Elgondolkodtál már azon, hogy vajon a növények érzékelik-e a környezetük hangjait? Egyes kutatások szerint a klasszikus zene serkentheti növekedésüket, míg a rock vagy a metál inkább stresszt okozhat számukra. De vajon tényleg igaz ez? Nézzük, mit mond erről a tudomány!

A növények titkos érzékelése

A növényeknek ugyan nincsenek hallószerveik, de a rezgéseket és hanghullámokat mechanoreceptorok segítségével képesek érzékelni. Ezek a sejtek a külső ingereket – például a hanghullámokat – biokémiai jelekké alakítják, amelyek befolyásolhatják a növekedést, a tápanyagfelvételt és más életfolyamatokat.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a növények reagálnak olyan természetes hangokra, mint a víz csobogása vagy a szél susogása. De vajon mi a helyzet a mesterséges zajokkal, például a zenével?

Mit mond a tudomány?

Az első ilyen irányú kutatásokat az 1960-as években végezték, és Dorothy Retallack amerikai kutató megfigyelte, hogy a klasszikus zene hatására a növények gyorsabban növekedtek, és ellenállóbbak voltak a betegségekkel szemben, míg a rockzenének kitett növények hamarabb hervadtak el vagy pusztultak el. Kísérletei szerint a három óránál tovább tartó hanghatások, a rockzenéhez hasonlóan, negatív hatással lehetnek a növényekre.

Egy 2007-es dél-koreai tanulmány szerint nemcsak a zene, hanem az emberi beszéd is befolyásolhatja a növényeket. Kiderült, hogy bizonyos frekvenciájú hangok növelték a fotoszintézishez szükséges gének aktivitását a rizsnövényekben, ami gyorsabb növekedést eredményezett.

Mozart vagy metál? Melyik a jobb a növényeknek?

A kutatások azt sugallják, hogy nem minden zene egyformán hat a növényekre. A lágy, harmonikus dallamok, például a klasszikus zene serkenthetik a növekedést, míg a kaotikus vagy agresszív zene stresszhatást válthat ki.

A magyarázat valószínűleg a rezgések frekvenciájában rejlik: egyes hanghullámok pozitívan befolyásolhatják a sejtosztódást és a tápanyagfelvételt, míg mások inkább gátolhatják ezeket a folyamatokat.

Mi állhat a háttérben?

A pontos mechanizmus még nem teljesen ismert, de több elmélet is létezik. Az egyik szerint a hanghullámok hatással lehetnek a sejtfalak áteresztőképességére, ami befolyásolhatja a tápanyagok felszívódását. Egy másik elmélet szerint a hangrezgések serkenthetik az auxin nevű növényi hormon termelődését, amely kulcsszerepet játszik a növekedés szabályozásában.

A zene gyakorlati felhasználása a növénytermesztésben

A növények zene iránti érzékenységét már egyes gazdák és kertészek is igyekeznek kihasználni. Japánban például egyes rizstermesztők klasszikus zenét játszanak a földeken, hogy javítsák a terméshozamot.

Bár még sok kutatás szükséges ahhoz, hogy pontosan megértsük a zene és a növények kapcsolatát, az már most biztosnak tűnik, hogy a rezgéseknek komoly hatásuk lehet a növényvilágra. A jövőben akár a fenntartható mezőgazdaság új eszközeként is alkalmazhatjuk a megfelelő hanghatásokat a növények fejlődésének támogatására!

Forrás: divany.hu

Indexkép: Shutterstock