A változásokat a Quickipedia foglalta össze.
Változtak a szüneteltetésre vonatkozó előírások. Korábban a szüneteltetés alatti bevétel esetében csak SZJA-kötelezettsége merült fel az átalányadózó egyéni vállalkozóknak. 2024-től a szüneteltetés alatt befolyt összeget úgy kell tekinteni, mintha azt a szüneteltetés kezdetét megelőző napon szerezte volna meg a vállalkozó, így az SZJA-kötelezettségen túl TBJ- és SZOCHO-kötelezettség is terheli. Iparűzési adó tekintetében eddig a szüneteltetés alatt megszűnt az adott önkormányzatnál az iparűzési adóalanyiság, ezért záró IPA-bevallás benyújtására is minden esetben szükség volt. 2024-től azonban az adóalanyiság csak akkor szűnik meg, ha a szüneteltetés napjainak száma egybefüggően eléri a 181 napot az adott évben. Ennek célja az adminisztráció csökkentése, tehát hogy ne legyen szükség minden egyes szüneteltetésnél záró IPA-bevallás benyújtására.
A jogszabály alapján főfoglalkozású átalányadózóként legalább a minimum adó-, és járulékalap után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot. Eddig a minimum adó-, illetve járulékfizetés alól mentesülhetett az átalányadózó vállalkozó eddig azokon a napokon, amikor szüneteltette a vállalkozást. 2024-től ez is megváltozik: csak akkor mentesülhet ha a hónap egészében szüneteltette átalányadózó egyéni vállalkozását. Ez tehát azt jelenti, hogy ha esetleg hónap közben kezdené valaki a szüneteltetést, akkor a teljes hónapra meg kell fizetnie a minimum adót és járulékot. (korábban arányosítani lehetett az aktív napokra).
Összességében növekvő adó- és járulékterhekkel kell számolnunk – forrás: Pixabay
A minimálbér emelkedése miatt 2024-ben az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatóak, amíg 2024-ben a vállalkozó bevétele nem haladja meg a 32 016 000 forintot, kiskereskedelmi tevékenység esetén a 160 080 000 forintot. Természetesen, az adómentes rész mértéke is változik. Átalányadózóként adómentességgel élhet a vállalkozó a jövedelme éves minimálbér felét meg nem haladó részére, ez 2024-ben 1 600 800 forintot jelent. Tehát például mellékállásúként eddig az összegig nem kell SZJA-előleget, SZOCHO-t és TBJ-t fizetni.
Ám főfoglalkozásúként minimum adó- és járulékfizetési kötelezettsége van, tehát azokra a negyedévekre is meg kell fizetnie a minimum adót, járulékot, amelyekben például nem szerzett bevételt, vagy a göngyölített jövedelme nem haladta meg az éves minimálbér felét.
Aktív főfoglalkozásúként az alábbi összegeket minden negyedévben meg kell fizetni:
SZOCHO:
- ha a vállalkozó főtevékenysége nem igényel legalább középfokú végzettséget/szakképzettséget: 117 060 Ft
- ha főtevékenysége legalább középfokú végzettséget/szakképzettséget igényel: 143 034 Ft
TBJ:
- ha főtevékenység nem igényel legalább középfokú végzettséget/szakképzettséget: 148 074 Ft
- ha a főtevékenység legalább középfokú végzettséget/szakképzettséget igényel: 180 930 Ft
