Biológiailag aktív, változik, alkalmazkodik, megújul. Ugyanakkor az intenzív és nem megfelelő használat következtében szerkezete leromlik, tömörödik, termékenysége csökken.
Talajszerkezet
A talaj alfája és ómegája. Minden talajparaméter fontos, mert együtt alkotnak egy olyan rendszert, ami ha olajozottan működik, akkor a talaj termékeny. Mégis mindig vissza-visszatérünk a szerkezethez, legyen szó víztartásról, tápanyagról, erózióról, aszálykárról… Ezért kezdjük ezzel.
A talaj szerkezeti elemeit morzsáknak nevezzük. Ha azt mondjuk rájuk, hogy szemcsék összetapadva, akkor legalább annyira távol állunk az igazságtól, mintha a kenyérre azt mondanánk, hogy liszt összetapadva.
1. ábra: A talaj szerkezeti elemeit morzsáknak nevezzük – fotó: dr. Hupuczi Júlia
A szerkezetképződés azzal kezdődik, hogy a humusz és az agyag összekapcsolódik, majd egy bizonyos átmérőt elérve már a nagyobb ásványos talajszemcséket is magukhoz tudják tapasztani. Ahhoz azonban, hogy ezt az összetapadt, nagyon apró halmazt ne mossa el az első eső, ragasztó kell. A „ragasztó” a szerves anyag. Mindenféle szerves anyag jó, nem csak a humusz. Az élőlények élettevékenysége során képződő nyákok, váladékok, ürülék, baktériumtelepek, gombafonalak…. Ez mind-mind fontos része a talajmorzsának. Ezek tapasztják össze és teszik vízzel szemben ellenállóvá.
Vassal nem tudunk jó szerkezetet építeni, ahhoz szerves anyag kell
Miért lesz némelyik talaj morzsás, míg a másik rögös? Ráadásul teljesen szerkezet nélküli talajokat is ismerünk. Itt a kulcs a talajszemcsék átmérője. Ez alapján három nagy csoportot különítünk el: a legnagyobb a homok, közepes az iszap, legkisebb az agyag. Ezek nem csak méretükben különböznek, nagyon eltérő talajtulajdonságokat tudnak kialakítani. Mindig mindhárom szemcsefrakció megtalálható a talajokban, azonban nem mindegy, hogy milyen százalékos aránnyal szerepelnek. Ennek függvényében beszélhetünk laza, középkötött vagy kötött talajokról. A szemcsetartományok eloszlása a nevezéktanban is meglátszik. (2. ábra)
2. ábra: A szemcsetartományok eloszlása a nevezéktanban is meglátszik – forrás: dr. Hupuczi Júlia
A fizikai talajféleség – vagyis a szemcsék méret szerinti eloszlása – a talajképző alapkőzettől vagy üledéktől függ, olyan paraméter, amit nem tudunk megváltoztatni. Ráadásul alapjaiban határozza meg a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait is. Erózióveszélyes, vagy könnyen kenődik és tömörödik? (3.ábra) Nem tartja kellően a vizet, vagy nem tud a víz beszivárogni? Ahhoz, hogy minél kevesebb rossz szerkezetből adódó problémánk legyen, érdemes jobban megismerni a morzsákat és a talaj működését.
3. ábra: Erózióveszélyes, vagy könnyen kenődik és tömörödik? – fotó: dr. Hupuczi Júlia
A morzsa belsejében a talajszemcsék nem illeszkednek tökéletesen, tényleg olyanok, mint a kenyérmorzsa: lyukacsosak. Ezeket a lyukakat vagy illesztési hézagokat pórusoknak nevezzük, bennük víz és levegő van. Nem is kevés: a talaj 50%-a szilárd fázis, a fennmaradó rész víz és levegő. (4. ábra)
_aranyai_a_talajban.jpg)
4. ábra: A talaj 50%-a szilárd fázis, a fennmaradó rész víz és levegő – fotó: dr. Hupuczi Júlia
A morzsák belsejében kisebb átmérőjű pórusok vannak, amelyek olyan vékonyak, hogy megtartják a vizet. A morzsák között viszont nagy átmérőjű pórusokat és repedéseket találunk, ezekben a víz tartósan nem örződik meg, hanem lassan halad lefelé a talajvíz irányába. Azonban a növények a lefelé mozgó vízhez csak rövid ideig férnek hozzá, a tartós vízfelvétel a morzsák belsejéből történik. (5. ábra)
5. ábra: A növények a lefelé mozgó vízhez csak rövid ideig férnek hozzá, a tartós vízfelvétel a morzsák belsejéből történik – forrás: dr. Hupuczi Júlia
Vizet akkor tud a talaj raktározni, ha megfelelő a porozitása. A pórusok azonban akkor maradnak meg tartósan, ha a talajmorzsák stabilak, ehhez pedig szerves anyag és biológiai aktivitás kell.
Egy természetes állapotú talaj esetében ez meg is valósul. Az élőlények tápanyagot vesznek fel a talajból, majd elhalt részeik visszakerülnek oda, vagyis az anyag körforgásban van a talaj és az élőlények között. Ebben a folyamatosan megújuló közegben a szerves anyag mennyisége lényegében állandó, a talajszerkezet pedig stabil.
Probléma akkor jelentkezik, ha az anyag körforgása nem valósul meg teljesen: növénytermesztési térben a szervesanyag-egyenleg negatív lesz, hiszen a termelt növényeket elvisszük a területről. Ennek hatása elsődlegesen abban jelentkezik, hogy elkezd csökkenni a talaj szervesanyag-tartalma, ezért a szerkezet gyengül. Párhuzamosan a kevesebb szerves anyag kevesebb táplálékot jelent a talajlakó szervezeteknek, így a biológiai aktivitás is csökken.
A talajműveléssel a felszínt terheljük, a talajszerkezetet rendszeresen törjük, porosítjuk, rögösítjük. Itt felmerülhet az a gondolat, hogy a talaj önmagában is tömörödik, hiszen van saját súlya. Ez így is van, ugyanakkor van egy igen jelentős különbség: a művelésbe nem vont talajokban rengeteg növényi gyökér található folyamatosan. Ezek az élő és elhalt gyökerek gyakorlatilag nyitva tartják a pórusokat, hiszen ott növekednek. A növénytermesztés során viszont jellemzően ezek az állandóan aktív gyökerek hiányoznak a talajból.
_fill_540x300_0.jpg)
A tömörödést fel kell lazítani, de nem mindegy, hogy hogyan tesszük, és ennek hatása mennyire lesz tartós. Csak lazítással nem oldjuk meg a problémát, mert nem az okot szüntetjük meg, csak az állapotot kezeljük. A letömörödött, porozitását vesztett talajrétegek inaktívak, mert nem szövik át a gyökerek, csak a nagyobb törések mentén átnőnek ezeken a rétegeken. Ahol nincs gyökér, ott lecsökken a mikrobiológiai aktivitás. Lazítással csak kisebb darabokra törjük a tömör réteget, aktív nem lesz.
Ezek a tényezők együttesen azt eredményezik, hogy a művelt talajok szerkezete romlik, a morzsák szétesnek, a talaj porosodik. Ha élünk a kenyérmorzsa hasonlattal, akkor ismét lisztszerűvé válik, vagy olyan lesz, mint amikor galacsint gyúrunk: volt-nincs levegős, lyukacsos szerkezet, és elveszítettük a víztartó képesség jelentős részét is.
Indexkép: pixabay.com
Ez a cikk a 10 pontos talajgyakorlatok Agroinform TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni, az előző számokat itt olvashatod el:
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_360x200_0.jpg "Biomassza, takarmányfehérje és karbonsemlegesség – Merre tart a Hungrana?")
