Az utóbbi évek természeti káreseményei mellett is a magyar mezőgazdaság termelékenységének növekedése több adatsor szerint is az élbolyban van az egész Európai Unión belül, hiszen egy össztermelékenységi mutató szerint az ötödik, egy területi termelékenységet jelző mutató szerint pedig a hetedik legnagyobb növekedést mutatta fel az elmúlt másfél évtizedben. – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár csütörtökön, az AGROmashEXPO-n tartott előadásában.
Klímaellenállóbbá kell tenni a gazdaságainkat, hogy meg lehessen őrizni, sőt növelni lehessen a hatékonyság növekedésével eddig elért eredményeket – fogalmazott Feldman Zsolt, aki rámutatott, ilyen szempontból nagyon fontos az ágazati közös gondolkodás a gazdálkodók minél szélesebb köreiben működő megoldásokról.
A mezőgazdaság szempontjából ráadásul ez a tél sem kedvező egyelőre, nagyon kevés a csapadék és nincsenek komoly fagyok.
Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár csütörtökön, az AGROmashEXPO-n – fotó: Fekete István
Az államtitkár szerint 2025-ben a szabályozásra is érdemes odafigyelni. Az év elejétől működő termelővédelmi csomag sokat tud rendezni a termelők szempontjából kedvező piaci viszonyok kialakulásában.
A Közös Agrárpolitika keretei között a szabályok strukturális változására már nem kell számítani, de még így is két kisebb, eddig halasztott hatályba lépésű újabb uniós szabályozási elem alkalmazása indul el ebben az évben.
Egyik a 46,5 ezer hektár termőföldet érintő vizenyős területekre vonatkozó, vízmegtartást előíró HMKÁ2 szabályrendszer, másik pedig a Közös Agrárpolitika rendszerében még az Európai Parlament által a KAP-reform idején bekényszerített szociális kondicionalitás szabályrendszere, amely a munkavédelmi és foglalkoztatási szabályok megsértése miatti hatósági döntésekhez agrártámogatási szankciót is kapcsol kötelező módon.
Feldman Zsolt elmondta, 2025-ben 790 milliárd forint áll rendelkezésére az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó kifizetésekre.
Az államtitkár emlékeztetett, tavaly 30 pályázatot írtak ki, idén pedig legalább 40 újabb várható. Ezek közül több célozza a szántóföldi növénytermesztést, így a már meghirdetett öntözésfejlesztési, a 2025-ben megjelenők közül pedig többek között a terményszárítók és tisztítók fejlesztéséhez vagy a precíziós technológiához kapcsolódó.
Ezt követően hozzátette, nagy figyelmet fektetnek arra, hogy a kisebb és nagyobb gazdálkodók, projektek ne egymással versenyezzenek, külön pályázati felhívások kerültek kiírás számukra.