A különféle vitaminoknak és ásványi anyagoknak kulcsfontosságú szerepük van az egészségünk megőrzésében. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ne alakuljon ki egyikből sem hiány. Ehhez pedig a számtalan vitaminkészítményen kívül természetes megoldásokat is találhatunk.
A magnéziumból például igen jelentős mennyiséget tudhatunk magunkénak a spenót fogyasztásával. Ráadásul nem csak a menzán megismert, furcsa színű és állagú főzelékként áll rendelkezésünkre. A spenót ennél jóval többet tud.
Ezért fontos a magnézium
A magnézium egy esszenciális ásványi anyag. Nagyon sok fontos feladata van, például felelős a vérnyomás szabályozásáért, az izmok és idegek megfelelő működéséért, de a magnézium 300 különböző biokémiai folyamatban is részt vesz a szervezetünkben.
A magnéziumszükségletünk függ az életkortól, a nemtől, illetve fokozottan szüksége van rá a várandós édesanyáknak és azoknak is, akiknek az életében sok a stressz. De magnéziumhiányt okozhat a nem kiegyensúlyozott étrend, az alkoholfogyasztás, a cukorbetegség és a hányás, hasmenés is.
A leggyakrabban abból jövünk rá, hogy magnéziumhiányunk van, hogy az izmaink időnként görcsölnek és összerándulnak, különösen a lábunkban. Ennek az az oka, hogy a magnézium fontos szerepet tölt be az izmok megfelelő működésében, többek között azzal, hogy befolyásolja a kalcium és a kálium felhasználását. De még arra is képes a magnézium, hogy blokkolja azokat a fájdalomreceptorokat, amelyek az izomfájdalmakat érzékelik, így ha sokat görcsöl a lábunk, vagy rángatódzik a szemhéjunk, akkor nagyon valószínű, hogy magnéziumhiánnyal küzdünk.
A magnéziumhiány egyéb tüneteket is okozhat. Ha túl gyakran fáj a fejünk, vagy migrénes fejfájások gyötörnek bennünket, akkor is fennállhat a magnézium hiánya a szervezetünkben. De akár még szívritmuszavarokat is okozhat a hiány, hiszen a magnézium felel a szív izmainak megfelelő működéséért is.
A spenót akár nyersen is fogyasztható, salátaként. Fotó: Shutterstock
A túl szapora vagy a rendszertelen szívverés szintén a magnéziumhiány tünete lehet. De a magnéziumhiány következménye lehet a depresszió és az idegesség is, és alvászavarokat is okozhat. Az is gyanús lehet, ha gyengének, fáradékonynak érezzük magunkat, és ha a vérnyomásunk megemelkedik.
Ezért egyél rendszeresen spenótot
Ha tehetjük, ne mesterséges formában szerezzük be szervezetünk számára a különféle vitaminokat és ásványi anyagokat, hanem inkább természetes forrásból. A spenót különösen jó természetes forrása a magnéziumnak. Azon túl, hogy segít a magnéziumhiány leküzdésében, a bőrünk, a hajunk és a csontunk egészségének is jót tesz. A spenót vasat, kalciumot, káliumot, foszfort, B-vitaminokat, A-, C-, E- és K-vitamint is tartalmaz. A spenót ráadásul nem hizlal, és igen gazdag antioxidánsokban is. Nem véletlenül volt Popeye kedvence.
A spenót rendszeres fogyasztása csökkenti a rák kockázatát, segít a csontok erősítésében, a látás és a bőr egészségének megőrzésében, valamint a vérnyomás szabályozásában is, így igazán jól tesszük, ha rendszeresen fogyasztjuk. Ezen kívül a spenótban lévő antioxidánsok csökkentik a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kockázatát.
A spenót magas vastartalma segít megelőzni a vérszegénységet trauma, vérveszteség vagy véradás után, a hölgyek számára pedig nagyon fontos a spenót a folsav tartalma miatt, különösen a terhesség alatt, hiszen segít megelőzni számos magzati rendellenesség kialakulását. A spenót nem csak emiatt hasznos a hölgyek számára, hanem a benne található vas miatt is, mely fontos szerepet játszik a vérszegénység megelőzése és kezelése érdekében.
A spenót 30%-a fehérje, és szinte teljesen zsírmentes. Magas karotinoid- és klorofill-tartalma segít a különféle rákos megbetegedések megelőzésében. Ezen kívül – alacsony energiatartalmának köszönhetően – jó szolgálatot tesz a fogyókúrázóknak. Segíti a gyomorműködést és az emésztést, a benne lévő fitonutriensek segítenek a szemünk egészségének megőrzésében, és gyulladáscsökkentő, daganatellenes, csonterősítő és immunrendszert támogató hatásuk is van.
Magas oxalát tartama miatt azonban nem ajánlott nyersen fogyasztani. Szintén emiatt ne fogyasszák azok, akik hajlamosak vesekő képződésre. Készíthető belőle főzelék, párolva kitűnő körete lehet a húsoknak, és még pizzára téve és azon megsütve is nagyon finom. Kis mennyiségben a zsenge spenót nyersen kiváló alkotóeleme a salátáknak.
Legyen saját spenótod
A spenót termesztése gyerekjáték, így kezdő kertészeknek is bátran ajánljuk. Szabadföldbe a spenót magvetése már február végén megkezdődhet, és ha szeretjük a spenótot, akkor érdemes azt 10-14 naponként megismételni, így folyamatosan lesz friss spenót a kertünkben. A spenótot 20-30 cm-es sortávolságra és 2-3 cm mélyre kell vetni. A spenót a fekvést illetően nem válogatós, de legalább 45 napnak kell a rendelkezésére állnia hűvösebb időben ahhoz, hogy kellő módon tudjon növekedni. Jól tűri a fagyot és az alacsonyabb hőmérsékletet, azonban nagy melegben gyorsan felmagzik.
De akár augusztus közepén is vethetjük a spenótot, így ősszel tudjuk betakarítani a termést. Sőt, ha esetleg annyira szeretjük a spenótot, akkor szeptembertől októberig is vethetjük, így még ebben az évben ki fog kelni, de már csak tavasszal szedhető. A magvetés ideje fajtától függ, vannak kifejezetten korai, nyári és áttelelő fajták.
A spenót a magnéziumon kívül még nagyon sok fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. És persze még finom is! Fotó: Shutterstock
A spenótot magaságyásban is nevelhetjük, ekkor a magvetés ideje március-április, de vethetjük ősszel, szeptemberben vagy októberben. Az októberi magvetés esetén, ha enyhe a tél, vagy fóliával takartuk le, már januárban szedhetjük a spenótleveleket.
A spenót vetőmagját mi magunk is könnyedén előállíthatjuk, ehhez amikor májusban a növények felmagzanak, ki kell választani két-három erőteljes tövet és azokat meghagyni. A magszárakat akkor vágjuk le, amikor a levelei már megsárgultak, ekkor kiterített papírlapra rázzuk ki a magokat. Természetesen, ha bőséges spenót termést szeretnénk, ne feledkezzünk meg a gyomtalanításról és a rendszeres öntözésről sem.
Nem csak a spenót segít magnéziumhiány esetén
A spenót mellett még számos természetes forrása van a magnéziumnak. Magnézium szükségletünk mintegy 10 százalékát ivóvízzel fedezzük. A zöldségek, azon belül is a klorofilban gazdag levélzöldségek, mint a spenót, a sóska, a kelkáposzta vagy a mángold kiemelkedően jó magnéziumforrásnak számítanak.
De a különböző diófélék és egyéb olajos magvak is gazdagok magnéziumban. Az egyik legjobb magnéziumforrás a tökmag, amelyből fél csészényi fedezi a napi magnéziumszükségletet. De a napraforgómag, a dió, a mandula, a kesudió, a fenyőmag vagy a pekándió is finom eszközei a magnéziumpótlásnak.
A teljes értékű gabonák szintén jelentősen hozzájárulnak szervezetünk magnéziumellátásához. Érdemes tehát a finomított gabonából készült termékek helyett például tönkölybúzát, teljes rozst, búzakorpát fogyasztanunk.
A hüvelyes növények közül a szójabab az egyik legjobb magnéziumforrás, de a babfélék, a sárgaborsó és a lencse fogyasztása is szintén ajánlatos. Ezen kívül a banán, az avokádó, a halak közül a makréla, a lazac és a tonhal, továbbá a jó minőségű étcsokoládé is kiváló magnéziumforrásnak számítanak.
Azonban ügyeljünk rá, hogy a magas zsírtartalmú ételek, a szénsavas üdítőitalok, egyes tartósítószerek, mint amilyen például a benzoesav, valamint az alkoholfogyasztás gátolja a magnéziumfelszívódást.
Mindenkinek megfelelő magnéziumszintet kívánunk!
