Ezekkel fenyeget minket a klímaváltozás, azonban most tizenegy tudós elmondta, mit kell tennünk ezek elkerüléséhez, és hogyan tehetjük élhetővé a jövőnket, hogyan menthetjük meg civilizációnkat. Nyilatkozatukban tíz pontban foglalták össze a legfontosabb teendőket.
A klímatudomány 10 üzenete egy élhető jövőért című nyilatkozat létrehozóinak az volt a céljuk, hogy a nyilvánosság világos üzeneteket kapjon a tudomány képviselői részéről a környezeti problémákkal és a lehetséges megoldásokkal kapcsolatban. Ürge-Vorsatz Diána, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke szerint erre azért van nagy szükség, mert még a szakértőknek is eltér a véleményük bizonyos kérdésekben, ezért az emberek gyakran összezavarodhatnak a különböző üzenetektől. A most összeállított pontokban azonban a tudósok egyetértenek.
1. Szembe kell nézni a problémákkal!
2. Az éghajlatváltozás negatív hatásai már most érzékelhetők és súlyosbodni fognak.
3. Alkalmazkodás vagy kibocsátáscsökkentés helyett alkalmazkodás ÉS kibocsátáscsökkentés most azonnal!
4. A legtöbbet a legtehetősebbek tehetik.
5. A különböző cselekvéseknek egymást erősíteniük kell!
6. Természeti stabilitás nélkül nincs jövőnk.
7. Értékeljük a környezeti erőforrásainkat!
8. Jóllétet a jólét helyett!
9. A kibocsátáscsökkentés lehetetlen szolidaritás nélkül.
10. A közös cselekvés hajtóerővé változtathatja a klímaszorongást.
Mi vár a világra, ha nem változtatunk?
A szeptember 27-ei sajtótájékoztatón a szakemberek arról is beszéltek, mi vár a világra, ha nem kezdjük el a cselekvést azonnal.
Gelencsér András vegyészmérnök szerint az első lépés, hogy szembenézzünk a valósággal, és belássuk: a klímaváltozás valóságos, és ez az emberiség felelőssége. Nem a jövő többé – az ezzel kapcsolatos problémák már itt vannak velünk. Úgy véli, gondot jelent, hogy még mindig nagy a társadalmakban a szkepticizmus, ha nem is a klímaváltozás létezését illetően, hanem sokkal inkább annak oka miatt. Nem akarunk szembenézni a valósággal és annak nehézségeivel, pedig erre szükség lenne a változáshoz.
Bartholy Judit meteorológus felhívta a figyelmet arra, hogy az idei nyár hőhullámai és árvizei tökéletesen bizonyítják, hogy már most a bőrünkön érezzük az éghajlatváltozást, annak következményei pedig egyre intenzívebbek lesznek. A hőhullámok gyakorisága a tízszeresére nőhet!
Már most a bőrünkön érezzük az éghajlatváltozást – fotó: Pixabay
A klímaváltozás miatt Magyarországon egyre több az aszályos időszak, ami nagyon rossz hatással van a mezőgazdaságra, és sok káros rovar terjedését is elősegíti. Bizonyos növények emiatt egyre kevésbé teremnek majd meg a hazai földeken; eltűnhet például a magyar kukorica és burgonya.
Még súlyosabb következményeknek számítanak az éghajlatváltozás keltette szélsőséges időjárási jelenségek. Egyre nagyobb a viharok intenzitása, amit legjobban a 2021-es csehországi tornádó mutat – ekkor a forgószél olyan pusztítást vitt végbe, amely Közép-Európában példátlan mértékű.
Lakatos Mónika meteorológus szerint a nálunk kiszolgáltatottabb helyzetben lévő államokban egy ilyen időjárási jelenség pusztító következményekkel járhat, például éhezést vagy tömeges kivándorlást is eredményezhet, ennek a jeleit pedig már most látjuk.
Mit tehetünk?
A felmelegedéshez részben alkalmazkodni is lehet, ugyanakkor a szakemberek szerint be kell látni, hogy nem lehet akármekkora felmelegedést tolerálni. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a globális felmelegedést megfékezze az emberiség, ennek pedig a legkézenfekvőbb módja a kibocsátás csökkentése.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a klímaváltozás komplex probléma, amelynek a kezeléséhez rendszerszintű megoldásokra van szükség. Az államoknak tehát azonnal csökkenteniük kell a kibocsátásukat, és el kell kezdeniük alkalmazkodni az éghajlatváltozás következményeihez, például az árvizekhez és az aszályhoz.
El kell kezdeni alkalmazkodni az éghajlatváltozás következményeihez, például az árvizekhez és az aszályhoz – fotó: Pixabay
Elengedhetetlen a természeti rendszerek, ökoszisztémák megóvása is, hogy ezek működőképesek maradhassanak, és hatékonyan tudják megkötni a káros gázokat.
Fontos lenne elérhetőbbé és olcsóbbá tenni azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek kisebb terhet rónak a környezetre, a túlságosan kártékonyak esetében pedig a betiltást is fontolóra kell venni. Gazdaságunk működését alapjaiban kellene megreformálni, az ugyanis jelenleg a végtelen növekedésre épül, amely teljesen fenntarthatatlan, és nem tud mit kezdeni az olyan korlátokkal, mint a kibocsátásokat érintő határszabás, mondják a tudósok.
A tudósok kiemelték azt is, hogy egyéni szinten a leggazdagabbak tehetnek a legtöbbet a környezetvédelemért, mivel az ő életmódjuk jár a legtöbb káros hatással. A statisztikák szerint a társadalom legtehetősebb 10 százalékától származik a kibocsátások 50 százaléka, a legszegényebb 50 százalék pedig csupán az emissziók 10 százalékáért felel.
A jólétben élő rétegek rengeteget tehetnek a bolygó megmentéséért például a fogyasztásuk racionalizálásával, azonban a szegényebb és kiszolgáltatottabb rétegeknek biztosítani kell az életminőségük javításának lehetőségét még akkor is, ha ez kismértékben a kibocsátás növelésével járhat.
Fontos, hogy az átlagembernek is van teendője. Ha a saját szakmáján belül mindenki el tudna érni valamilyen változást, sokkal közelebb jutnánk a célhoz.
A nyilatkozat megalkotói:
Bartholy Judit meteorológus, az ELTE egyetemi tanára, az MTA doktora, a földrajztudományok kandidátusa;
Felsmann Balázs közgazdász, a Hungaropharma pénzügyi vezérigazgató-helyettese, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, az MTA köztestületének tagja;
Gelencsér András vegyészmérnök, a Pannon Egyetem rektora, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja;
Haszpra László meteorológus, az ELTE, a Pannon Egyetem, a MATE egyetemi tanára, az MTA doktora;
Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense;
Lakatos Mónika meteorológus, a HungaroMet éghajlati szakértője, az MTA köztestületének tagja;
Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus, az ELTE habilitált egyetemi docense, az MTA doktora;
Pintér László agrárökológus, a CEU professzora;Sulyok Katalin jogász, biológus, az ELTE tanársegéde;
Szathmáry Eörs Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, az ELTE egyetemi tanára, az MTA rendes tagja;
valamint Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU professzora, az IPCC alelnöke.
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.png)
