Ez a kőkemény igazság a forgatás nélküli művelésmódról!

Forgatással, vagy anélkül? A kérdés már évek óta foglalkoztatja a magas inputköltségekkel és az aszállyal küzdő növénytermesztőket, akiknek az uniós hatóanyagkivonások miatt gondot okoznak az átállás növényvédelmi aspektusai is. Ezt a nagyon fontos témát járták körül a Dr. Varga Zsolt növénykórtani szakértő, a Plant-Treat Kft. ügyvezetője szervezésében első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal Zalaegerszegen megrendezett független szakmai és agrár konferencia szakértői, valamint a résztvevő termelők és növényvédelmi szakemberek. Utóbbiak részéről nagy érdeklődés volt, fontos hozzászólásokkal és felvetésekkel emelték a rendezvény szakmai nívóját.

A meghívott szakértők voltak: Prof. Dr. Keszthelyi Sándor egyetemi tanár, MATE Kaposvári Campus, Berend Ferenc ügyvezető, Berend Kft., Farkas István növényvédelmi zoológus és Ughy Péter gyombiológus.

A megjelenteket az esemény házigazdája, Dr. Varga Zsolt köszöntötte, aki rámutatott: olyan szakmai eszmecserét szeretne útjára indítani, ahol nincsenek befolyásoló tényezők és piaci érdekek.

– A kollégákkal folytatott beszélgetéseim során újra, meg újra megfogalmazódott, hogy igény van egy ténylegesen is független konferenciasorozatra. Egész eddigi pályafutásom során mindig valamilyen cégnél dolgoztam és bevallom, zavart, hogy nem tudok úgy beszélni valamiről, hogy ne legyen a vége elköteleződés, tehát hogy ne kelljen technológiát, vagy terméket ajánlani hozzá – beszélt a szakmai rendezvény indulásáról Dr. Varga Zsolt. – Engem elsősorban ez motivált abban, hogy egy ilyen rendezvénysorozat elinduljon, így született meg a független agrárkonferencia.

Dr. Varga Zsolt a megnyitón – fotó: Horváth Attila

– Mottója, az "Ülj le mellém..." is tudatos: ma, a telefon, az internet és a Facebook világában rendkívül fontosnak tartom a közvetlen kapcsolatot. A meghívó elindításakor nem gondoltam, hogy ekkora érdeklődést vált ki, ugyanis közel 60-an regisztráltak a rendezvényre. Bízom benne, hogy ezzel születik egy közösség, elindul egyfajta együtt gondolkodás és azt gondolom, hogy a mai agráriumnak, a szakmánknak, akár a növényorvos társadalomnak is nagy szüksége van erre.

Az ötletgazda hozzátette: az első találkozóra a nem véletlenül megosztó témát választotta, mely arról szól, hogy maradjon az eke, a forgatásos talajművelés, vagy dobjuk sutba és felejtsük el? A téma kapcsán sok mindenről szó esik ma már, de egy lényeges kérdés, a növényvédelmi aspektus valahogy nem kap elegendő figyelmet. Pedig lehet, hogy az ördög éppen ebben bújik meg...

Prof. Dr. Keszthelyi Sándor elöljáróban azt mondta: ha a növényvédelem oldaláról vizsgáljuk a kérdést, akkor bizony, lehet az ekének létjogosultsága.

– A fitofág szervezetek 80 százaléka a talajon, vagy a talajban él és a forgatással ezeknek a rajzási időszakát változtatjuk meg. Vannak talajban fejlődő fajok, mások a növénymaradványokban tenyésznek – fogalmazott. – A forgatás nélküli technológia esetében ezek elszaporodnak, illetve új kártevők fognak megjelenni. Idővel kialakul egy új agrár-ökoszisztéma, továbbá átalakulnak a jelenlévő fajok és megváltozik az előfordulásuk is. Erre készülnie kell a gazdának, fel kell vérteznie magát az ehhez szükséges tudással.

Prof. Dr. Keszthelyi Sándor – fotó: Horváth Attila

Arra figyelmeztetett: a mezei pocok szintén jelentős kártevő a nem forgatott területeken, mely ellen a szerkivonások miatt ugyancsak egyre nehezebb a védekezés, legfeljebb szükséghelyzeti engedéllyel van rá lehetőség.

A következő előadó, Farkas István is rámutatott: a pocokpopuláció gyérítésében nagy szerepe van a forgatásnak. Létezik azonban megoldás a no-tillesek számára: T-fák kihelyezése a pocok természetes ellensége, az egerészölyvek számára. Ezeknek a fáknak a szakember szerint legalább 2,5 méter magasnak kell lenniük. Ha nagy a terület, nemcsak a széleken, hanem annak közepén is kell elhelyezni ezekből.

Fontos az is, hogy a zöldítéshez milyen növényfajokat választunk. Az olajretek és a fehér mustár például nem a legszerencsésebb, hiszen nagyon komoly kártevőket vonzanak, melyek drasztikus mértékben felszaporodhatnak. Komoly növényvédelmi szerepe van a gabona utáni árvakelésnek is, ami szintén jelentős kártevő-forrás, attól függetlenül, milyen növénykultúra következik utána.

Ughy Péter azt mondta: a no-till technológiára való átállás után néhány éven keresztül a szántott területeken megszokott gyomokból a korábbinál sokkal több jelenik meg a  nem forgatott területen. Aztán szép lassan átalakul és eltűnnek ezek a fajok, illetve megjelennek helyettük kevésbé agresszív, a természetes rétekhez közelebb álló gyomösszetételek – de ez alapvetően nem probléma, sőt. Nagyban hozzájárul a biodiverzitás erősödéséhez.

Ughy Péter és Farkas István – forrás: Horváth Attila

Dr. Varga Zsolt a forgatás nélküli művelés növényegészségügyi kérdéseire világított rá. Elmondta, a visszamaradt növényi maradványokon fennmaradó szaporítóképletek hosszú évekig potenciális fertőzési forrást jelentenek. Ebben nagy szerepe van az elővetemény és a takarónövény fajának, valamint az alkalmazott agrotechnikának. Minden kórokozó megtalálja a túlélés módját, így optimális körülmények között biztos a fertőzés létrejötte és a betegség kialakulása. Kiemelt figyelmet fordított a polifág kórokozók (Sclerotinia sclerotiorum, Macrophomina phaseolina, Fusarium spp.) kérdésére és a klimatikus viszonyok változására átalakuló dominancia-viszonyokra és az egyes kórokozók új biotípus kialakulásán keresztül történő gyors alkalmazkodó képességére.

Ezt követően Berend Ferenc osztotta meg gondolatait, aki egyebek közt azt tisztázta: a no-till és a forgatás nélküli technológia nem azonos. A két fogalom közötti különbség az, hogy a no-till esetében a vetést egyáltalán nem előzi meg semmilyen talajmunka, éveken keresztül direktvetés zajlik a növényi szármaradványokkal borított talajba. A forgatás nélküli talajművelés esetén pedig egyenes késes talajlazítók használata, sekélyművelés jöhet szóba.

– A forgatás nélküli művelés semmiben nem különbözik a forgatásos műveléstől, ha a talajra gyakorolt hatását nézzük – fogalmazott a gazdálkodó. – Gyakorlatilag szinte mindegy, hogy valamit megforgatunk vagy megkeverünk, annak ugyan lesz majd növényvédelmi hozadéka, de talajjavító semmi. Tehát ugyanúgy kialakul a barázdás erózió, a defláció, a kórtani problémák, ugyanúgy fennmaradnak a gyomproblémák, melyek az átállás első időszakában még hatványozódnak is. Az igazi talajbarát és a természetes körülményekhez legközelebb álló technológia a no-till, amikor abszolút nem bolygatjuk a talajt, takarjuk a talajfelszínt (azaz "mulcsművelünk") és direktvetőgéppel dolgozunk. Tehát még magágykészítést sem végzünk!

A konferencia előadói (balról jobbra): Ughy Péter, Farkas István, Berend Ferenc, Prof. Dr. Keszthelyi Sándor és Dr. Varga Zsolt – fotó: Horváth Attila

A szakember szerint hozamban a no-till nem feltétlenül hoz többet, de a talaj tovább nedves marad, ami a termésbiztonságot mégiscsak javítja, s nem utolsósorban költséghatékonyabb megoldás. S itt jelenik meg a nyereség, na meg ott, hogy lesz egy élő talajunk és évről évre vastagodó humuszrétegünk. Mint rámutatott: 2011-ben álltak át a forgatásos technológiáról a forgatás nélkülire és az első néhány év nagyon nehéz volt. Sokkal több lett a gyom, felerősödtek a gombabetegségek, például a szklerotínia és több lett a kártevő. Ez azonban néhány éven belül változik, átalakul. Berend Ferenc szerint ebben az átmeneti időszakban kell nagyon türelmesnek lennie a gazdának és tovább mennie az úton a nehézségek ellenére is. Ugyanakkor tagadhatatlan: az EU hatóanyagkivonásai (melyeket a környezetvédelem zászlaja alatt hajtanak végre) egyre inkább megkötik a no-tilles gazdák kezét is, hiszen nehezebb védekezni a főleg a kezdeti fázisban jelentkező nagyobb kórokozó-, kártevő- és gyomnyomás ellen.

Indexkép: Shutterstock