Az Európai Bizottság enged a nyomásnak, és jelentősen enyhíti a vállalati fenntarthatósági szabályozásokat. Az ESG-követelmények lazítása komoly hatással lehet Európa versenyképességére és a fenntartható beruházások jövőjére.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy jelentősen visszavesz a vállalati fenntarthatósági (ESG) szabályozások szigorából. Az uniós intézmény a gazdasági szereplők és tagállamok egyre erősödő nyomására engedve enyhítené a jelentéstételi kötelezettségeket és a vállalatok felelősségét az ellátási láncokban elkövetett környezeti és társadalmi jogsértések kapcsán.
A Bloombergre hivatkozva a Világgazdaság számolt be arról, hogy Brüsszel hamarosan nyilvánosságra hozza a végleges javaslatokat, amelyek jelentős könnyítéseket tartalmaznak. Az Európai Unió két legnagyobb gazdasága, Németország és Franciaország már régóta kifogásolja az ESG-követelmények szigorúságát, mondván, hogy azok rontják az európai vállalatok versenyképességét.
ESG-enyhítés: Milyen változások várhatók?
- A módosítások egyik legjelentősebb eleme a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) szűkítése. Eddig a nagyvállalatoknak felelősséget kellett vállalniuk beszállítóik ESG-jogsértéseiért, ez azonban az új tervek szerint enyhülhet.
- A szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmus (CBAM) is változhat: csökkentenék az uniós vállalatok adminisztrációs terheit, miközben a kevésbé szigorú környezetvédelmi szabályokkal rendelkező országokból származó áruk vámoltatása továbbra is napirenden marad.
- A fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség (CSRD) hatályát jelentősen szűkítenék. Csak azokat a cégeket érintené, amelyek legalább 1000 alkalmazottal és 450 millió eurós árbevétellel rendelkeznek. Ez a jelenlegi szabályozás alá tartozó vállalatok 85%-át mentesítené a kötelezettségek alól.
- További változások közé tartozik a CSRD-jelentések bevezetésének egyéves halasztása, az auditok és az éghajlatváltozási tervek követelményeinek enyhítése.
Mi a fontosabb? Fenntarthatóság vagy versenyképesség?
A döntés mögött komoly gazdasági megfontolások állnak. Az uniós vállalatok egyre erősebb versenyhátrányba kerültek az amerikai és ázsiai cégekkel szemben, részben az ESG-követelmények miatti magasabb költségek miatt. Az Európai Bizottság most megpróbál egyensúlyt találni a fenntarthatósági célok és a gazdasági versenyképesség között.
A világ ESG-alapjainak több mint 80%-a Európában található, így a szabályozás enyhítése globális hatással is járhat. Az Eurosif, az Európai Fenntartható Befektetési Fórum szerint a változások korlátozzák a befektetők hozzáférését a fenntarthatósági adatokhoz, ami csökkentheti a zöld beruházások volumenét.
A civil szervezetek és fenntarthatósági szakértők éles kritikát fogalmaztak meg a döntéssel kapcsolatban. Maria van der Heide, a ShareAction nevű nonprofit szervezet vezetője szerint ez nem egyszerűsítés, hanem „puszta dereguláció", amely veszélyezteti a klímavédelmi és társadalmi célokat.
Enyhülő zöldpolitika: új uniós stratégia
Az ESG-szabályok lazítása összefügg azzal, hogy az Európai Unió igyekszik versenyképes maradni az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Az USA-ban Donald Trump gazdaságpolitikája már korábban is a deregulációra épült, ami az amerikai vállalatok számára óriási előnyt jelenthet az EU szigorú szabályozásaival szemben.
A vállalatok jelentős része már korábban is kifogásolta az ESG-követelmények bonyolultságát és a megfelelési költségek növekedését. Az AmCham (Amerikai Kereskedelmi Kamara) nemrégiben hivatalosan is felszólította az EU-t, hogy vizsgálja felül a szabályozásokat, és állítsa le a vállalatokra nehezedő felesleges adminisztrációs terheket.
A zöldpolitika enyhítése tehát egy stratégiai lépés az uniós gazdaság védelmében. A kérdés csak az, hogy a fenntarthatósági célok háttérbe szorítása hosszú távon milyen következményekkel járhat Európa jövőjére nézve.
Indexkép:
