Tudod, miért nem mindig ugyanakkor ünnepeljük a húsvétot? Eláruljuk, mint ahogyan azt a sok hagyományt is megmutatjuk, amely a nagyszombathoz kapcsolódik. Ezeket a régi hagyományokat azonban nem csupán megismerni érdemes, hanem be is lehet építeni az ünnepeinkbe. Mutatjuk is sorra ezeket!
Ezért változik a húsvét dátuma minden évben
A húsvét mozgó ünnep, vagyis minden évben máskor tartjuk. Idén április 18-re esett nagypéntek, és ma tartjuk a nagyszombatot. Azt, hogy melyik évben mikor tartjuk a húsvétot, azt 325-ben a niceai zsinat döntötte el, vagyis a húsvét időpontját a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban állapították meg. Habár elég bonyolultnak tűnik, szerencsére nem nekünk kell kiszámolni, hogy idén melyik napokra esik a húsvét, csak egyszerűen meg kell néznünk a naptárban.
A húsvéti ünnepkör a húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik, majd ezt követi a nagyhét, melynek legfontosabb ünnepnapjai a húsvétvasárnap és a húsvéthétfő. Majd a fehérvasárnappal zárul le a húsvéti ünnep. Ismerd meg a nagyszombat hagyományait, és építs be belőle párat a családi ünnepetekbe. Hidd el, megéri!
A nagyszombat hagyományai
Húsvét ünnepének előnapja, vagyis a nagyszombat, a feltámadás jegyében zajlik. Arra a napra emlékezünk, amikor Krisztus harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, vagyis a templom mellett egy nagy máglyát raktak, majd a megszentelt tűz lángjával gyújtották meg a templom húsvéti gyertyáját. A tűzgyújtás a reményt, míg a fehér gyertya, a feltámadt Krisztust jelképezi.
A szentelt tűz maradványait a júdásszénnek nevezték, amit a hívők hazavittek. Sok háznál nem raktak tüzet nagycsütörtöktől nagyszombatig, így ezeken a napokon nem ettek meleg ételt. Nagyszombaton gyújtották meg azután az új tüzet, a templomból hazavitt szentelt parázzsal, és ezen főzték meg az ünnepi ételt.
De nemcsak a tűz, a víz is szorosan kapcsolódik a húsvéti ünnepkörhöz, így fontos esemény a nagyszombati vízszentelés. Ilyenkor szentelik meg a templom keresztvizét. Akit pedig az új vízben először keresztelnek meg, szerencsés lesz egész életében.
Sok hívő vitt haza a szentelt vízből, hogy megöntözze vele az udvarát. Volt, ahol úgy tartották, olyan templomba kell bemenni nagyszombaton, ahol korábban még nem jártak, majd a szentelt vízzel meg kell törölni az arcukat, hogy a szeplők eltűnjenek róla.
Aki pedig nagyszombaton a reggeli mosdóvízébe piros tojást tett, annak egészséget jósoltak. A nagyszombat legfontosabb eseménye a körmenet. A körmenetben a hívők körbeviszik a feltámadt Krisztus szobrát, a körmenet útvonalán pedig az ablakokba égő gyertyákat tettek, hogy emeljék a körmenet fényét.
Nagyszombaton ér véget a böjt
Nagyszombaton ér véget a negyvennapos nagyböjt, így a feltámadási körmenet után fogyasztják el a családok az ünnepi vacsorát. Ez hazánkban a legtöbb családban főt sonkából és tojásból áll.
Nagyszombaton szólalnak meg újra a harangok. A nagyszombat csendes napnak számított a hagyományok szerint. A hölgyek számára ez korábban dologtiltó nap volt, amit manapság már el sem tudunk képzelni, hiszen napjainkban ilyenkor ki sem látszani a sütéssel-főzéssel járó házimunkákból.
Húsvét szombatján végre sonka és tojás a vacsora. Fotó: Shutterstock
De ez nem volt mindig így, ezért amellett, hogy nem volt szabad seperni, főzni és mosni, az állatokat sem lehetett ezen a napon befogni. Ez a nap a gyász, a csend, és a reményteli várakozás ideje volt.
Nagyszombat éjjelén történik a húsvétvasárnap hajnali határkerülés előkészítése is. Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. A megszentelt vízből minden hívő vitt haza, mert úgy vélték, annak gyógyító és gonoszűző ereje van. A szentelt tűz parazsából tettek az állatok vizébe, hogy megóvják őket a bajtól. A mise alkalmával az áldoztatás után a pap körmenetre indul, majd a visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket. A következő mise általában éjfélkor kezdődik, de van, ahol másnap hajnalban. Ez a mise jelzi Jézus feltámadását.
Az éjféli feltámadás után következik a hajnali határkerülés, majd a reggeli ételszentelés. Ekkor az asszonyok megtöltik a kosaraikat a húsvéti kaláccsal, kenyérrel, sonkával, tojással és sült
Nagyszombaton szokás volt az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat. Így arról gondoskodtak, hogy a régi rossz termés lehulljon, az új pedig ne legyen férges. A tűzszentelés parazsát sem csak az ételek megfőzésére használták. A hamuját, parazsát eltették, gyógyításra használták, valamint a házban és a földeken szétszórták. Vihar idején a tűzbe tették, hogy a villám elkerülje a házat.
Nagyszombati hagyomány volt, hogy a házakat még napkelte előtt körbeseperték, hogy kiűzzék a férgeket a házból, de Csépán nem csak ezért sepertek, hanem azért is, mert úgy vélték, hogy nagyszombaton a ház körülseprésével a boszorkányokat is elhajtják.
A nagyszombat csendes nap, ilyenkor keveset beszéltek, és nem volt helye a nevetésnek sem. Ennek az volt az oka, hogy még egy napot várni kellett a feltámadásra. Éppen ezért ez a nap még a gyász, a csend, de egyúttal a reményteli várakozás ideje is.
A szent három nap Krisztus feltámadásával zárul, amit Nagyszombat estéjén ünneplünk. A nagyszombat esti szertartások pedig már a húsvétvasárnapi feltámadás ünnepléséhez tartoznak.
Nagyon boldog húsvétot kívánunk!