Az elmúlt években folyamatosan arról szóltak az elemzéseink, hogy a készletnövekedés az elsődleges oka a nyomott áraknak. Ez egyértelműen a termelés növekedésének volt betudható, és „csak” idő kérdése volt, hogy mikor fog fordulni a helyzet és miért.
A májusi becslés alapján még nem várom, hogy jelentős és tartós áremelkedés tudna megindulni, de az, hogy a jegyzések tovább csökkenjenek, még kevésbé valószínű. Mi is történt, milyen adatok alapján várható ez?
A nagyságában legjelentősebb termeléscsökkenés a kukoricánál várható, 3 százalékos mértékkel, ami azonban a piaci árakra, jegyzésekre nagyobb hatással lehet, az az USA termelésében számolt, közel 8 százalékos csökkenés. Ezzel egyidejűleg a belső felhasználás csökkenésével nem számolt az USDA, így egyértelműen az exportpiacokra jutó mennyiséget csökkentették közel 16 százalékkal.Ezzel a várakozással a két évvel ezelőtti exportmennyiséggel közel megegyező kivitellel lehet számolni az USA-ból, miközben a világkereskedelmi forgalma jelentősen megnőtt.
A másik kiemelésre méltó adat, hogy jelentős, 20 százalékot elérő készletcsökkenéssel számol az USDA a kínai kukoricakészletekben is. A termelés csökkentése meghirdetett szándék, és az import visszafogása is szerepet kap ebben, miközben a felhasználás nem csökken, sőt várhatóan 238 millió tonnára emelkedik a 2016/17-es 232 millió tonnáról. Ha ezek a szándékok és lehetőségek találkoznak, úgy a több éve halmozódó készletszintben a 20 millió tonnás csökkenés reális.
Az EU-28-aknál nincs érdemi és nem várt fejlemény – a tavalyi igen alacsony, 60 millió tonnás kukoricatermés után most 63,7 millió tonna várható, a korábban is jellemző 13-14 millió tonnás import mellett.
A világ globális helyzetét mutatja az alábbi diagram, és az elmúlt két szezonban sokszor elhangzott, hogy lehetséges fordulat, ha az időjárás nem kedvez, most úgy néz ki, a kínálat csökkenése határozottabb lehet, mint amit akár csak egy évvel ezelőtt is vártunk:
A búza esetében a már ősz óta ismert csökkenő vetésterület és a tavaszi vetések alakulása alapján a kép inkább a változatlanságot mutatja. A várható összes termés a valaha számolt második legnagyobb lehet még úgy is, hogy a tavalyi értéket nem érjük el. A várható 737 millió tonnás mennyiség megegyezik a két évvel ezelőtti terméssel; amiben azonban jelentős elmozdulás lehet, az a belső felhasználás növekedése a két évvel ezelőtti volumenhez képest.
Ez a felhasználás azonban várhatóan kisebb lesz, mint a tavalyi volt, az USDA szerint elsősorban a takarmányfelhasználás csökkenése miatt, ahol mintegy 9 millió tonnás csökkenéssel számolnak, miközben az élelmezési célú felhasználás változatlan marad. Számunkra itt az EU-28-ból és a Fekete-tenger térségéből történő exportlehetőségek a meghatározóak, és ezekből a régiókból 2017/18-ban az idei szezonénál nagyobb volumen várható.
A mostani adatok alapján az EU-28 exportja ismételten 30 millió tonna fölött lehet (idén 27 millió tonnával számol az USDA), míg az orosz és ukrán exportmennyiség némileg elmarad az idénre várt rekord 45,3 millió tonnától, de jóval a korábbi évek fölött, 43 millió tonna körül alakulhat.
Összességében a búza helyzete is stabil, nem várom, hogy kiugrás lenne a felhasználásban, és a még nagyon távoli jövő tavaszi kínálata a déli féltekéről sem csökken valószínűleg.
A mérleg ezek alapján változatlan biztonságos helyzetet mutat, aminek rövidebb és hosszabb távon is inkább a tartott árszint lehet az eredménye.
A hazai helyzetünket nézve szintén kiegyensúlyozott szezon várható; most már nyugodtabban elmondható, hogy az eddigi időjárás adott okot nyugtalanságra, de a várt csapadék nagyjából mindenhova megérkezett, és a vetési munkák lassan, már talán a héten véget érnek.
A kukoricánál a terület valamelyest csökkenni fog, de nem gondolom, hogy ez jelentősen befolyásolná az árazást,
továbbra is bőven van többlet a belső felhasználáson felül.
A búzák is magukra találtak, általában jól fejlődnek, lehet, hogy nem lesz rekordhozam, de inkább a jó termésre van kilátásunk.
Kukoricából továbbra is bőven van többlet a belső felhasználáson felül – fotó: Shutterstock
Az árazások elkezdődtek az új termésre, egyelőre inkább csak a próbálkozás, az árszintek „beállítása” történik, de az már most látszik sajnos, hogy az új termésű takarmányok 35-37 ezer forintos tonnánkénti áron versenyképesek, míg az élelmezési célú búza is közel marad a 40 ezer forintos szinthez, a malmi minőség sem éri el a 45 ezer forintos szintet egyelőre.
Az árakról a mostani világpiaci helyzet fog dönteni, a következő két-három hét fogja meghatározni a szezon jelentős részében elérhető árakat.
Bidló Gábor