Párszáz évvel ezelőtt az utakat szinte mindenhol eperfa szegélyezte, így jelenlétük hozzátartozott a mindennapi látványhoz. A gyümölcse mellett a fáját is nagyra becsülték, a bognárok és a kádárok is gyakran hasznosították. A legfinomabb eperpálinkák eperfából készült hordókba kerültek, hiszen az eperfa jó alapanyagot szolgáltatott a pálinkafőzéshez, leveleivel pedig a selyemhernyókat táplálták.
Nagyon megbecsült fa volt, nem véletlenül kapott helyet Arany János Családi kör című művében sem. Az úthálózat korszerűsítése miatt azonban sajnos sok eperfát kellett kivágni, így manapság egyre kevesebb helyen találkozhatunk vele, pedig a látványa csodás, a gyümölcse pedig igazán finom. Az eperfa pedig nagyon is megérdemelné, hogy újra helyet kapjon a kertjeinkben és a szívünkben, hiszen fogyasztása többek között a szívünkre is nagyon jó hatással van.
Kevés igénye van, és még a városi környezetet is könnyedén elviseli, úgyhogy megérdemelne egy esélyt, hogy ismét régi fényében ragyoghasson, és ne menjen ritkaságszámba a látványa. Ha pedig helyet adunk neki a kertben, egészen biztosan örömmel fogjuk fogyasztani finom gyümölcsét is. A gyümölcsének íze a tökéletes érettség pillanatában elképesztően finom. Éppen ezért nem szabad lemaradni róla.
Az eperfa régen minden tanyán megtalálható volt. Fotó: Pixabay
Ismerd meg az eperfát
Az eperfa Kína területén őshonos, nagytermetű, terebélyes lombkoronájú lombhullató fa. Akár a 15 méteres magasságot is elérheti. Habár nálunk inkább díszfaként ültetik, Kínában a selyemhernyók táplálására tartják.
Korábban nem is volt olyan tanya, ahol ne lett volna eperfa, azonban, mivel a termése lepotyog, sok portán nem látták jó szemmel. Pedig nagyméretű, karéjos levelei igen szép látványt nyújtanak, termése pedig nagyon finom. Akár törzses faként, akár bokros alakban szoliterként, vagy sövényként is látványos dísze lehet a kertünknek.
Az eperfának két faja ismert, a fehér és a fekete eperfa. A fehér eper íze édes, de a fekete eper íze csak igazán aromás! Mivel termése nagyon hasonlít a szederre, a Dunántúlon szederfának is nevezik. A fehér eperfa júniusban és júliusban hozza fehér, fekete vagy rózsás árnyalatú termését, melyet leginkább nyersen fogyaszthatunk, de pálinka is készülhet belőle. A fekete eper a nyár végén érik, és finom befőttet, gyümölcslevet vagy eperbort és pálinkát készíthetünk belőle.
Az érett eper remek ásványianyag forrás, hiszen található benne kálium, kalcium, nátrium, magnézium, vas, B2-, B3- és C-vitamin is. Az eper ezen kívül antioxidáns forrás, gazdag flavonoid- és fenolforrás, ezáltal a fogyasztása jótékonyan hat a szívünkre. A fekete változat nagyobb mennyiségben tartalmaz antioxidáns hatóanyagokat, mint a fehér. Az eper bőségesen tartalmaz rostot és értékes pektinforrás, emiatt csökkenti a koleszterin- és a vércukorszintet.
Az eperfa termésének fogyasztása, legyen az fehér, piros vagy fekete, fontos szerepet tölt be a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásban és jótékonyan hat az egészségünkre is. Fogyaszthatjuk nyersen, befőttként, vagy mélyhűtve, készíthetünk belőle gyümölcsleveket, mártásokat, lekvárt, szörpöt, pálinkát, bort és aszalványt.
De nem csak mi szeretjük az epret, a madarak, sőt, még a kutyák is nagy rajongói. Azonban sem nekik, sem nekünk nem szabad korlátlanul fogyasztani, hiszen az emésztési problémát okozhat.
Így ültesd és gondozd az eperfát
Az eperfa nagyon jól viseli a városi környezetet, és mind a napos, mind a félárnyékos helyen megél. Legjobban a jó vízgazdálkodású, mélyrétegű talajba ültetve érzi magát. Jól viseli a szárazságot, de sokkal szebben fejlődik, ha rendszeresen öntözzük.
Gondozása egyszerű. Csupán fiatal korában van szüksége koronaalakító metszésre, azonban mivel erős sarjképzési hajlama van, érdemes ezt folyamatosan kordában tartani. Az eperfát az eperfa-pajzstetű és az amerikai fehér szövőlepke károsíthatja.
A konténeres eperfa a fagymentes időszakokat leszámítva bármikor ültethető. Az ültetés előtt válasszunk ki neki egy napos, vagy félárnyékos helyet a kertben. Gondosan határozzuk meg, hogy hova ültetjük, hiszen jelentős mérete miatt nagy helyre lesz szüksége, így ügyeljünk rá, hogy később se legyen zavaró sem a házra, sem a szomszédokra, sem a villanyvezetékekre nézve.
A fekete eperfa terméséből lekvár, bor, vagy akár pálinka is készülhet. Fotó: Pixabay
A talajt alaposan ássuk fel, és javítsuk fel virágföldkeverékkel, a gödör aljába pedig tegyünk egy réteg szerves trágyát, azonban ügyeljünk rá, hogy ez ne érintkezhessen közvetlenül a gyökérzettel, ezért takarjuk be vékony réteg földdel. Majd készítsünk egy akkora ültetőgödröt, amely kétszer olyan mély és széles, mint a növény konténere, hiszen így lesz elegendő helye a gyökérzetnek a terjeszkedéshez.
Helyezzük a csemetét egyeneses a gödörbe, úgy hogy az oltási pont a fölfelszín felett helyezkedjen el, majd töltsük fel a gödröt, és alaposan öntözzük meg. A későbbiekben is értékelni fogja az eperfa, ha rendszeresen gondoskodunk a vízellátásáról.
Így készíts eperdzsemet
Az eperdzsem igazán finom, és nagyon egyszerű elkészíteni. Szükség lesz hozzá
- 500 gramm fehér vagy fekete eperre,
- 250 gramm cukorra,
- 1 db közepes citrom kifacsart levére és
- pektinre
Az epret mossuk meg, tegyük egy lábasba, adjuk hozzá a pektint, a citrom levét és a cukrot, majd alacsony lángon kezdjük el főzni. Figyeljük az állagát, majd amikor megfelelőnek tűnik, öntsük steril üvegbe és zárjuk le. Jó étvágyat kívánunk!
