A vadkárok rendezésének kérdése egy ideje feszültséget okozott a mezőgazdasági termelők és a vadásztársadalom között, ám úgy tűnik, a helyzet megoldódott – vagy legalábbis minden marad a régiben. A FeHoVa kiállításon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke bejelentette, hogy a vadkár kérdésében konszenzus született a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Országos Magyar Vadászkamara, illetve az Agrárminisztérium között.

Emlékezetes: korábban felmerült, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara saját vállalkozást alapít, amely megvásárolná a gazdálkodók vadkárigényeit, ezzel gyorsabb és hatékonyabb kártérítést biztosítva számukra. A tervek szerint az intézkedés csökkentette volna a gazdák kiszolgáltatottságát és gyorsította volna a kifizetéseket.

Ezt az elképzelést azonban már akkor is sokan vitatták. A Somogy Megyei Vadászok Szövetsége például közleményében úgy fogalmazott, hogy a koncepció „ködös" és nem biztosította volna a vadkárok rendezésének hatékonyabb mechanizmusát.

Semjén Zsolt bejelentése szerint végül nem kerül sor a tervezett változtatásokra, így marad a korábbi rendszer, amely szerint a vadkárt elszenvedő gazdáknak és a vadászatra jogosultaknak kell megállapodásra jutniuk.

A kormány álláspontja: közös felelősség, közös megoldás

A kormány álláspontját a Sonline megkeresésére Nagy István agrárminiszter is megerősítette, aki szerint a kompromisszum a legjobb megoldás. „A vadkárt elszenvedőnek és az okozónak kompromisszumra kell jutnia" – fogalmazott. Hozzátette, hogy az állam minden eszközt biztosít ahhoz, hogy a felek békés úton rendezhessék az ügyeket. A miniszter szerint fontos felismerni, hogy a gazdák és vadászok nem ellenségei egymásnak, hanem olyan szereplők, akik egy, közös területen élnek és dolgoznak. A problémát akár bartermegállapodásokkal is meg lehet oldani, hiszen az érintett felek érdeke a korrekt és sértődésmentes megoldás.



A vadásztársadalom álláspontja

A vadászatra jogosultak szerint a jelenlegi rendszer eddig is megfelelően működött. Kovács Gábor, a Somogyi Hármashatár Vadásztársaság elnöke szerint a NAK korábbi javaslata teljesen felesleges volt, hiszen ha egy vadászatra jogosult nem fizeti ki a megítélt vadkárt, akkor annak felfüggesztik a vadászati jogát, ami megfelelő biztosítékot jelent a gazdák számára.

A vadásztársasági elnök hangsúlyozta: „A vad a természet elválaszthatatlan része, így a mezőgazdasági termelés velejárója is." A vadászat és a mezőgazdaság egymás mellett létező rendszerek, amelyek között csak konszenzusos megoldás lehet működőképes.

S habár a gazdáknak továbbra is saját maguknak kell egyeztetniük a vadásztársaságokkal a vadkár rendezéséről, biztosítékot jelent a vadkár alap. Minden vadászatra jogosult köteles ebbe az alapba befizetni, így ha peres eljárásra kerül sor és a bíróság megítéli a kártérítést, akkor a gazda biztosan megkapja a neki járó összeget.

Forrás: Sonline

Indexkép: Pixabay