Rossz csengésű lett a spekuláció szó, pedig, ha jobban belegondolunk, azt jelenti, hogy elemzés, fejtörés vagy eszmefuttatás. Ennek jegyében úgy vélem, mindannyian spekulálunk, hiszen törekszünk a legjobbra – de az, hogy kinek mi a legjobb, már eltér.
Az egyirányú, önző spekuláció mások kárára történő tevékenységet takar, és ez rontotta el a szó, illetve a fogalom értelmét. Most azonban a jó értelemben vett spekuláció vagyis az esélylatolgatás erősödött fel, a búza minősége körüli találgatások még legalább egy hónapig tartani fognak, és nemcsak itthon, de egész Európában.
A legutóbbi hírek alapján a francia búzabetakarítás gyakorlatilag befejeződött, és a minőségi eredmények is jobbak, mint a várt. Az egyik elemzés rá is mutatott, hogy a 220-as esésszám, most úgy néz ki, meglesz, nem kell a tavalyi alacsony fehérje- és alacsony sütőipari értékekkel számolni az idén, újra beindulhat az értékesítés az igényesebb piacok felé.Nem ennyire jó a helyzet Németországban és Lengyelországban, hiszen ott az elmúlt két hétben igen jelentős, a szokásos mennyiség 2-szeresét, 3-szorosát kitevő csapadék hullott, ami a betakarítás kezdetét késlelteti, de a minőségre is nagyon rossz hatással van. A német búzatermesztés jelentős része a javító, minimum 14,0 százalék fehérjéjű minőséget adó fajtákra alapoz, és most ezek a tételek kerültek veszélybe.
Hazai búzahelyzetünket nézve más jellegűek a problémák – az átlagosnál lényegesen több az alacsony fajsúlyú búza, már a 76 kg/hl-t sem éri el az eddigi eredmények alapján a betakarított mennyiség jelentős része. Mindemellett a fehérjetartalom nem rossz, és a sütőipari értékek is elfogadhatóak, kezelhetőek. Ezek alapján az itthoni búzaárak emelkedésére számíthatunk – mondhatjuk azt is, arra spekulálunk –, de most arra is gondolni kell, meddig szabad erre várni, és itt kezdődik a spekuláció után a kockázatkezelés.
Ha termelőként nézzük, várni lehet, a tárolókban elfér az áru, a finanszírozás is viszonylag olcsón megoldható, a következő jelentős kiadás az őszi vetőmag- és műtrágyabeszerzés lesz.
Kereskedőként azt látni, hogy a piaci és főként a nemzetközi piaci árak csökkennek, ahogy már az előző szezon vége felé is megfogalmazódott: az árak nem változnak, csak a szállítási határidő kerül egyre későbbre. Ez alapján nem érdemes most megvenni az árut és tárolni, mert mindez pénzben kerül és nem térül meg. Tehát spekulánsként nem vennék, inkább eladnék.
Az árak nem változnak, csak a szállítási határidő kerül egyre későbbre – fotó: Shutterstock
Felhasználóként azt látni: a végtermékek ára nem emelkedik, sem a liszt, sem a takarmánypiac nem erősödik, sőt még új „lehetőségek” is adódnak. A keveréktakarmányba szükséges fehérjét búzából is lehet most biztosítani, hiszen vannak olyan tételek, amelyek fehérjetartalma jóval meghaladja a szokásos 10-11 százalékot, de malmi célra mégsem alkalmas, mert ha őrölni akarnánk, a veszteség akár 30 százalék körüli is lehet, mert a szemek kicsik és a tisztítás során kiesnek a rostán…
Mégis valamit lépni kell, és itt lép be a kockázatkezelés mint lehetőség. Az egyik járható út a több áras szerződés, de azt jellemzően ilyenkor már nem lehet kötni – még a tavaszi időszakban igen, de a betakarítást követően már esélytelen. Ami megoldás lehet, az a határidős szerződés kötése, de ha ez egyirányú és kötelező, nehezebb már megoldást találni rá.
Jó példa erre, hogy a búzatermesztéssel foglalkozó a várható mennyiségének csak egy részét köti le, és a fennmaradó részére olyan minőséggel és eladási paritással szerződik előre, ami a későbbiekben akár helyettesíthető is. Ehhez természetesen kell a megfelelően nagy forgalommal rendelkező piac is – ennek megtalálása már igazi kezelése a várható folyamatoknak, a spekuláció itt véget ér, és elkezdődik az érdemi munka a lehető legjobb értékesítési csatorna megtalálására. A legjobb megoldás olyan sok tényezőtől függ, amelyek még a legtájékozottabbakat is váratlan helyzet elé állíthatják, ezért van az, hogy ezek a döntések is folyamatosan kell hogy megszülessenek.
Hasonló a helyzet az új kukorica esetében – a jegyzések csökkennek, miközben a várható termésről rossz hírek érkeznek, és ez a kettő ellentmondás. Mi lehet most a jó megoldás? Ha nem teszünk semmit, és várunk csak, az a tiszta spekuláció, mondhatni, "ahogy esik, úgy puffan", de ezzel lehetőségeket veszítünk el.
A várható kukoricatermésről rossz hírek érkeznek – fotó: Shutterstock
Számolni kell azzal, hogy a betakarítás egy-másfél hónapig, a felhasználás meg egy éven át folyamatosan tart. Így előre kell gondolni a tárolásra, az áru minőségének megóvására, a majdani szállítási lehetőségekre, és mindezt úgy, hogy senki nem biztosítja előre, hogy a mostani árak biztosan feljebb fognak menni. Itt is van, lehet megoldás, de hogy most merre fog indulni az itthoni piac, lehetetlen megjósolni. Szokták mondani, hogy ha megmondod, mi lesz a forint árfolyama jövő márciusban, már közelebb vagyunk, de addig még azt is ki kellene találni, milyen lesz a déli féltekén a vetésterület…
Mindezeket összevetve most csak a legvalószínűbb eseménysorozatokat tudjuk számba venni, hogy csökkenjen a rögtönzés, és ha nem is lehet elérni mindig a legjobb értékesítési pillanatot, legalább törekedjünk arra, hogy legyenek a legvalószínűbb esetekre akcióterveink.
Merre haladhat tovább a gabonapiac?
A búzajegyzések az elmúlt napokban, hetekben már kezdtek stabilizálódni – főként az USA-beli jegyzések emelkedésének következtében. Európában az említett minőségi bizonytalanság „nem engedte meg”, hogy az árak essenek, sőt szintén inkább az erősödés irányába hatott. Ezzel szemben nőtt a kínálati oldal nyomása, a főbb exportőrök nagyobb volument tudnak piacra hozni, mint tavaly. Ezen ellentétes hatások eredőjeként alakult ki a mostani árszint, és azt is várom, ez így marad.
A kukorica esetében az elmúlt két hét jelentős árcsökkenést hozott az európai piacon, és közel egy éve nem jegyzett szintre esett az új termésre vonatkozó novemberi jegyzés. Ezt a mértékű árcsökkenést nem indokolja szerintem az európai termés alakulása, az se fel, se le nem tér el lényegesen az elmúlt évekétől – a kereslet-kínálat alapjai nem változtak meg.
Ami a csökkenést eredményezte, az az EU28-ak fő ellátójának számító Ukrajna exportárjegyzéseinek jelentős csökkenése – a FOB fekete-tengeri árak két hét alatt estek 7 EUR/to-val, nem utolsó sorban az EUR/USD árfolyamának változása miatt, hiszen USD/to-ban az árak 3-4 USD/to-val csökkentek csak.
A kukorica esetében az elmúlt két hét jelentős árcsökkenést hozott az európai piacon – fotó: Shutterstock
Lehet, hogy itthon nem szépek a kukoricák, kell még a csapadék, de a mostani becslés alapján úgy számolom, kb. 2,5 millió tonna árualap juthat majd exportra, és ha nem lesz nagy gond, ez a várható termés egyharmadát jelenti.
A fentiekből arra következtetnék, hogy a kockázat-elemzés mai eredménye alapján a várható termés legalább negyedét a most elérhető áron le kellene kötni – ha még nem történt meg –, vagy ha már egy része lekötésre került, akkor a lebonyolítás időben történő ütemezése érdekében már a 2018. első negyedévi szállításokra is lehet előre számolni. Lehet várni még a déli félteke vetésterületére, de az még sokára lesz ismert, és addig a MATIF-os jegyzéseknél a mostani szintekhez képest inkább csak korrekciót – vissza a 170,-EUR/to körüli szintre – várok.
Bidló Gábor / Budagabona Kft.