Száz évvel ezelőtt még biztosan sokkal több hó esett, mint mostanság és meg is maradt hosszú ideig, aminek következtében a vad nehezen jutott hozzá a hótakaró alatt rejtőző táplálékhoz – akkor valóban ennek a pótlása, a téli időszak túlélésének megkönnyítése volt a vadetetés lényegi funkciója. A klímánk azonban átalakul, nagyon kevés téli csapadék esik, még kevesebb hó, ami aztán általában csak néhány napig marad meg.

A felmelegedés miatt a vegetáció se áll le teljesen, ezért azt hihetnénk, hogy a vad bőven talál magának táplálékot erdőn-mezőn. S ez nem alaptalan gondolat, de van egy kis bökkenő, ami miatt ma számos helyen már a hómentes időszakban kialakulnak olyan életterek, ahol nem jut elegendő táplálékhoz a vad. Ez a helyzet általában ott áll elő, ahol vadvédelmi kerítésekkel, vagy villanypásztorokkal kizárjuk a vadat azokról a helyekről, ahol táplálkozni tudnak és nyugalmat találnak.

Félti a vadtól a növényállományát a mezőgazdász és az erdőgazdálkodó is. Ezért rendkívül megszaporodtak az elkerített területek az országban, a vad sehol nem tud táplálkozni, ahol mégis, ott pedig óriási károkat okoz. Világos, oda koncentrálódik, ahol hozzáfér a táplálékhoz.

Vadgazdálkodási szakemberek szerint ha a mezőgazdászok jobban elviselnék a vadkárt és nem akarnának minden bekeríteni, könnyebbé válna a vadkár megelőzését célzó, állományapasztó vadászat és egységnyi területre jóval kisebb károkozás jutna. (Nyilván, ez így csak feltételezés, de eléggé megalapozott, ezért lehet, hogy egy próbát megérne – de csak úgy, ha mindenki egyszerre megtenné, kivéve természetesen azok, akiknél egy károkozás akár végleges, visszafordíthatatlan állapotot idézne elő, például a gyümölcstermesztők.)

Elengedhetetlen a vad etetése annak érdekében is, hogy például a repcetábláktól, a karácsonyfatelepektől, a gyümölcsösöktől "elcsábítsák". S mivel a kerítések, villanypásztorok száma nő, egyre többet kell etetni szálastakarmánnyal, kukoricával, lédús répával. Nem ördögtől való egyébként, hogy a gazdák maguk is raknak ki takarmányt a vad számára a földjeiktől kicsit távolabb, megelőzendő a nagyobb bajt.


Erre azonban nemcsak télen, hanem évközben is szükség van, ezt célozzák a vadföldek. S nem utolsósorban, a vadetetés segít a vadászatban is azzal, hogy a vad a szóróhelyekre szokik és ezek közelében könnyebben elejthető.

Mindez azonban nyilván, pénzbe kerül és ebből manapság mindenkinek egyre kevesebb van, ami szűkíti a mozgásteret.

Indexkép: Pixabay