Hiába a támogatások, sajnos, a ragadós száj- és körömfájás miatt kényszerűen leölt állatállományok helyreállítása nem megy egyik napról a másikra, hosszú éveket vehet igénybe.

„Nem mindegy, hogy a kártalanítás csak a könyv szerinti értékre vonatkozik, vagy figyelembe veszik a jövőbeni termelési veszteségeket is – különösen most, amikor nemhogy fiatal tehenet, de már növendék üszőt is nehéz találni" – véli egy kiskunsági családi gazdaság vezetője. Elmondása szerint a borjak nevelése nemcsak költséges, hanem hosszadalmas folyamat is, különösen, ha nem részesülnek az anyatej első, immunerősítő adagjában, azaz a föcstejben. Bár a mai tejpótlók összetevőik alapján hasonlóak a természetes táplálékhoz, mégis több állatorvosi beavatkozásra lehet szükség, ami további kiadásokat jelent.

A száj- és körömfájás előtt egy tejhasznú tehén ára akár 800 ezer forint is lehetett, míg az üsző borjak 80–100 ezer forint körül mozogtak. Mostanra azonban jelentős áremelkedés tapasztalható. A termelésbe állítható tehén kinevelése legalább 28–30 hónapot vesz igénybe, ami meghatározza, mikorra lehet újraindítani a gazdaságokat.

A ragadós száj- és körömfájás vírusa négy telepen bukkant fel Győr-Moson-Sopron megyében, először Kisbajcson. Az állatok jellegzetes tüneteket mutattak: láz, levertség, hólyagok a szájukban és lábukon. A betegség laboratóriumi megerősítését követően a kórokozó megjelent Szlovákiában is. Az országos főállatorvos ezért elrendelte az érintett állatok leölését, vakcinázását és eltemetését. A járvány miatt Szlovákia és Ausztria lezárta a kisebb határátkelőket, a nyitva maradtaknál fertőtlenítést végeznek.

A Nébih adatai szerint március eleje óta 8300 állatot kellett ártalmatlanítani. Bár újabb fertőzést nem észleltek, a hivatal figyelmeztet: a vírus lappangási ideje 14 nap, így a veszély nem múlt el teljesen.

Nagy István agrárminiszter április 12-én vis maior helyzetet hirdetett, így a gazdák mentesülnek bizonyos adminisztratív kötelezettségek alól. Emellett a kormányzat átvállalja a fertőzött telepek dolgozóinak bérét, valamint hitelmoratóriumot vezet be az állattartók számára. A cél: elősegíteni a telepek újraindítását. A NAK közleménye szerint a legfontosabb a vírus megfékezése és az állatállomány mielőbbi pótlása.


A 8300 leölt állat pótlása közel 6,5 milliárd forintba kerülhet. Egy borjú csak 20 hónapos kora után termékenyíthető, és sok esetben az első inszeminálás nem sikeres. A vemhesség 9 hónapig tart, az első eladható tej pedig csak az ellés után egy hónappal fejhető. A holstein-fríz tehenek néha nehezen ellenek, némely esetben császármetszésre van szükség, ami 150 ezer forintba is kerülhet.

A tehenészetek szakemberei ragaszkodnak a saját tenyésztéshez, hiszen a tejhozamot nemcsak a laktáció hossza, hanem a tőgy alakja és a fejhetőség is befolyásolja. Ezek öröklődő tulajdonságok, ezért a gazdák számára kiemelten fontos, hogy megfelelő genetikai hátterű állatokkal dolgozzanak.

Agrárközgazdasági becslések szerint az eddig elpusztított állatok évente 70–75 millió liter tejet adtak, ennek piaci értéke 15–16 milliárd forint között mozog. Ez is jelzi, hogy a járvány milyen súlyos gazdasági hatásokkal járt, és miért kulcsfontosságú az állomány mielőbbi pótlása.

Forrás: Qubit

Indexkép: Pixabay