Habár nagyon szeretnénk beavatni gyermekeinket, unokáinkat a földművelés, a kertészkedés varázslatos világába, a rohanó világunk nem kedvez ennek az igyekezetünknek túlságosan. Pedig a természet közelsége, a saját magunk által megtermelt zöldség és gyümölcs, még a mai, modern életünkben is kiemelkedően fontos. Azonban, szerencsére manapság már a fiatalok közül is egyre többen kezdenek újra visszatérni a természetes életmódhoz, és becsülik meg a saját kertet és a maguk által termesztett növényeket.

A senior.hu megkérdezte olvasóit, hogy szerintük melyik három zöldséget fogják termeszteni unokáik a kertjükben. Az olvasók válaszai alapján nemcsak az éghajlatváltozás, de a társadalmi változások is alakítják a jövő kertészkedési szokásait. De végül meglett a három, legtöbb szavazatot kapott zöldség.

A három zöldség, amit az unokáink is termeszteni fognak

1. Nem véletlen, hogy a krumpli lett az egyik legnépszerűbb zöldség a szavazás során. Már gyerekkorban is óriási élmény a burgonya betakarítása, hiszen az apró kis kezek örömmel keresik a földből előbukkanó "kincset", a krumplit. Azonban kérdéses, hogy a klímaváltozás vajon teret ad a krumplitermesztésnek, vagy sem.

2. Habár a többi szavazat a paradicsomra, a paprikára és az uborkára érkezett, mivel a paradicsom gyümölcs, így a paprika és az uborka lesz még az a két zöldség az olvasók szerint, amelyik jelen lesz az unokáink kertjében.

burgonya krumpli

A szavazás szerint burgonyát fognak termeszteni az unokáink a kertjükben. Fotó: Shutterstock

A burgonya, a paprika és az uborka tehát nyert a szavazáson. De vajon valóban ezekkel érdemes kezdeni a fiataloknak a kertészkedést? Vagy a lényeg az, hogy egyáltalán meglássák a kerti munkákban a szépséget, és minél több időt töltsenek el ott? 


A fontos, hogy megpróbáljuk minél jobban bevezetni a gyerekeket a földdel, a kerttel kapcsolatos feladatokba, és megszerettetni velük azt, hiszen ez több szempontból is a boldog és egészséges élet forrása lehet.

A szabad levegőn végzett fizikai munka erősíti a testet és a lelket is, ezért nagyon fontos, hogy megismerjék, megszeressék és értékeljék azt. Hogy úgy érezzék, a fűnyírás nem csupán fárasztó munka, hanem jó alkalom arra, hogy az edzőterem helyett olyan tevékenységet folytassanak, amelyiknek elvégzése az egész család örömét szolgálja. Egy rendezett, ápolt kert ugyanis nagyon sokat segít a rohanó, stresszel teli világunk lelassításában, lenyugtatásában. Ne fosszuk hát meg ettől a fiataljainkat!

Így tárold, hogy tavaszig elálljon a burgonya

Ha már a burgonya szóba került, nem árt tudni, hogy érdemes tárolni, hogy egészen tavaszig kitartson. Már ha eleget termesztettünk a kertben. A burgonyának igen magas a szénhidráttartalma, amelynek következtében a gumók elegendő tápanyaggal rendelkeznek ahhoz, hogy túléljék a telet. A tápanyag elegendő energiát biztosít ahhoz, hogy a növény ki tudjon hajtani, és így van ezzel a burgonya is.

A burgonya héján látható úgynevezett "szemekből", vagyis apró, sötét bemélyedésekből törnek elő a rügykezdemények. Ezekből lesznek majd a hajtások. A rügyezést a magasabb beltéri hőmérséklet indítja be, és ha még fény is éri a burgonyát, ez még hamarabb következik be. Éppen ezért szokás a burgonyát hűvös, sötét helyen tárolni.

A másik probléma, hogy a burgonya a tárolás során zölddé is válhat. Ennek az oka, hogy a fény fiziológiai reakciókat vált ki a gumóban. A klorofill termelődése váltja ki a zöld színt, azonban a fény és a meleg a szolanin termelődését is kiváltja, amely nagy mennyiségben mérgezést okozhat. Ez a vegyület a klorofillal együtt a burgonya héjának közelében koncentrálódik, a kifejlődő csírákkal együtt, és ez az oka annak, hogy nem tanácsos zöld vagy kicsírázott burgonyát fogyasztani.

A megoldás tehát az, hogy eltávolítjuk a héj zöld részeit, ebben az esetben azonban nem vékonyan, hanem vastagon hámozva. A csírákat is minél hamarabb el kell távolítani, így csökkenthető le ugyanis a toxikus reakció esélye. A csírázás azonban azzal is együtt jár hogy csökken a gumóban a keményítő és vitaminok mennyisége, így a tápanyagtartalma. Ezért a túlságosan sok csírával és kiterjedt sötétzöld foltokkal rendelkező gumókat inkább ültessük majd ki a kertbe, mintsem hogy elfogyasztanánk azokat.

1. A helyes tároláshoz hozzájárul az is, hogy időben szedjük fel a burgonyát, vagyis amikor a szára már könnyen kihúzható a földből, és a gumók könnyen leszedhetők róla. Amennyiben túl korán szedjük fel, vagy éppen túl sokáig várunk vele, a burgonya jóval sérülékenyebbé és kevésbé eltarthatóvá válik.

2. Ha van pincénk, akkor egyértelműen ott van a legjobb helye a krumplinknak. A hosszas tároláshoz egy körülbelül 4 és 8 Celsius-fok közötti, fagymentes, száraz helyiségre van szükségünk. A hőmérsékletnek nem szabad 4 Celsius-fok alá süllyednie, mert akkor a keményítő cukorrá alakul a burgonyában és meg fog változni az íze.

3. Ha nincs pincénk, akkor akár egy jól hőszigetelt ládában is tárolhatjuk a krumplit. Alulról is szigeteljük a ládát, és tegyük a fal mellé, ahol védettebb helyen tudja átvészelni a telet. A szalma kiváló hőszigetelő, így alulra és felülre is tehetünk belőle egy vastag réteget. Folyamatosan vizsgáljuk át a láda tartalmát, mert a romlásnak induló gumó nagyon gyorsan tönkre tudja tenni az összes burgonyát.

4. Ha kellően sötét a tárolási hely, akkor a krumpli nem hajt ki. Azonban hetente vagy kéthetente nem árt ránézni, és eltávolítani a csírákat, továbbá kivenni a többi közül az esetlegesen romlásnak indult gumókat. Így meg tudjuk védeni a többi burgonyát.

5. A tárolásra a legjobb egy szellős farekesz, fonott kosár, vagy egy zsák, amely nem tud befülledni. Arra is ügyeljünk, hogy semmiképp se tároljuk együtt a burgonyát gyümölcsökkel. Az alma, a körte, a szilva vagy a banán mind etilént termel az érésük során, így ha a burgonyát velük egy helyiségben tároljuk, az csírázásra fogja ösztönözni a krumplinkat.

Ezért érdemes sok krumplit enni

A burgonya hazánkban az 1600-as években lett igazán népszerű, melyet azóta is töretlenül megőrzött. Kevés olyan napunk van, amikor ne kapna valamilyen szerepet, akár kenyér, akár köret, akár saláta, vagy éppen pogácsa formájában.

A burgonya körülbelül 90 cm magasra tud megnőni. Lágyszárú növény, melynek föld feletti szárcsomóiból nőnek ki a hajtások és a levelek, míg a föld alattiból a gyökerek és a tarackok. A tarack csúcsának megvastagodásából nő ki a gumó. A burgonya 12 hét alatt növeli meg gumóit.

kert kislány gyerek

Vonjuk be az unokákat a kerti munkába úgy, hogy igazán megszeressék a kertészkedést. Fotó: Shutterstock

Fogyasztani csakis a gumóját szabad, mert szárában, leveleiben, a burgonyagumó rügyeiben és a zöld héjában méreganyag található. Ezt a méreganyagot szolaninnek nevezzük, amely később a csírákban is megjelenik, ezért fontos fogyasztás előtt eltávolítani azokat a burgonyáról.

A burgonya egy felnőtt napi C-vitamin szükségletének nyolcadát biztosítja, de az újburgonya ennek a dupláját tartalmazza. Emellett kiváló B1-, B6- vitamin és folsav forrás, alacsony nátrium és magas kálium tartalmának köszönhetően pedig képes szabályozni a vérnyomást. Gazdag rostforrás, így az emésztőrendszer megfelelő működésében is nagy szerepet játszik.

A legtöbb rostot a héjában főtt és a sült burgonya tartalmazza. Alacsony a kalóriatartalma, mégis gyors telítettség érzetet okoz, így a fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják. Azonban ügyelni kell rá, hogy az olajban elkészített változat akár háromszoros energiatartalommal is bírhat. Mivel főtt állapotában a tápanyagok egy része kioldódik a vízben, érdemes az ételhez a főzővizet is felhasználni, vagy levest készíteni belőle.

Legyen saját krumplid, akkor is, ha nincs kerted

Nem kertelünk tovább! Akkor is lehet saját burgonyája az unokánknak, ha kertes házban fog élni, de akkor is termeszthet saját krumplit, ha nem lesz kertje.

A burgonya ültetésének ideje márciusban és áprilisban esedékes. Szerencsére nem válogatós a talajban, így szinte mindenhol megterem. Azonban a közömbös, vagy kissé savanyú kémhatású homok, illetve homokos vályogtalajokat kedveli a legjobban, és a a komposzttal dúsított talajban válik igazán ízletessé. Ráadásul, ha a szomszédságában kömény terem, még finomabb lesz.

Az ültetésnél csak egészséges gumót használjunk. Fel tudjuk gyorsítani a folyamatot, ha előcsíráztatott gumókat ültetünk. A legjobb, ha 70 cm sortávolságra, és 30-35 cm tőtávolságra ültetjük el a gumókat, amelyhez kapával készítünk számukra 15-20 cm mély fészket. Mindig a csírás végükkel felfelé rakjuk őket a fészekbe. A burgonyát olyan mélyre ültessük, hogy a gumó teteje az eredeti talajfelszín alatt, vagy száraz talaj esetén 2-3 cm-rel mélyebben helyezkedjen el.

A burgonyatermesztés során nagyon fontos a töltögetés. Ez elősegíti a gumókötést, továbbá megakadályozza, hogy a burgonya szára túlzott mértékben elterüljön és még a gyomképződést is gátolja. Ezt akkor kell elvégezni, amikor a növény szárának magassága eléri a 10-15 cm-t. Ezt követően legalább még egyszer végezzük el a töltést.

A gumók kiszedésére a virágzás után kerülhet sor. Ekkor egyszerűen csak ki kell húzni a növényeket a földből, és leszedni a gumókat. De annak sincs akadálya, ha nincs kertünk, hiszen dézsában is megterem a krumpli. Ehhez válasszunk ki egy megfelelő méretű, lehetőleg 50 cm körüli átmérőjű, és 100 cm körüli magasságú dézsát. Nagyon fontos, hogy ne álljon meg benne a víz, igy mindenképpen lyukas aljút válasszunk, vagy készítsünk az aljára lyukakat.

Fertőtlenítsük ki a dézsát, majd tegyünk 20 cm földet az aljára. Erre helyezzük a gumókat, a csírázó felükkel felfelé, majd takarjuk be őket 10 cm földdel. Az ültetés során a két gumó közötti távolság 10-15 cm legyen. Akár elvágva is ültethetjük a burgonyát, de túl apróra ne szeleteljük.

Amikor a burgonya szára már 15-20 cm magasra kiemelkedik a talajból, töltsük fel a dézsát földdel. Mindig 10 cm földet rétegezzünk rá, de a növény lombja mindig a föld felett legyen. Ezt még legalább egyszer ismételjük meg. Ügyeljünk rá, hogy folyamatosan nedves legyen a föld, de ne pangjon a víz. Körülbelül 10 héttel az ültetés után elkezd virágozni a burgonya. Ekkor jött el a betakarítás ideje.

Reméljük sikerül megkedveltetni az unokákkal a kertészkedést, és mindannyian kóstolhatjuk majd az általuk termesztett zöldségeket, gyümölcsöket.