A legfrissebb körkérdésünkben szakmai tanácsokat olvashattok a másodvetéssel kapcsolatban. A megkérdezett szakemberek elmondják, mire kell figyelni és hogy milyen gyakori hibákat fontos elkerülni zöldtrágya növények termesztésekor. Az optimális vetésidő, a leforgatás ideje és módja, a zöldtrágya növény vetésforgóba illesztése, a vetőmagkeverék kiválasztása, az egyes növényfajok tulajdonságai és igényei mind olyan tényezők, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy az ökológiai másodvetés ne csak a támogatási előírásoknak való megfelelés miatt érje meg, hanem valódi hasznot is hozzon.
Akik ezalkalommal válaszoltak: Lajtamag Kft., KITE Zrt., KWS Magyarország Kft., Agro-Largo Kft., RAGT Vetőmag Kft., Etalon Vetőmag Kft.
Riczu István, termeltetési és kereskedelmi vezető, Lajtamag Kft.
A megfelelően összeállított zöldtrágya keverékek sokrétű szolgálatot tehetnek a gazdálkodók számára! Kiemelt fontosságú a talaj vízmegtartó képességének, vízgazdálkodásának a javítása, a nitrogénmegkötés, talajtakarás és a talajökológiai élet fenntartása és javítása.
A Lajtamag Kft. saját fajtákkal is rendelkezik: Mustár (Marci, Éva), Olajretek (Anna), Phacélia (Liza). Minden egyes zöldtrágyanövénynek mások az igényei, más-más ökológiai körülmények között fejlődnek „rendeltetésszerűen”.
A zöldtrágya növények előnyei a talaj vízgazdálkodásának a javítása, a nitrogénmegkötés, talajtakarás és a talajökológiai élet fenntartása és javítása – fotó: Lajtamag Kft.
Zöldtrágyázáskor három alapvető szakmai kérdésben mindenképpen tudatosan kell dönteni.
Elsősorban a másodvetésnek 60 napon át a táblán kell maradnia, de az utána következő kultúra elvetését nem gátolhatja.
Másodsorban az így meghatározott vetésidőhöz illeszkedjen a másodvetésű fajok fejlődési erélye, hogy időben kellő zöldtömeg fejlődjön. Harmadsorban pedig a „keverékcsomagban” szereplő fajoknak jó legyen az elővetemény hatása az utánuk következő kultúrára.
A Lajtamag kínálatában a Zöldítő páros a „legnépszerűbb” keverék. Összetevői: 60% mustár + 40 % olajretek. Kifejezetten tömörödött talajokra ajánljuk, illetve olyan területekre, ahol a szervesanyag-pótlás különösen szükséges. Nagy biomasszatömeg elérése érdekében másodvetésben, augusztusban vethető. A bedolgozásra bimbós vagy virágzó állomány alkalmas még ősszel október vége november elején. Elérhető hatások: talajlazítás, vízmegőrzés, tápanyagmegőrzés, talajtakarás, szervesanyag-képzés.
A Zöldítő páros vetése főleg tömörödött talajoknál ajánlott, és olyan területekre, ahol a szervesanyag-pótlás különösen szükséges – fotó: Lajtamag Kft.
Zöld erő „Új” Összetevők: 40% homoki zab, 35% pohánka, 20% tavaszi bükköny, 5% alexandriai here. Vetésforgó-semleges és keresztesvirágúakat nem tartalmazó keverék, akár műtrágyaszóróval nagy területre könnyen kijuttatható, így a talajművelés költségei csökkenthetők. A zöldtömeg gyors növekedése véd az erózió ellen, értékes szerves anyagot ad a talajnak és télen biztosan kifagy. Egy nagyon egyszerű és hatékony megoldás a környezetkímélő zöldítési követelmények teljesítéséhez. Az alexandria here megköti a légköri nitrogént, amely a következő növénykultúra számára a kezdeti fejlődéshez előnyt biztosít.
Lényeges szempont, hogy a zöldítési céllal vetett állományt meg kell „semmisíteni”, amikor a megfelelő fejlettségi állapotot eléri. Nem szabad engedni az állományt túlfejlődni.
Sojnóczki István, technológiai fejlesztési igazgató, KITE Zrt.
A zöldtrágyanövények termesztésével általában másodlagos haszonra törekszünk. Nem a vetett növényt takarítjuk be, hanem az általa kifejtett pozitív hatásokat használjuk ki a vetés utáni következő termesztési ciklusban. Ilyen pozitív hatások lehetnek:
az erózióvédelem, a nitrogénkötés, a tápanyagok feltárása, a talajélet serkentése vagy a gyomelnyomás.
Fontos szabály, hogy illesszük be a vetésforgóba a másodvetésű zöldtrágya növényünket, figyeljünk rá, hogy az utóvetemény számára a másodvetéssel ne okozzunk semmilyen növényvédelmi problémát. Talajműveléskor olyan eljárásokat és eszközöket alkalmazzunk, melyek a lehető legkisebb nedvességveszteséggel járnak.
Figyeljünk rá, hogy az utóvetemény számára a másodvetéssel ne okozzunk növényvédelmi problémát – fotó: KITE Zrt.
A tarlóhántás és a felszín elmunkálása történjen közvetlenül az elővetemény betakarítását követően. Minden műveletnek lezárással kell végződnie, hogy kisebb nedvességvesztő felülettel, a kapillárishatás kihasználásával elinduljon egy talajbeérlelődési folyamat.
A vetési időt több tényező befolyásolja. Elsősorban a várható csapadék mennyisége. Érdemes legkésőbb augusztus közepén elvégezni a vetést, ami többféle eljárással történhet. A leghatékonyabb vetőmaghasznosulás és jó minőségű kelést gabonavetőgépek alkalmazásával érhetjük el. Eltérő frakcióméretű vetőmag keverékek alkalmazása esetében ne töltsünk pár hektárnyi mennyiségnél többet a vetőgép magtartályába, mivel a gép rázkódása folytán az egyes frakciók elválhatnak egymástól a tömeg alapján. A jó vetés érdekében inkább többször tankoljuk a gépet.
A KITE Zrt. zöldtrágyázásra alkalmas önálló fajok vetőmagjai mellett több, mint 40 féle zöldtrágyázásra alkalmas keveréket kínál partnerei számára, mely keverékekben 35 növényfaj vetőmagjai szerepelnek. Ezen bőséges kínálatból mindenki megtalálhatja a céljaihoz leginkább illeszkedőt, többek között azok, akik, a zöldtrágyázást – támogatásoktól függetlenül – kimondottan szakmai meggyőződésből végzik, valamint olyan partnerek, akik a különböző célprogramok teljesítését tűzték ki célul és az előírásoknak szeretnének megfelelni.
Dr. Kismányoky András, agroszerviz menedzser, KWS Magyarország Kft.
A zöldítés céljából vetett növények sikeres termesztése mindenekelőtt függ a termőtáj elhelyezkedésétől. Az ország azon agroökológiai körzeteiben, ahol a vízmérleg általában negatív, a nyári másodvetés sikere kétséges. A másodvetésű keverékek megválasztása a talaj milyenségétől is függ, a túlságosan kötött és amellett száraz viszonyok között már nincs meg a zöldtrágyázás lehetősége, elsősorban a nagy holtvíz-tartalom miatt. A növények pH igénye főként szélsőséges talajokon döntő tényező. A vetőmagkeverékek megválasztásánál figyelembe kell venni a lekerülő elővetemény és a másodvetésű növény után tervezett főnövény igényét.
A másodvetésű növények megválasztása a függ a terület agroökológiai jellemzőitől és a talaj tulajdonságaitól – fotó: KWS Magyarország Kft.
A leggyakrabban alkalmazott összetétel az olajretek és a mustár valamilyen arányú keveréke, esetleg pillangós növénnyel kiegészítve. A keresztes virágúakat tartalmazó keverékek kiváló talajlazító, fonálféreggyérítő és szerkezetjavító hatással, valamint nitrogénmegkötő képességgel rendelkeznek.
Az elővetemény lekerülésének ideje már behatárolja a másodvetésű növény választását. Keverék megválasztásnál szempont az is, hogy a keverék komponensei lehetőleg ne tartozzanak az elő- és utóvetemény rendszertani családjába.
A KWS AckerFit termékek a KWS másodvetésű zöldítő köztesnövény vetőmagkeverékei – fotó: KWS Magyarország Kft.
Aszályra hajlamos területeken a rosszul megválasztott növények nagyobb vízigénye miatt nagy vízfogyasztás ill. talajnedvesség-hiány léphet fel. Nem az agroökológiai igényeinek megfelelő vetőmagkeverék alkalmazása esetén sikertelen lehet a kelés.
Betegségek, kártevők elszaporodhatnak, ha rosszul választjuk ki a zöldtrágya növényt és a termesztés időtartamát.
A KWS AckerFit Masse fejlődése a tenyészidőszak alatt – fotó: KWS Magyarország Kft.
Kemény maghéjú zöldtrágya növények magjai elfeküdhetnek, áttelelhetnek a talajban és kultúrgyomként éveken át gondot okozhatnak. A talajművelést akadályozhatja és következő növény hozamát csökkentheti a túl nagy tömegű zöldtrágya alászántása vagy rossz minőségű bedolgozása.
A nem pillangós zöldtrágya növények leszántásakor gyakran nem adnak N kiegészítést, ez esetben főként alacsony humusztartalom esetén a főnövény termése csökken. A kiegészítő N trágya javasolt mennyisége 20-50 kg hatóanyag/ha, amelyet bemunkáláskor vagy megosztva a következő főnövény N adagjához juttatunk ki.
Söjtöri Andor, mezőgazdasági tanácsadó, területi képviselő, Agro-Largo Kft.
A jól kiválasztott növények segítenek az utóvetemény igényeinek, szükségleteinek kielégítésében, figyelembe véve az adott terület adottságait, sajátosságait. A szakszerű köztesnövény-keverékek segítenek a talajszerkezet javításában (megfelelő pórusméret) és biztosítják az egészséges talajélet körülményeit. A növények fajgazdagságot biztosítanak, tápanyagokat kötnek meg (pillangósok – nitrogén, keresztesvirágúak – kén, bór), megakadályozzák az eróziót (víz és szél) és a tápanyagok lemosódását, csökkentik a felszín alatti vizek nitrátterhelését.
A pohánka csökkenti a gyomosodást – fotó: Agro-Largo Kft.
Gyökérzetükkel javítják a talajt (mustár, olajretek) és segítenek a talajbetegségek megelőzésében, javítják a hasznos talajlakók életterét (giliszták, gombák, baktériumok). Megszakítják a kórokozók, kártevők életciklusát (vírusok, fonálférgek), hozzájárulnak az optimális vetésforgó kialakításához (facélia=mézontófű).
Csökkentik a gyomosodást (pohánka=hajdina), lehetővé tehetik a növényvédőszer-felhasználás csökkentését.
Emellett fontos, hogy biomasszát adnak, a humuszképződés forrásául szolgálnak. Néhány növény takarmánynövényként is hasznosítható az állattartóknak. A legtöbb faj kiváló nektárforrás a megporzó rovaroknak (méhlegelők) és időszakos élettér az apró és nagyvadaknak (vadlegelők).
A köztesnövények biomasszát adnak, a humuszképződés forrásául szolgálnak – fotó: Agro-Largo Kft.
A leggyakrabban elkövetett hibák közé tartozik a nem megfelelő keverékválasztás, amikor a rövidtávú anyagi érdekeket állítják a közép és hosszú távú szakmai, gazdasági előnyök elé. Sajnos az ökológiai másodvetéseket még nem minden esetben tervezik meg szakszerűen és még mindig nem hangolják össze eléggé a tervezett vetésforgóval.
A lassan gyakorlattá váló talajjavító és talajmegőrző gazdálkodás egyes elemei még nem alkotnak átfogó, általános rendszert.
Gyakran előfordul a túlzottan kései vetés és a növények túl kései, nem megfelelő leforgatása, megsemmisítése. A mustár-olajretek keverék jól jöhet egy őszi búza és kukorica közé, de egy pillangós és egy gabona közé is szépen befér. A mustár gyors kezdeti fejlődése lehetővé teszi a kései, akár szeptemberi vetést is. Kései felvirágzásuk szinte kizárja a maghozás esélyét, biztos kifagyásuk pedig megkönnyíti a tavaszi magágyelőkészítést, mulcsvetést. Válassza mindenki a céljainak és adottságainak megfelelő keveréket!
Gyakori hiba a kései vetés és a növények túl kései, nem megfelelő leforgatása – fotó: Agro-Largo Kft.
Javaslat konkrét termékre, megoldásra:
Largo Pillangós:
Összetétele: Pohánka (Fagopyrum esculentum) 44 %, Tavaszi bükköny (Vicia sativa) 40 %, Bíborhere (Trifolium incarnatum) 16 %.
A keverék nem tartalmaz keresztesvirágú összetevőt, a kórokozók életciklusa megszakad. Növénykórtani szempontból nem jelent kockázatot a repcét tartalmazó vetésszerkezetben. A pillangósok nitrogénmegkötő tevékenysége az utóveteménynél fejti ki kedvező hatását. A pohánka nagy zöldtömeget ad.
Mózes Petra, RAGT Vetőmag Kft.
A másodvetésű növények esetében érdemes a vetésidőt kellő csapadék függvényében június végétől augusztus második feléig időzíteni. Megfelelő csapadékmennyiség mellett biztosabbá válik a kelés, jobban fejlődnek a csíranövények.
A keverékek megválasztásánál vegyük figyelembe az adott gazdaság növényvédelmi szerkezetét. Például repcetermesztés esetén ne használjunk repcekeveréket a szomszédos táblákon, gátolva ezzel a károsítók felszaporodását. Amennyiben gabona után nem lesz őszi vetemény, érdemes keresztesvirágú mixet választani, mert azok gyökérsavai nagyon jó fertőtlenítő hatással bírnak.
Manapság a nem pillangós növények (olajretek, mustár, facélia) kedveltek inkább zöldtrágyázási célból, rendkívül gyors növekedésük, kis igényük és megfizethető vetőmagjuk miatt. Fontos szerepet töltenek be a tápanyagok mélyebb rétegekbe történő bemosódásának megakadályozásában, a szervesanyag tartalom növelésében, és jelentős talajszerkezet-javító hatással rendelkeznek. A mustár olajretek mix nagy zöld-, és gyökértömeget ad. Utóbbi mélyre hatoló, erős gyökérzete lazítja a talajt, gyéríti a fonálférgek számát.
A fehér mustár a talajfelszín közelében tartja a nitrogént, magakadályozva annak bemosódását a talaj mélyebb rétegeibe.
Mivel a zöldtrágyázás közvetlen bevételt nem ad, célszerű a legköltségkímélőbb megoldást választani talajműveléskor, odafigyelve arra, hogy a lehető legkisebb nedvességveszteséget okozzuk. A tarlóhántást és a felszín elmunkálását végezzük el közvetlenül az elővetemény lekerülése után, a legtöbb nedvességet a talajban tartva.
A keverék pozitív hatását megfelelő vetőmagnorma esetén éri el. 20 kg/ha alatt ne vessünk, mindenképpen vegyük figyelembe az előírt vetőmagnormákat, mert sem a gyomelnyomó-képesség, sem a gyökértömeg nem lesz megfelelő. A gyenge talajborítottság a talajeróziót sem gátolja meg.
Ha a növényt betárcsázzuk és még ősszel talajba forgatjuk, akkor azt a vegetatív szakasz végén tegyük meg, mert a bomlási terméke ismét felvehetővé válik a következő növény számára.
A virágzás előtt a növény szára puha, törékeny, lédús, ami könnyen kezelhető, és szinte teljesen lebomlik, míg virágzás után rostosabb, fásabb lesz és nehezebben bomlik le.
Vetés után 3 hónappal, megfelelő vetésnorma (RGT MIX 1) – fotó: RAGT
A facélia – pohánka – bíborhere mix annyiban szerencsés választás, hogy a vetést szeptember közepére időzíthetjük, így a növény nem tud már magot teremni (nem jelenik meg árvakelésként az utóveteményben), biztosan lesz csapadék és a magasabb hőmérséklet sem fogja gyötörni az állományt.
Vetés után 1 hónappal, megfelelő vetésnorma (RGT MIX 2) – fotó: RAGT
A RAGT Vetőmag Kft ajánlata:
RGT FUNGIREDUX: A GYÉRÍTŐ (55% olajretek, 10% alexandriai here, 35% facélia): Ez a zöldítő kombináció a nitrogén megkötése mellett megakadályozza annak kimosódását a talajból. Növeli a talaj szervesanyag tartalmát. Valamint segít az utóvetemény számára a talajfeszín közelében, felvehető formában tartani a fontosabb makro-, mezo- és mikroelemeket. A zöldítő mix gyökérgolyva rezisztens. Előnye még, hogy segít csökkenteni a talajlakó gombák és kártevők széles skáláját. Lehetővé tesz akár 2 méter mélységű talajszerkezet-javítást a talaj felsőbb rétegeinek lazítása mellett. Ajánlott vetésidő: július-augusztus. Vetésnorma: 13-18 kg/ha.
RGT FUNGIREDUX – fotó: RAGT
Hoch István, ügyvezető, okleveles növényorvos, Etalon Vetőmag Kft.
2018-ban 250 ezer ha-on vetettek hazánkban ökológiai másodvetést. A legnépszerűbb keverék a mustár-olajretek páros volt (a terület több mint 50 %-a). Ezen keverékek kiemelkedő előnyei a nagy zöldtömeg és kiváló gyomelnyomó képesség. Ez a magas arány azonban növényvédelmi problémákat is felvet: bolhák (Psylliodes spp., Phyllotreta spp) és repcedarazsak (Athalia rosae) nagy populációit látja el tápnövénnyel, amelyek jelentősebb területen megsemmisíthetik a zöldítő vetéseket, valamint veszélyeztetik az őszi vetésű repcéket.
Olajretek-mustár keverékben repcedarázs okozta tarrágás – fotó: Etalon Vetőmag
Alternatívaként a hármas keverékek közül lehet választani, amelyek elsősorban pohánka, facélia, bükkönyfélék, herefélék keverék éből kerülnek ki. Az ilyen típusú keverékeknél a különböző magméretből adódó optimális vetésmélység okozhat egyenetlen kelést. Emellett korai vetésnél számolni kell a pohánka gyors maghozásával (akár 55 nap alatt), a bükkönyfélék és herefélék lassú növekedése miatt kialakuló gyomosodással.
Pohánka-facélia-bükköny keverék. Magott hozott pohánka – fotó: Etalon Vetőmag
A termelők körében egyre népszerűbbek a pillangós keverékek. A nagymagvú pillangós fajok előnye (lóbab, csillagfürt, szegletes lednek, stb.), hogy másodvetésként is jelentős mennyiségű nitrogént képesek megkötni.
A nagy magméretnek köszönhetően a mélyebb vetés ajánlott (5 – 8 cm), így a kelési arány kedvezőbbek a rosszabb magágy ellenére is. Ezek a fajok a nyári meleget rendkívül rosszul viselik, ezért a pillangós keverékeket augusztus 15-től ajánlott elvetni. A legtöbb vetésszerkezetben a pillangós fajok jól beilleszthetőek, télen kifagynak.
Pillangós keverék: borsó és csillagfürt – fotó: Etalon Vetőmag
Az ökológiai másodvetés során azon termelők tudják kihasználni a zöldítés adta lehetőségeket, akik okszerűen, szakmailag megalapozott döntésekkel választják ki a számukra megfelelő keveréket. Amennyiben a megszokáson alapuló keveréket veti el, a termelő akár több évre kiható problémákkal szembesülhet.
A gazdálkodóknak a következő főbb pontokat kell mérlegelnie a zöldítő keverékek kiválasztásánál:
- Talajadottságok
- Vetésforgó (elővetemény, következő kultúra)
- Vetésidő
- Beforgatás időpontja (őszi, tavaszi)
Zöldítés kivitelezéséhez gyakorlati tanácsok:
- Jelenleg nem kapható olyan keverék, ami minden körülmények között megfelel minden adottságnak (homoktól a kötött területik, szántástól a minimum tillige-ig, a búzától a szójáig).
- Nem megfelelő vetésidő (nyár közepe) esetén, amennyiben száraz, meleg periódus következik, akkor gyenge kelés és elgyomosodott állomány alakulhat ki.
- Nem megfelelő vetésnorma szintén elgyomosodott állományhoz vezethet.
- A jó minőségű zöldtrágya energiabefektetést igényel (keverék kiválasztás, agrotechnika stb.)
A termelők az ökológiai másodvetésből származó előnyöket élvezhetik, amennyiben átgondolt keverékválasztással és agrotechnikával végzik el zöldítést.
Körkérdéssel minden héten jelentkezünk újabb aktuális témákkal. Figyeld az Agroinform híreit!
Zöldítő vetőmagért is érdemes felkeresni az Agroinform.hu Piacterét, ha pedig hirdetést adsz fel, ne feledd, hogy részt veszel legújabb nyereményjátékunkban!
A Fórum rovatban pedig a többi gazdával vitathatod meg az aktuális kérdéseket és oszthatod meg tapasztalataidat a másodvetésről, a zöldítésről és sok más témáról.
_fill_540x300_0.jpg)
