Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

Jövedéki adó

Kezdjük a jövedéki szabályozást érintő változással. Mint ismeretes, a szabályozás szerint mezőgazdasági termelő az igazoltan használatában lévő

olyan szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep (rét, legelő) művelési ágú földterület után, amelyen mezőgazdasági termelőtevékenységet folytat, a mezőgazdasági termelési célú földművelési munkákhoz, valamint a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz,

olyan erdő után, amelyben erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, az erdőfelújítási célú munkákhoz,

olyan vízjogi üzemeltetési engedély szerinti halastó után, amelyben halgazdálkodási tevékenységet folytat, – a tóterület nettó üzemelő vízfelületét figyelembe véve – közvetlenül a halgazdálkodáshoz felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adójának a – aktuális jövedéki adómértéktől függően – 82 százalékának vagy 83,5 százalékának visszaigénylésére jogosult.

Ez az érték 2024. január 1-jétől emelkedni fog a gázolaj év eleji jövedéki adójának korrekciójával összefüggésben. Amennyiben a kőolaj világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket – 86 százalék, ha viszont nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket – 87 százalék visszaigénylésére lesz jogosult a mezőgazdasági termelő.

Személyi jövedelemadó

2022. január 1-jétől[3] nem minősül kiegészítő őstermelői tevékenységnek a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők értékesítése, így ha a mezőgazdasági őstermelő a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközeit értékesítette, az ebből származó bevételt nem kell az őstermelői bevételek között figyelembe venni, az az ingó értékesítéséből származó bevételnek minősül.

adózás

A mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét – forrás: pixabay

Kiegészült az Szja tv. 6. számú melléklete, amely szabályozza a jövedelem megállapítását abban az esetben, ha a családi gazdaság évközben megszűnik. Ekkor az őstermelők családi gazdasága tagjainak jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy az őstermelők családi gazdaságának az őstermelői nyilvántartásból való törlése időpontjáig megszerzett bevételt és – tételes költségelszámolásakor – a költségeket fel kell osztani a tagok között egyenlő arányban a törlés napján közös tevékenységeket folytató tagok között.

A csoportmentességi támogatások szabályainak változása

2023. június 30-án hatályba lépett a mezőgazdasági és erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott egyes állami támogatások uniós joggal való összeegyeztethetőségénél az agrár csoportmentességi támogatásokra vonatkozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022. december 14-i 2022/2472/EU bizottsági rendelet.

Emiatt az Szja tv. definiálja az agrár csoportmentességi (ABER) támogatás fogalmát. Ezt az új definíciót kell alkalmazni az egyéni vállalkozónak, ha kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozások adókedvezményét érvényesíti, valamint a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök után egyösszegű értékcsökkenési leírást számol el, és úgy dönt, hogy az igénybe vett, adórendszeren belüli állami támogatásnak minősülő kedvezményt agrár csoportmentességi támogatásnak tekinti, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja.

A 2023 decemberében megjelent rendelet szerint mező és erdőgazdálkodási tevékenységnek minősül, kiegészítő tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg a rendeletben meghatározott mennyiséget.

Kiegészítő őstermelői tevékenységnek minősül továbbá az élelmiszer előállítása mezőgazdaság termékből, kivéve, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget.

A mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. Ha ezt meghaladja, akkor a kiegészítő őstermelői tevékenység teljes bevétele nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek, nem folytathat kiegészítő őstermelői tevékenységet mezőgazdasági őstermelőként, és az őstermelőkre vonatkozó kedvező adózási szabályok sem alkalmazhatóak.

Társadalombiztosítási járulék

A kiegészítő tevékenységet folytató mezőgazdasági őstermelő

2023. december 1-jével hatályát vesztette az a rendelkezés, mely szerint nem biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha saját jogú nyugdíjas, vagy ha özvegyi nyugdíjban részesül és az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Mindez azonban nem eredményez változást a mezőgazdasági őstermelő társadalombiztosítási jogállásának megítélésében, hiszen ezzel párhuzamosan módosult az értelmező rendelkezések között a kiegészítő tevékenységet folytató személy fogalma, ami alapján 2023. december 1-jétől kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül a mezőgazdasági őstermelő, ha saját jogú nyugdíjas, vagy ha özvegyi nyugdíjban részesül, és a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Járulékalap

A mezőgazdasági őstermelők járulékalapjának meghatározása szempontjából a minimálbér alatt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni.

2023. december 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összege, azaz a havi minimálbér 266 800 forint.

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ez azt jelenti, hogy 2023. december hónapra a járulék alapja már 245.456 forint.

Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ezen őstermelői körnél majd a 2024-es járulékalap meghatározásakor a 2023. adóév éves minimálbérének az ötszöröseként 13 920 000 forintot (232.000 x 12 x 5) kell figyelembe venni.

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzéséért az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot a főszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó '58 jelű járulékbevallásában nyilatkozik az NAV-nak. Ha a mezőgazdasági őstermelő 2023. negyedik negyedévében válik járulékfizetésre kötelezetté, és főszabályként a minimálbér 92 százaléka után köteles járulékot fizetni, azonban magasabb összegű járulékalapot választ, akkor december hónapra a választott járulékalapnak már a 266.800 forint 92 százalékánál kell magasabbnak lennie.

A minimálbér évközi emelkedése nem érinti a korábbi negyedévekre vonatkozóan megtett nyilatkozatokat.

adózás

Nincs akadálya annak, hogy az őstermelő és az egyéni vállalkozó a decemberre kötelezően – január 12-éig – befizetendő adókat (például cégautóadó, járulékok) már decemberben befizesse. Ezek a kiadások a befizetés évében számolhatók el a költségek között a jövedelemszámításkor – forrás: pixabay

Szociális hozzájárulási adó alapja

A minimálbér 2023. decemberi emelkedése a szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározását nem befolyásolja, mert a mezőgazdasági őstermelőknél a minimálbér alatt az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét kell figyelembe venni (232 000 forint).