Visszaadott pályázatok, hiányzó árbevétel – küzdenek a gabonatermesztők

A magyar szántóföldi növénytermesztés bevétele hektáronként 300-500 euróval el van maradva a nyugat-európai országoktól – nyilatkozta a növekedés.hu-nak a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Petőházi Tamás beszámolt a hazai gabonatermesztés idei szezonjáról, az exportpiacok alakulásáról, és hogy miért nehéz a pályázatokból finanszírozott beruházások megvalósítása.

Termésmennyiség 2021

Árpa és búza

Őszi árpából körülbelül 1,5 millió tonna került az idén a magtárakba, de a búzára sincs panasz, a termés jobb lett a szokásosnál, abból 5 millió tonna termett, ráadásul utóbbi termésátlaga a nyár elején tapasztalat időjárási szélsőség miatt bár kevésnek ígérkezett, mégis 5,9 tonnánál realizálódott, ami az elmúlt évek átlagához képest 0,3 tonnával jobbnak számít.

Ami még az ég alatt van

Petőházi Tamás elmondása szerint a napraforgó esetében 1,8 millió tonna, kukorica esetében 7,5 millió tonna, szója esetében pedig körülbelül 170 ezer tonna termés várható az idén, de a termésátlagok valószínűleg gyengébbek lehetnek majd az előző évekhez képest.

Nem a hazai termés mennyisége határozza meg az árakat

A világ piacain tapasztalható trendek előbb vagy utóbb mindig begyűrűznek a hazai szántóföldi növénytermesztés áraiba – mondta Petőházi Tamás a novekedes.hu-nak adott interjújában. Az itthoni termésmennyiség nem határozza meg az árak alakulását sem hazai sem világpiaci szinten. A világpiacot uraló árak elsősorban a globális trendek változásaitól és az egyes helyettesítő termékek árainak mozgásától függenek. A tavalyi év őszétől folyamatos a gabonafélék árának emelkedése itthon is és világszinten is.

Dübörög az export

A Magyarországon megtermelt minden őszi kalászos gabona kettő tonnájából egy tonna exportpiacon talál gazdára - olvashatjuk az interjúban.

A hazai felhasználás megoszlása a következő:

• 1,1 millió tonna őszi kalászost gabonát használunk fel malomipari célokra,
• 800 ezer tonnát takarmányként,
• 2-300 ezer tonnát pedig vetőmagként használunk fel,
• 100-150 ezer tonna kerül ipari felhasználásra.

Nagy a kereslet a magyar gabona iránt – Fotó: pixabay

Az exportban a legstabilabb célországnak számít Szlovénia, Olaszország és Bosznia-Hercegovina, de a környező országok közül szinte mindegyikbe szállítunk. Előre láthatólag idén körülbelül 2-2,5 millió tonna búza kerül az exportpiacokra hazánkból, nagy a kereslet iránta.

A kivitel további erősödésére is van kilátás, de ez még egyelőre nem látható biztosan, mert Németországban és Lengyelországban például később kezdődik az aratás, és az ottani terméseredmények függvénye, hogy a magyar piacról akarnak-e majd vásárolni. A lengyelek leginkább Ukrajnából importálnak, mi csak akkor kerülünk látótérbe, ha ott van valamilyen termésmennyiség-beli elakadás.

Az árbevétel elmarad a nyugat-európaitól

A magyar szántólföldi növénytermesztés óriási lemaradásban van a nyugat-európai országokhoz képest, legalábbis árbevétel tekintetében biztosan:

hektáronként 300-500 euróval kevesebb árbevételre tesznek szert a magyar gazdák a nyugat-európaiakhoz képest.

Petőházi Tamás több nagyvállalat kutatása alapján mutatott rá erre az eltérésre. Szerinte, ha ezt a hátrányt nem tudjuk rövid időn belül ledolgozni, tovább fog romlani az ágazat versenyképessége. Meglátása szerint az agrár-digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, és a növények hely-specifikus kiszolgálását figyelembe vevő agrotechnika nélkülözhetetlen a továbblépéshez.

Visszaadott pályázatok

Számos építési beruházást tartalmazó pályázat nyert el támogatást az utóbbi években, azonban ezek megvalósítása egyre nehézkesebb a drasztikusan emelkedő építőipari árak miatt.

Nagyon nagy gondot jelent, hogy a pályázatok elbírálásnak ideje hosszadalmas, a hosszú idő alatt van, hogy 40-70 %-kal megemelkednek a költségek, ezért sokan hiába nyertek, mégsem valósítják meg a beruházást.

További probléma, hogy kevés kivitelező vállal mezőgazdasági építkezéseket, így inkább gépberuházások és technológiai fejlesztések valósulnak meg a szántóföldi ágazatban. A gépek beszerzése időben sokkal jobban tervezhető, mivel jóval rövidebb időre van szükség a beruházás megvalósításához. Ez viszont együtt jár a mezőgazdasági gépek árainak ugrásszerű növekedésével. A mezőgazdasági gépek árai körülbelül 30-40 százalékkal emelkedtek az utóbbi időszakban.