Jó ideje dolgozik az Agroinform is azon, hogy közelítse egymáshoz a vadgazdálkodókat és a mezőgazdászokat, illetve tudatosítsa a két ágazat szereplőiben: egymásra vagyunk utalva, együttműködés és tolerancia nélkül a problémák egyre csak nőnek. Vannak dolgok, amiket a vadászoknak és a mezőgazdászoknak/földhasználóknak is el kell fogadni, tudomásul kell venni, még ha nem is feltétlenül értenek egyet velük. Ilyen például a mezőgazdasági élőhelyek kialakítása, fenntartása, akár a termőterület rovására is.
Erre most van itt a lehetőség, hiszen immár pályázati források is igénybe vehetők az együttgondolkodáshoz. A témában az Országos Magyar Vadászkamara novemberi hírlevelében, a Nimród Vadászújság részeként jelent meg egy érdekes cikk Tóth Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület programvezetője, a vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottságának elnöke tollából.
Apadóban a természeti sokféleség
A szakember leszögezte: az együttműködés elengedhetetlen voltát semmi sem támasztja jobban alá, mint a mezőgazdasági élőhelyeken tapasztalt, évtizedek óta folyamatosan apadó természeti sokféleség. Mint írja, a folyamat most fordulóponthoz érkezett, hiszen az együttműködés pénzügyi ösztönzését szolgáló támogatási lehetőségek az előttünk álló hónapokban nyílnak meg a földhasználók számára. Aki most lép, az a következő évekre megteremtheti a mezőgazdasági élőhelyek fejlesztésének és fenntartásának gazdasági alapjait.
A kaszálás időpontjának megválasztása is stratégiai jelentőségű kérdés az apróvadállomány védelme érdekében – forrás: Pixabay
A szántóföldi művelés és a gyepgazdálkodás gyakorlati kivitelezése – a gazdálkodás részletei – alapvetően meghatározzák azt, hogy egy mezőgazdasági tábla képes-e élőhelyet biztosítani vadnak, madárnak és általánosságban az állatvilágnak. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések a földhasználók önkéntes környezeti vállalásait ellentételezik – fogalmazott Tóth Péter. A gazdálkodó tehát nem támogatást kap, hanem a vállalások (például a takarmánytermelés szempontjából az optimálisnál későbbi időpontban történő kaszálás) okozta gazdasági hatások (például elöregedett széna miatti hozamcsökkenés) pénzügyi ellentételezése történik meg.
Hátrébb kellene lépni
A szakember úgy véli: a mezőgazdasági területeken a természeti sokféleség csökkenése a termelés intenzívebbé válására vezethető vissza. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések előírásaiban a tápanyag-utánpótlás módjának meghatározása, az öntözés tilalma és a növényvédő szerekkel kapcsolatos kötelmek azt a célt szolgálják, hogy a gazdálkodás a természetes adottságoknak megfelelő, fenntartható formában folyjék, ami lehetőséget nyújt a természeti sokféleség megőrzésére.
A vetésszerkezeti előírások és a mezőgazdasági táblák méretével kapcsolatos vállalások elsődleges célja a szántóföldi környezet élőhelyi változatosságának fenntartása, a gazdálkodók ösztönzése a több növényfajból álló vetésszerkezet kialakítására. A kisebb táblák és a változatos növénytakaró hozzájárulnak a táblaszegélyek – mint fontos élőhelyi elemek – hosszának növekedéséhez és a növényi borítás időtartama növeléséhez. A szálas pillangós takarmánynövények vetésére, a zöldugar és a méhlegelő területek kialakítására vonatkozó előírások célja a potenciális új élőhelyek kialakítása a vad számára.
Az előírások alapján létrehozott területek és a növényvédőszer-mentes tartós szegélyek kifejezetten kedvezőek a szántóföldi környezetben élő valamennyi állatfaj számára.
Felismerve a vízmegőrzés jelentőségét, az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések valamennyi szántóra és gyepre vonatkozó vállaláscsomagjának része a vízelvezetés tilalma. Mégpedig azért, mert az időszakos vízborítással érintett területek fontos átmeneti élőhelyekként funkcionálnak, emellett hozzájárulnak a talajban tárolt víz mennyiségének és a levegő páratartalmának növe-léséhez is, így végső soron a gazdálkodók számára is előnyösek.
Kardinális kérdés a betakarítás
Különféle előírásoknak kell megfelelni a betakarítás kapcsán is e témakörben, hiszen a szakértő szerint ez jár a legnagyobb természeti kockázattal. A nem megfelelő időben és nem kellő körültekintéssel végzett betakarítás a földön fészkelő madárfajok fiókái mellett az apróvadfajok szaporulatát is veszélyezteti, kárt okozhat a kétéltűek és a hüllők állományaiban, a szántó- és gyepterületeken egyaránt. A betakarítás legkorábbi időpontjára vonatkozó előírások kétségtelen gazdasági hatásai (pl. takarmány elöregedése) mellett a legtöbb előírás kis odafigyeléssel, komoly gazdasági kihatás nélkül nagy természetvédelmi hasznot hajthat. A madárbarát betakarítási módszerekkel, például kiszorító kaszálással, vadriasztó lánc használatával végzett kaszálással csökken a lekaszált madárfióka, fiatal mezei nyulak és őzgidák száma.
A szálas pillangós takarmánynövények esetén a zöldugar és a méhlegelő, valamint a gyepterületek és a kaszálatlan területek fontos menedékei az ezekben a kultúrákban élő állatfajoknak. Ezek a területek egészen a következő kaszálásig – akár egy teljes évig is – zavarásmentes táplálkozó-, búvó- és szaporodóhelyet biztosítanak számukra. Számos kutatási eredmény mellett a Magyar Madártani Egyesület túzokvédelmet célzó legutóbbi vizsgálatai is alátámasztották a gyepeken fent hagyott kaszálatlan sávok jelentőségét.
A dús növényzettel fedett mezsgyék valamennyi vad számára jó búvóhelyet kínálnak – forrás: Pixabay
Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések rendszerében a földhasználók a különböző vállalásokat csoportokba rendezve, úgynevezett tematikus előíráscsoportok formájában) vehetik fel. Egyes kijelölt területeken (Magas Természeti Értékű Területek, Natura 2000 területek, aszály- és belvízérzékeny területek) speciális, magasabb szintű és nagyobb kifizetési összeggel jellemezhető vállalások is elérhetők.
Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések pályázati felhívása várhatóan még ebben a hónapban nyílik meg. Mivel a támogatási forma ötéves kötelezettségvállalásokat finanszíroz, nem valószínű, hogy 2030-ig ismét lehetőség lesz a csatlakozáshoz. Érdemes tehát kihasználni az idén elérhető, hosszú távú pályázati lehetőséget. A legmagasabb szintű vállalások igénylése esetén a szántóterületeken 350–600 euró/hektár/év, a gyepeken 300–450 euró/ hektár/év kifizetés érhető el.
Akár 1000 euro is igényelhető hektáronként
Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági élőhelyek megváltozásának egyik leginkább szembetűnő jelensége az úgynevezett nem termelő területek kiterjedésének csökkenése. A táblaszélek, mezsgyék, mélyfekvésű, időszakosan vízzel borított területek, a fa- és bokorsávok eltűnése az agrártájak ökológiai hálózatában súlyos károkat okozott, jelentősen rontva az élőhelyek minőségét. Ezen területek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az élővilág a gyorsan változó agrárkörnyezetben az időjárástól, az évszakoktól és az évjáratoktól valamelyest függetlenül fent tudjon maradni.
A rendszeresen belvizes területeket jobb elengedni és a földhasználatváltást segítő beruházások intézkedés segítségével esetleg kaszálóvá alakítani – forrás: iStock
A mezőgazdasági ökológiai hálózat további csökkenésének visszafordítását célozzák a Földhasználat-váltást elősegítő beruházások és azok fenntartása című pályázati felhívás keretében támogatható tevékenységek. A támogatási forma egyik alintézkedése során úgynevezett biodiverzitás védelmi célú évelő kultúrák telepítése valósulhat meg. A változatos fajösszetétellel kialakított évelő növénykultúrák kiváló élőhelyet biztosíthatnak az apróvadfajoknak, és a pályázati felhívásban meghatározott földhasználati előírások betartásával hosszú távon változtathatják meg az agrártáj szerkezetét.
A füves, cserjés sávok kialakítása szántóterületeken alintézkedés az apróvadas élőhelyfejlesztés egyik tankönyvi példáját igyekszik megvalósítani. Az így kialakított bokorsávok az azokat körbeölelő gyepterülettel olyan vonalas élőhelyelemeket hoznak létre, amelyek önállóan és az ökológiai hálózat részeként is nagy jelentőségűek a mezőgazdasági területeken. Az agrártermelés negatív környezeti hatásai jelentősen csökkenthetők lennének, ha a termőhely adottságaihoz – a talajviszonyokhoz, az aszálykockázathoz vagy éppen az erózió-veszélyeztetettséghez – jobban igazodna a mezőgazdasági földhasználat. Ezt a földhasználatváltást jól szolgálhatja a pályázati felhívás gyeptelepítésre vonatkozó alintézkedése. A talaj- vagy természetvédelmi céllal kialakított, több fűfaj keverékéből telepített gyep – a pályázati forma fenntartási előírásai által garantált megfelelő kezelési szabályok mellett – értékes élőhelye az agrárterületek hálózatának.
A földhasználatváltást segítő beruházások intézkedés egyéves létesítési támogatást követően hétévi fenntartási támogatási lehetőséget kínál az érdeklődő földhasználók számára. A viszonylag magas, akár az 1000 euró/hektár körüli összeget elérő támogatás valóban reális alternatívát biztosíthat arra, hogy a kevésbé jó minőségű szántóterületeken új élőhelyek jöhessenek létre.
Ezen pályázati forma társintézkedéseként várható a jövő év első felében a Vízvédelmi célú nem termelő beruházások és azok fenntartása című felhívás megjelenése is, amely a mezőgazdasági területeken történő aktív vízmegőrzést fogja támogatni – hívta fel a figyelmet a szakember.
Forrás: Nimród.hu
