Az RAGT Vetőmag Kft. szakmai videósorozatának legújabb része ismét érzékeny pontra tapint: a gazdálkodók által jól ismert napraforgó peronoszpóra kórokozóról szól a kisfilm első előadása.
Az előadást Dr. Körösi Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense tartotta meg Dr. Bán Rita szerzőtársával készített értekezése alapján.
A napraforgó peronoszpóra (Plasmopara halstedii): változékonyság és fungicid tolerancia
Újra a figyelem középpontjába került a napraforgó peronoszpóra, de vajon miért veszélyes? Mi befolyásolja az előfordulását? És mit tehetnek a szakemberek ellene? – ezek a kérdések foglalkoztatják leginkább a termelőket és ezekre próbált választ adni az előadó prezentációjával.
A napraforgó betegségeit alapvetően két csoportba sorolhatjuk:
- Polifág kórokozók: Szklerotíniás betegség; Diaportés szárkorhadás; Makrofominás hervadás; Alternáriás betegség
- Biotróf kórokozók: peronoszpóra
A peronoszpóra károkozása és gazdasági jelentősége nagy, ugyanis:
- Nem gyógyítható betegségről beszélünk
- Előfordulása esetenként jelentős
- Változékonysága folyamatosan problémát okoz a termelésben (új patotípusok, fungicid rezisztencia)
- Védekezéssel kapcsolatban is problémák merülnek fel
A napraforgó peronoszpóra kártétele az 1970-es években jelentős veszteségeket okozott.
Napjainkban a védekezés ellene többé kevésbé megoldott, azonban az alábbi problémákkal folyamatosan szembesülhetnek a gazdálkodók:
- Genetikai védelem esetén új patotípusok támadnak
- Kémiai védelem esetén pedig a fungicid-rezisztencia jelentkezhet
Ismerjük meg jobban az ellenséget!
A kórokozó tulajdonságai:
- Kórokozó: Plasmopara halstedii
- Rendszertani hely: Oomycota törzs (oomicéták)
- Életmód: biotróf endoparazita, azaz a biotróf jelentése: A növénybe már bejutott kórokozó stratégiája, ami szoros kapcsolatot jelent az élő növényi sejttel. Endoparazita jeelntése: A szervezet belső részeiben élősködő életmód.
Betegségtünetek tekintetében kétféle esetet különböztetünk meg:
- Korai primer fertőzést
- illetve szekunder fertőzést
A prezentációban egy olyan vizsgálat eredményeit ismerhettük meg, amely keretében 2012 és 2019 között 70 db hazai- és 39 db külföldi mintavétel történt napraforgó hibridekből és árvakelésekből.
A mintavételezések esetén a napraforgó-peronoszpóra patotípusok előfordulása viszonylag magas volt, ezek eredményeit az alábbi grafikon mutatja:
Az értekezésben felvázolták az új patotípusok kialakulása elleni védelem lehetőségeit:
Legfőbb cél az integrált védelem szem előtt tartása
- Genetikai védelem
- Vetésváltás
- Gyomszabályozás
- Árvakelések
- Új hatóanyagok (csávázás, indukált rezisztencia)
A fungicid rezisztencia lehet stabil és örökletes egy fungiciddel szemben
És lehet Mefenoxam rezisztencia, azaz:
- több lépcsős (poligénes)
- lassan, fokozatosan kialakuló részleges hatáscsökkenéssel járó folyamat
- ez az érzékenység folyamatos eltolódásával jár
A Fungicid rezisztencia kialakulása elleni védekezés a cél
Ezt az alábbiak betartása mellett érhetjük el:
- Ellenálló fajta/hibrid választása
- Kezelések gyakoriságának korlátozása,
- Több hatáshelyű fungicidek használata
- Engedélyokiratban ajánlott dózis
- Folyamatos állományszemle,
- Preventív védelem
- Integrált növényvédelemi szemlélet
- Hatóanyag csoportok váltogatása
A hasznos tanácsokat tartalmazó előadás után Szemerits Balázs, a RAGT Vetőmag Kft. fejlesztőmérnöke tartotta meg prezentációját.
Szemerits Balázs a széles portfólióból éréscsoportonként kiemelte a leginkább ígéretes és kimagaslóan jól teljesítő hibrideket:
Az 5 helyszínen elvégzett fejlesztői kísérletek eredményei megmutatták azokat a hibrideket, amelyek a legjobban teljesítettek – eltérő természeti adottságok mellett:
.jpg)
Valamint a közép-korai éréscsoportból is kiemelésre került egy hibrid:
Az ábrán jól látható, hogy az RAGT nemesítőház az INTERSTELLAR SU hibridet kifejezetten intenzív körülmények közé ajánlja, jó adottságú termőterületre – így tud érvényesülni a magas terméspotenciál.
Hasznosnak találta a prezentációkat, de maradtak még kérdései a látottakkal kapcsolatban?
