Ezek a virágos sorköztakarók nemcsak a talaj védelmét és vízmegtartását segítik, hanem kedvező élőhelyet is biztosítanak a hasznos ízeltlábúaknak – derül ki az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) kutatásaiból, amit az otpagrar.hu idéz.
A fajgazdag növényösszetételű sorközök hozzájárulnak a talaj biológiai aktivitásának fokozásához, ezáltal csökkentve a növénybetegségek kialakulását és terjedését. A virágos növényzet ugyanakkor jelentős szerepet tölt be a beporzók védelmében is, miközben támogatja az ökológiai növényvédelem fejlődését.
Borvidékeinken, amelyek jellemzően lejtős, eróziónak kitett területeken fekszenek, a talajtakarás különösen fontos szerepet tölt be. A sorköztakaró növényzet azonban nemcsak az erózió ellen véd: olyan hasznos rovarfajokat is vonz, amelyek segíthetnek távol tartani a kártevőket. Az ÖMKi kutatói szerint ezek az élőhelyteremtő megoldások hosszú távon előnyösen befolyásolják a szőlőművelés fenntarthatóságát.
2012 óta vizsgálják, hogyan befolyásolják az ilyen növénytelepítések a szőlő egészségi állapotát, különös figyelemmel a kártevők és kórokozók jelenlétére. A legújabb, 2021 és 2024 között végzett kutatás során Eger és Tokaj térségében hat különböző szőlőültetvényben hasonlították össze a virágos sorköztakaróval bevetett és spontán növényzettel rendelkező parcellák teljesítményét.
A kutatásokban külön figyelmet fordítottak a szőlőtőkék lombozatán előforduló kártevők, így például az amerikai szőlőkabóca állományának felmérésére. Ez a kártevő terjeszti a Flavescence dorée nevű, aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazmát, amely komoly fenyegetést jelent a szőlészetekre. Az Élő Sorköz magkeverékekkel vetett területeken azonban jóval kevesebb szőlőkabócát figyeltek meg, ami arra utal, hogy a természetes ragadozók jelenléte sikeresen csökkenti az állományaikat.
A virágos sorköztakaró sávok nemcsak a kártevők számát mérséklik, hanem a hasznos rovarok jelenlétét is fokozzák. A kutatók pókokat, zengőlegyeket, parazitoid darazsakat, katicabogarakat, méheket és zöldfátyolkákat is vizsgáltak, és minden esetben magasabb egyedszámokat tapasztaltak a bevetett sorközökben. Például a zöldfátyolkák tojásainak száma 50%-kal volt magasabb, mint a kontroll területeken.
A 2023-as év különösen nehéz volt a peronoszpóra szempontjából: a levelek 15-20 százaléka mutatott fertőzéses tüneteket. Az Élő Sorköz sávokban viszont átlagosan 3%-kal alacsonyabb volt ez az arány. A kutatók szerint a magasabb talajbiológiai aktivitás és a kevesebb talajbolygatás eredményezte, hogy a kórokozó átteleléséhez szükséges növényi maradványok gyorsabban lebomlottak.
A szőlő esetében a beporzók szerepe ugyan kevésbé jelentős, mint más gyümölcsfajoknál, de természetvédelmi szempontból mégis nagy fontossággal bír a beporzóbarát környezet kialakítása. Az alma például kifejezetten profitál abból, ha a virágos aljnövényzet révén megnövekszik a vadméhek fajgazdagsága – ez termésnövekedésben is megmutatkozhat.
Fontos, hogy a termelők a növényvédelmi beavatkozásokat is beporzóbaráttá alakítsák. Egy átgondolatlan vegyszeres kezelés ugyanis teljesen tönkreteheti a gondosan kialakított ökológiai egyensúlyt. A fajgazdag, évelő sorköztakaró telepítése így nemcsak a szőlőültetvények egészségi állapotának javítását szolgálja, hanem a fenntartható mezőgazdasági rendszerekbe vezető út egyik legfontosabb lépése is lehet.
Indexkép: Pixabay
