Állatorvosok és tudósok is jelentős pillanatnak nevezik a mesterséges megtermékenyítéssel született angliai borjú, Hilda születését, mivel ez felgyorsíthatja a tejipar és a marhatenyésztés útját a zéró kibocsátás felé. Hilda génjeit ugyanis úgy módosították, hogy megakadályozzák a káros üvegházhatású gázok kibocsátását.
A szarvasmarhák emésztése során keletkező metán kibocsátása jelenleg az összes légszennyezés öt százalékát teszi ki, ami azért jelent problémát, mert a metán sokkal jobban melegíti a légkört, mint a szén-dioxid. Az emberiség jelenleg kétszázszor több marhahúst és tejterméket fogyaszt, mint 1900-ban, aminek következtében jelentősen nőtt a környezetterhelés.
A borjú a dumfriesi Langhill marhaállományhoz tartozik, amely több mint fél évszázada az Egyesült Királyság tejiparának fontos forrása. Hilda az első olyan borjú a tizenhat generációs állományban, amely mesterséges megtermékenyítés segítségével született, és ő jelentheti a fenntartható marhatenyésztés, valamint hús- és tejtermelés egyik mérföldkövét, előrevetítve azt, hogy megkezdődhet a Hildához hasonló borjúk „sorozatgyártása".
Hilda a Cool Cow nevű projekt részeként született. A projektben részt vevő tudósok elmondták, hogy a technika alkalmazása – amelynek során Hilda anyjának petesejtjeit gondosan kiválasztott bika spermájával, laboratóriumban termékenyítették meg – azt jelentette, hogy a csorda következő generációja nyolc hónappal korábban érkezett meg, mint korábban lehetséges volt. A tudósok szerint az eljárással felgyorsítható a „metánhatékonyabb" állatok kiválasztásának és tenyésztésének folyamata.
Forrás: qubit.hu
Indexkép: Facebook-bejegyzés
