Fejlődő város
A megye északi részén található várost északról a Sebes-Körös határolja, a Kis-Sárrét délnyugati peremén. A helység első írásos említése 1350-ből származik, akkor még Vejszetőnek hívták, de akadnak itt 6000 éves neolitikumi emlékek is. A helyiek régen szinte kizárólag halászatból éltek, maga a vejsze is az egyik halfogó eszköz neve volt. A török megszállása alatt teljesen elnéptelenedett a hely, csak a Rákóczi-szabadságharc után 1713-ban indult meg újra a betelepülés a Bihar (ma Hajdú-Bihar) megyei Bakonszegről. A lakosság hamar önellátóvá vált, vízimalmokat építettek a Sebes-Körösön, kézművesek, iparosok kezdtek el dolgozni.
Most kétszázhúsz millió forint uniós támogatásból épült mezőgazdasági csarnok Vésztőn. Az 1200 négyzetméteres létesítményben két hűtőkamra és egy terménytároló is helyet kapott, így egy helyen biztosított a termékek tárolása, felhasználása és értékesítése - tájékoztatott közösségi oldalán Kovács József (Fidesz) országgyűlési képviselő.
Vésztő, városháza. Kép: Wikipédia
A csaknem hétezer lakosú településen mintegy 600 millió forintból épül uszoda; több mint 1,6 milliárd forintból korszerűsítik az egyik általános iskolát és építenek ott egy tornacsarnokot. Emellett épül egy minibölcsőde is, a felújított Bagolyvár pedig a jövőben Kós Károly látogatóközpontként működik majd.
(Forrás: MTI, Kép: Wikipédia)
