése szerint 2030-ig évente 542 milliárd dollárt kellene befektetni a természetalapú megoldásokba, ami a jelenlegi finanszírozás több mint háromszorosa.
A kávéipar számára a külső támogatás elengedhetetlen annak érdekében, hogy a gazdák hosszú távon is fenntartható módon termeljenek, és biztosítva legyen a megélhetésük.
A kávéipar előtt hatalmas kihívások állnak, de a regeneratív mezőgazdaságban rejlő lehetőségek és a fenntartható technológiák alkalmazása segíthet abban, hogy ez az alapvető termék hosszú távon is elérhető maradjon mindenki számára.
