Magyarország újra a méztermelés élvonalában lehet?

Magyarország továbbra is az egyik legjelentősebb méztermelő ország Európában, 21 ezer méhészetben 1,2 millió méhcsalád dolgozik a kiváló minőségű hazai mézért – írja az Infostart.hu az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzésére hivatkozva. Mint ahogy ebben olvasható: az elmúlt évek gazdasági nehézségei azonban megviselték az ágazatot, de az utóbbi időszakban biztató jelek mutatkoznak, fiatal vállalkozók és célzott támogatások révén új lendületet kapott a méhészet.

A méhészet jelentősége és kihívásai

Magyarország az Európai Unió ötödik legnagyobb méztermelője, évente több mint 20 ezer tonna mézet gyűjtenek be itthon. A méz a cukor után a leggyakrabban használt édesítőszer, emellett kiemelkedő élettani hatásokkal is bír. Az ágazat azonban nem mentes a kihívásoktól: az elmúlt években a populáció csökkenése és az időjárási szélsőségek miatt visszaesett a termelés – állapította meg elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok is fontos felvásárlói a magyar méznek – forrás: Pixabay

A tanulmány szerzője, Szigethy-Ambrus Nikoletta az InfoRádióban elmondta: az Európai Unió a világ legnagyobb méztermelője és mézimportőre is egyben, körülbelül 600 ezer méhész 17 millió méhkaptárt működtet az uniós tagországokban és évente átlagosan 250 ezer tonna mézet, méhviaszt, propoliszt és virágport, valamint méhpempőt állítanak elő a gazdák.

Hazánkban a legnagyobb méhészetek Bács-Kiskun vármegyében találhatók, ahol több mint 2182 méhészet működik és 136 ezer méhcsalád él. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék szintén jelentős méhészeti központok, míg a legkevesebb méhcsaládot Komárom-Esztergom vármegyében tartják számon.

Friss lendület az ágazatban

Az elmúlt évek termelési visszaesése után kedvező változások indultak el 2022-ben és 2023-ban, amikor a méztermelés jóval meghaladta a korábbi évek átlagát. Az ágazat fellendülését az időjárási viszonyok javulása mellett a fiatal vállalkozók térnyerése és a mezőgazdasági pályázati lehetőségek bővülése is segítette. A 2023 és 2027 közötti időszakban a hazai méhészetek mintegy 42,7 millió euró célzott támogatásban részesülnek, ami jelentős ösztönzést jelent. Egyedülálló lehetőség Magyarországon, hogy a méhészeti tevékenység adómentessé vált, ami még vonzóbbá tette az ágazatot az új belépők számára – ez persze, méhegészségügyi kérdéseket is felvethet.

Mézárak és fogyasztási szokások

2024 januárjában egy kilogramm akácméz átlagosan 5990 forintba került, októberre ez az ár 5790 forintra csökkent. Korábban azonban a méz ára a 7000 forintos szintet is elérte. A hazai mézfogyasztás 90%-a lakossági, míg a fennmaradó 10%-ot ipari felhasználók – például cukrászdák és sütödék – veszik igénybe.

A magyar méz nemcsak itthon népszerű, hanem külföldön is keresett termék. A legnagyobb exportpiacok közé tartozik Olaszország, Németország és Franciaország, de Japán is jelentős vásárló, a teljes export 10-12%-át teszi ki. Az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok is fontos felvásárlói a magyar méznek.

Amikor a hazai termelés nem fedezi a keresletet, import termékekkel pótolják a hiányt. Az elsődleges importpartner Ukrajna, ahonnan a behozott méz 50%-a származik, de Spanyolország, Törökország és Németország is jelentős szállítók.

Forrás: Infostart.hu

Indexkép: Pixabay