A klímaváltozás hatása számos területen érezhető a mezőgazdaságban – ez alól a szőlőtermesztés sem kivétel. Az évszázados hagyományokra épülő magyar borászatot, a szőlőtőkék és borok változatos világát ezek a folyamatosan változó éghajlati viszonyok jelentősen befolyásolják. A klímaváltozás azonban nemcsak a szőlőfajták növekedésére és termésére van hatással, hanem a borok ízvilágára is, ami befolyásolhatja a borok jövőjét is – írja a termeszeti.hu.
A klímaváltozás hatása számos területen érezhető a mezőgazdaságban – ez alól a szőlőtermesztés sem kivétel – fotó: pixabay.com
A klímaváltozás hatással van a szőlőtermesztésre is
A szőlő a legérzékenyebb mezőgazdasági növények egyike, minőségét és mennyiségét nagymértékben meghatározzák a környezeti tényezők. Az elmúlt évtizedekben hazánkban is egyre erőteljesebben tapasztalható a klímaváltozás hatása: nő az átlaghőmérséklet, gyakrabban fordulnak elő szélsőséges időjárási események, megváltozott a csapadék eloszlása. Ezek a változások nagyon komoly kihívások elé állítják a szőlőtermelőket.
Az átlaghőmérséklet emelkedése különösen jelentős hatást gyakorol a szőlőtermesztésre. A melegebb időjárás miatt ugyanis a szőlő gyorsabban érik, ami a szőlő cukortartalmát és savtartalmát is befolyásolja. A magasabb hőmérsékletű években a szőlő gyorsabb érése magasabb cukortartalommal jár, ami erősebb, alkoholosabb borokat eredményezhet, míg a savak mennyisége csökken, ami ronthatja a borok egyensúlyát és frissességét.
Az aszályos időszakok esetében a csapadékhiány okoz komoly problémát. A szárazabb időjárás az Alföldi borvidéket érinti súlyosan, ahol emiatt a szőlőtőkék stresszhatás alá kerülnek, csökkenhet a termés mennyisége. Az ilyen években kisebb lehet a bogyóméret és alacsonyabb lehet a hozam, ami ugyan koncentráltabb ízvilágot eredményezhet, de a borászoknak a terméskiesés komoly gazdasági kihívást jelent.
Hogyan hat a klímaváltozás a hazai borok ízvilágára?
A klímaváltozás következtében jelentős változások tapasztalhatók a borok ízvilágában is. A melegebb éghajlati viszonyok következtében a magyar borok egyre gyümölcsösebbé, alkoholosabbá válnak, miközben csökken a frissességet adó savak aránya. Ez elsősorban a fehérborokat érinti, amelyek eredetileg élénk savakkal és könnyed, friss karakterrel rendelkeznek.
Különösen érzékenyek a változásokra az olyan fehérszőlő-fajták, mint a furmint vagy az olaszrizling. A magasabb hőmérséklet eredményeképpen a borok karaktere egyre jobban a trópusi gyümölcsök jegyeit veszi fel, miközben a savak visszaszorulnak, így a borok elveszíthetik azt a frissítő hatásukat, amelyet a fogyasztók keresnek bennük. Az olaszrizling például, amelyet zöldalmás és citrusos jegyek jellemeznek, egyre inkább mangóra és ananászra emlékeztető aromákat mutat, ami nem minden fogyasztó számára jelent kedvező változást.
Meleg években a vörösborok esetében a szőlő bőven érik, magasabb cukortartalmú lesz, ami magasabb alkoholtartalmú borokat eredményez. A magyar vörösborok alapját képező kékfrankos vagy a kadarka, egyre intenzívebb gyümölcsösséget és erőteljesebb alkoholos karaktert mutatnak, miközben eltolódik a savak és a tanninok egyensúlya. Az ilyen borok mélyebb, gazdagabb ízvilággal rendelkeznek, de sérülhet a kiegyensúlyozottságuk, ami a borkedvelők számára szintén zavaró lehet.
Megváltozhat a borok megszokott íze – fotó: pixabay.com
Milyen alkalmazkodási stratégiák vannak a szőlészetben?
A magyar borászok egyfolytában keresik az új lehetőségeket arra, hogy miként alkalmazkodjanak a változó éghajlathoz. Az egyik lehetséges megoldás lehet a szőlőfajták megváltoztatása vagy új, ellenállóbb fajták telepítése. Az olyan később érő fajták, mint például a cabernet sauvignon vagy a syrah, jobban elviselik a melegebb időjárást, és eredményesebben alkalmazkodhatnak a magyarországi klímaváltozáshoz.
Egyre nagyobb szerepet kap a vízmegtartó technikák és az öntözőrendszerek alkalmazása is, amelyek segítségével a szőlőtőkék sikeresebben tudnak ellenállni az aszályos időszakoknak. A borászatokban fontos szerepet kap a talajmulcsozás és a talajnedvesség megőrzése is annak elérése érdekében, hogy a növények a lehető legkevesebb stresszhatással nézzenek szembe.
Az alkalmazkodási stratégiák közé sorolható a fenntartható gazdálkodás és a biogazdálkodás erősítése is, amely révén a szőlőtőkék képesek arra, hogy jobban ellenálljanak a környezeti hatásoknak, és egészségesebb, ellenállóbb növényeket neveljenek. Egyre több borászat alkalmaz természetes növényvédelmet és a talaj minőségének javítását, hogy a lehető legjobb minőségű szőlőt termelhesse, olyat, amely megőrizheti a magyar borok jellegzetes ízvilágát.
A borászoknak alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez – fotó: pixabay.com
Mit mondanak az előrejelzések?
A következő évtizedekben a klímaváltozás hatásai várhatóan tovább fokozódnak, ami még nagyobb kihívások elé állíthatja a magyar szőlészetet és borászatot. Az előrejelzések szerint az átlaghőmérséklet emelkedésével és a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válásával a szőlőtermesztés egyre nehezebbé válhat, a borászatoknak a túléléshez és a sikeres működéshez új módszereket kell találniuk.
A borászoknak annak érdekében, hogy megőrizzék a borok egyedi jellegét egyensúlyt kell teremteniük a változó klíma és a hagyományos magyar borkészítési eljárások között. A kulcsfontosságú lesz a kutatások és az innováció szerepe abban, hogy a magyar borok a jövőben is versenyképesek maradjanak, és megőrizhessék a fogyasztók számára kedvelt ízvilágot.
A klímaváltozás tehát komoly kihívásokat jelent majd, de egyben lehetőséget is ad az újításra és az alkalmazkodásra. A borászok kreativitása és kitartása elegendő lesz ahhoz, hogy a magyar borok továbbra is különleges helyet foglalhatnak el a világ borainak palettáján, még abban az esetben is, ha az ízviláguk némileg megváltozik. A magyar borok jövője továbbra is ígéretes lehet, ha a borászok képesek lesznek megfelelően reagálni a természet kihívásaira és a fogyasztói igényekre.
