Ahogy az időjárási előrejelzések, úgy a járványügyi előrejelzések sem tudják pontosan megmondani, mikor és hol csap le a következő járvány, de az intő jeleket időben észlelhetjük – és fel is készülhetünk rájuk.

Az utóbbi időszak H5N1 altípusú madárinfluenza-kitörései különösen aggasztják a kutatókat. Bár emberi megbetegedések ritkák – 2003 óta alig több mint 900 esetet dokumentáltak világszerte –, ezeknek közel fele halálos kimenetelű volt. Ez hússzor magasabb halálozási arány, mint az 1918-as spanyolnátháé.

A kórokozók evolúciója során gyakori, hogy állatról emberre történő terjedés lépcsőzetes módon zajlik; ilyenkor a vírusok új gazdaszervezetekhez próbálnak alkalmazkodni. A H5N1 jelenleg ebben az átmeneti fázisban van – fertőzhet embereket, de még nem képes emberről emberre terjedni.

Az elmúlt évben számos állatfajnál regisztráltak fertőzéseket, főként baromfiknál és szarvasmarháknál. Emberi megbetegedéseket is jelentettek, főként olyan dolgozók körében, akik közvetlenül érintkeztek fertőzött állatokkal. Ezek az emberi megbetegedések akár egy közelgő járvány hírnökei is lehetnek.

A H5N1 aggasztó jellemzője, hogy legalább 450 különböző állatfajt képes megfertőzni. Ez növeli annak esélyét, hogy különböző influenzatörzsekkel találkozva új, veszélyesebb változatok jöjjenek létre.

A jó hír az, hogy még megelőzhetjük a katasztrófát. Ehhez fontos a járványügyi előírások maradéktalan betartása, a tömeges állatszállítások csökkentése és az influenzaoltások arányának növelése. A szezonális influenza elleni védőoltás segíthet megakadályozni, hogy a madárinfluenza vírusával keveredve veszélyes mutációk jöhessenek létre.

Emellett a globális közegészségügy fejlesztése, a táplálkozás és a higiénia javítása szintén kulcsszerepet játszhat a járványok megelőzésében. Az emberi viselkedés ugyanis már több mint 10.000 éve alakítja a fertőző betegségek evolúcióját – és most rajtunk múlik, merre tart ez az út.

Forrás: sciencealert.com

Indexkép: Shutterstock