Mire vár a terménypiac?

Kiemelt fontosságú volt az itthoni tényezők között is az időjárás alakulása és a búzaaratás első eredményei igazolták is, hogy minden év hoz valamilyen új meglepetést. Idén a csökkent értékű, apró szemek aránya okozza a fő beszédtémát a malmoknál, de ez a termelők számára is probléma, mert nem biztos, hogy eléri a betakarított termény a minimális hektolitersúlyt.

Mindez fajtakérdés is, de most általánosságban jellemző, hogy sok a besült, megszorult szem.

Azok a területek, ahol a kevesebb volt a csapadék és a hirtelen meleg miatt a búza nedvességtartalma is alacsony, 8-10% körüli lett, ott még az is gondot okozhat, hogy ezek az apró, megszorult szemekből kinyert sütőipari tulajdonságok sem hozzák a szükséges eredményeket. Évekkel ezelőtt volt már szempont, hogy a túlságosan magas esésszám (450-es érték felett) is arra utal, hogy a szárazság és a forró idő miatt a búzában a sikér szerkezete nem lett kellően rugalmas, szakadozik és emiatt a tésztája is morzsalékos lesz.

A minőség és a mennyiség versenyében idén azok a tételek lettek egyelőre az értékesítésben a vezetők, amelyek kielégítik az ’euro’ minőségi kategória igényét, vagyis legalább a magyar szabványban is szereplő malmi II. minőséget. (Apró megjegyzés: Új szabvány jelent meg nemrég, a hivatkozásokban érdemes, szükséges ezt is figyelembe venni.)

A legfrissebb adatok alapján az idei átlaghozam a betakarítás kétharmadánál csak a tavalyi nagyon jó eredménytől marad el, a 2014-es és 2015-ös év átlagaihoz hasonlóak. A megyénkénti megoszlást is mutatja a hivatalos adatokat közlő Gabonaszövetségi információ.

Úgy vélem, az idei helyzetben is fontos volt, vagy lett volna, hogy a búzaértékesítések különböző lehetőségeit párhuzamosan használjuk ki. Voltak a piacon ajánlatok úgymond „bármilyen” búzára, három kategóriát megadva és azokhoz kapcsolódó árakat rögzítve és ezt sokan ki is tudták (volna) használni, főként, ha rendelkeznek olyan fajta-szortimenttel, ami biztosította a takarmány, az euró és a malmi minőség közül valamelyiket. Ezt azonban sokan azért sem vállalták be, mert a várható minőség kockázata mellett a mennyiség is bizonytalan és az áru kötelezettséggel járó lekötése már nehezen kezelhető problémát jelenthetett volna.

Ennek a kockázati tényezőnek a kezelése lenne megoldható a termelők számára elsődlegesen, amennyiben a határidős piacok adta lehetőséget jobban ki tudnánk használni.

Egyelőre úgy látszik, hogy csak a takarmány és/vagy bőtermő fajtákra szavazók vállalták a nagyobb kockázatot azzal, hogy a vártnál kevesebb csapadék miatt a búza fehérjetartalma kisebb lett, hiszen a fő értékesítési lehetőségek az euro minőségű tételekre adódtak.

Nem csak magyar sajátosság ez, a világpiaci búzahelyzet is azért vált kaotikussá, mert a jó minőséget adó fajták vetésterülete csökkent és az USA-ban még ezt is olyan károk érték, amelyek az előzetes várakozások alapján jelentős kiesést eredményeztek volna. Ennek eredménye lett, hogy az USDA (USA Mg.Min.) havi becslését várva a piac jelentős fordulatot vett és a korábban túlnyomórészt eladói pozícióban lévők elkezdtek vásárolni és a jegyzések jelentősen emelkedtek. Ezt a trendet fordította visszájára a júliusi becslés és most inkább a csökkenés irányába indult megint a piac.

A barchart.com elmúlt két hónap áralakulását tükröző ábráján is határozottan látható ez: a felső kék vonal a tavasz-búza (DNSW) napi záró árait mutatja, míg a két alsó a chicago-i lágy búza illetve a kanas-city-ben jegyzett kemény búza jegyzése (szeptemberi határidőre, UScent/bushel-ben).

A további áralakulást is ez fogja befolyásolni, az alapvetően jobb minőségű orosz búza kínálata a betakarítás csúszása miatt még nem indult meg, de az ukrán és az európai ajánlatok már meglehetősen aktívak. Mindezek a tényezők az értékesítés során előre jórészt jelezhetőek.

Várható volt, hogy egy piaci jegyzés, pl. a Chicago-ban jegyzett búza jegyzése, 20-25 %-os emelkedését követően, ha a híreket feldolgozza a piac meg fog nyugodni és korrigálni fog. Ez a termés döntő részét adó tételekre meg is történt és a lágy búza és a normál kemény malmi búza jegyzése csökkent. A javító minőséget adó tavasz-búza jegyzése volt, ami a korrekciót követően újra erősödni tudott és szerintem még fog is, mert alapvetően a kínálat szűkössége tartósabb.

Az egyéb termékek körében is meghatározó volt az áremelkedés, de tartósságában és mértékében szintén nem igazán szabad bízni. Az új-termésű kukorica európai jegyzése kifejezetten ellentmond a fentieknek – gyakorlatilag most éves mélyponton vannak az árak és meglehetősen kérdéses, mikor és milyen irányba mozdulhatunk el ismételten.

Számunkra kulcskérdés, hogy az EU 28-ak termelése hogyan alakul és azon belül is fő piacunk az olasz piac honnan fogja beszerezni a szükséges mennyiséget. Mellettük az EU 28-ak importját Spanyolország határozza meg – az itteni csökkenő termésvárakozások erősíthetik az európai jegyzéseket, főként a szezon első részében. A déli félteke kínálatának erősödése azonban már a 2018. évi szállítási lehetőségeinket hátrányosan érinthetik, így nem számítanék most arra, hogy az itthoni csökkenő kínálat jelentős és tartós áremelkedést eredményezhet – legalábbis, ha termésünk kb. 5-5,2 millió tonna fölött lesz. Az EU import igényeket az ukrán áru is ki tudja szolgálni, nekünk előbbre kell gondolkoznunk és csökkenteni kell azt a kockázatot, ami a felvevő piacok „betelése” eredményezhet.

Az EU még stabilan keresi az árut, a felhasználás szintje alapján 15 millió tonna kukoricaimportja várható, azonban a most előrejelzett termésmennyiség még javulhat is. A környezetünkben lévő országok közül Románia és Bulgária is jobb termést vár, mint a tavalyi volt, és ezzel már nem csak harmadik országi versenytársakkal kell számolnunk, hanem az EU-n belüli származású áru kínálatának erősödésével is.