Az Európai Unióban évtizedek óta heves vita zajlik a géntechnológiával módosított növények (GMO-k) termesztéséről. Míg számos tagország, köztük Magyarország, szigorúan tiltja a GMO-k termesztését, az Európai Bizottság az új genomikai technikákkal, génszerkesztéssel (NGT) előállított növényeket lazább szabályozás alá vonná, a hagyományos növényekkel egyenértékűként kezelve őket. Lengyelország javaslatára a tagállamok többsége támogatni kezdte ezt a változást, bár néhány ország (például hazánk, Ausztria, Szlovákia) továbbra is ellenzi.

Ukrajna esetleges EU-csatlakozása új lendületet adhatna a GMO-liberalizációnak, mivel az országban már most engedélyezett a génmódosított növények termesztése. Ez komoly kihívást jelenthet Magyarország számára, ahol zéró tolerancia van érvényben a GMO-kal szemben – írja a Világgazdaság.

A környezetvédelmi szervezetek szintén élesen bírálják a deregulációs törekvéseket, mondván, hogy a nagyvállalatok (mint a Bayer és Monsanto) profitálnának ebből leginkább, míg a természet és a fogyasztók viselnék a kockázatokat. A génmódosított növények termesztésével kapcsolatban aggályok merültek fel a génszennyezés, a rovar- és gyomirtószerekkel szemben ellenálló fajok megjelenése, valamint a természetes ökoszisztémák veszélyeztetése miatt is.

Magyar kutatások szerint például az EU-ban engedélyezett MON810-es GMO kukorica toxintartalma extrém magas, ami komoly környezeti és egészségügyi kockázatokat rejt. A tudományos közösség szerint a GMO-k mezőgazdasági környezetbe történő beillesztése kiszámíthatatlan következményekkel járhat, ezért továbbra is megosztó a kérdés az EU-ban.

Közben az európai gazdákat képviselő Copa-Cogeca is véleményt nyilvánított az ügyben: közleményben üdvözli a lengyel EU-elnökség elkötelezettségét, hogy közelebb hozza a tagállamokat a minősített többséghez. Támogatja továbbá a Tanács elnöksége által előterjesztett szöveget, amely mentesítené az 1-es kategóriájú NGT-növényeket az uniós GMO-szabályozás alól. Kiemelik, hogy az egységes megközelítés fenntartása kulcsfontosságú, az opt-out (kilépési) lehetőségek pedig gyengítenék az egységes piacot és versenyhátrányt okoznának.


A Copa-Cogeca szerint a nyomon követési és címkézési kötelezettségek feleslegesek, mivel a meglévő vetőmag-adatbázisok és nemzeti fajtajegyzékek biztosítják a kellő átláthatóságot.

Fontosnak tartják, hogy a fenntarthatósági értékelés a szaporítóanyagokra (PRM) korlátozódjon, így biztosítva, hogy az új fajták valóban kézzelfogható előnyöket nyújtsanak. A PRM-ről szóló viták előmozdítása és az első olvasat lezárása még a lengyel elnökség alatt lehetővé tenné a kapcsolódó jogszabályok párhuzamos tárgyalását.

A Copa-Cogeca sürgeti az uniós döntéshozókat, hogy tudományos alapú és gyakorlati megközelítést alkalmazzanak, lehetővé téve, hogy az NGT-k és PRM-ek hozzájáruljanak az európai mezőgazdaság fenntarthatóságához és versenyképességéhez.

Indexkép: Pixabay