Egyebek közt ezt mondta a Növekedés.hu-nak adott interjújában Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Mint azt hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság előtt soha nem látott lehetőségek nyíltak meg az európai uniós forrásoknak és a magyar kormány által biztosított, rekordmagas, 80%-os társfinanszírozásnak köszönhetően. Ez a forrásbőség a technológiai fejlesztések, az agrárdigitalizáció és az élelmiszeripari beruházások előtt is új utakat nyit meg. A jövő kulcsa azonban az előremenekülés: azok az ágazatok, amelyek most tudnak élni a fejlődés esélyével, hosszú távon is versenyben maradhatnak.
Az elmúlt időszak jó példája a zöldséghajtató szektor, ahol a modern technológiák bevezetésével világszínvonalú termelői bázis jött létre. Az élelmiszeriparban szintén hatalmas az érdeklődés: a támogatási igények többszörösen meghaladták a meghirdetett kereteket, így a közeljövőben jelentős beruházási hullám várható.
Erdőgazdálkodás, helyi termelés és REL-fejlesztések is fókuszban
Az agrártámogatások nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az erdőgazdálkodásban is áttörést hozhatnak. A „Több erdő, jobb erdő" program célja a klímavédelem és a biológiai sokféleség növelése, miközben az erdőgazdálkodók technológiai korszerűsítését is támogatja.
A helyi élelmiszerláncok erősítését a Rövid Ellátási Láncok (REL) fejlesztését célzó pályázat szolgálja. A program az értékesítés bővítésére, marketing tevékenységekre és az e-kereskedelmi fejlesztésekre is forrást biztosít.
Agro-ökológiai Program: az első év tanulságai
A 2023-ban elindított Agro-ökológiai Program (AÖP) a fenntartható földhasználatot célozza meg. A támogatás önkéntes vállaláson alapul, de aki belép, a teljes gazdaságára vonatkozóan köteles betartani az előírásokat.
Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke – forrás: NAK
Az első évben 62 ezer gazdálkodó jelentkezett, több mint 4 millió hektár területtel – jóval meghaladva az eredeti várakozásokat. A legnépszerűbb gyakorlatok között szerepelt a növénytermesztés diverzifikációja, a mikrobiológiai szerek alkalmazása és a talajkondicionálás. A 2024-es évre több könnyítést vezettek be, hogy csökkentsék a gazdák adminisztrációs terheit, és tovább növelték a választható gyakorlatok számát – jelezte a NAK elnöke.
Veszélyes irányba halad az uniós agrárpolitika
A Közös Agrárpolitika (KAP) jövője kapcsán komoly aggodalmak merültek fel. Az Európai Unió által javasolt Stratégiai Dialógus drasztikusan szűkítené a területalapú támogatások jogosultjainak körét, ami a falvak elnéptelenedéséhez, az élelmiszerárak emelkedéséhez és a harmadik országokból érkező kétes minőségű élelmiszerek térnyeréséhez vezethetne.
A NAK és a MAGOSZ közösen lépett fel a gazdák érdekei védelmében, hangsúlyozva: nem politikai, hanem szakmai alapon kell meghatározni az uniós agrárpolitika irányait.
Fiatal gazdák támogatása: a jövő záloga
A fiatal gazdálkodók kiemelt támogatásban részesülhetnek: beruházási pályázataik 15%-kal magasabb intenzitásúak, és külön források is rendelkezésükre állnak. A 2025-ben induló fejlesztési célú fiatal gazda támogatás akár 89,6 millió forintot is biztosíthat az új generáció számára, amely alapjaiban formálhatja át a jövő mezőgazdaságát.
Jégkármérséklő rendszer: magyar siker
Magyarországon 2018 óta működik az Európában egyedülálló, országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer. Bár a jégképződést teljesen megszüntetni nem lehet, a rendszer hatékonyan csökkenti a lehulló jégszemek méretét, így több tízmilliárd forintnyi kártól védi meg a mezőgazdaságot, a lakosságot és az ipari létesítményeket.
A klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá váló nagy jégesők ellen ez a rendszer a legjobb eszköz, amellyel hazánk képes mérsékelni a károkat.
Aszály: alkalmazkodás, nem harc
Az aszály elleni védekezést nem harcnak, hanem alkalmazkodásnak kell tekinteni. A modern öntözési rendszerek, a szárazságtűrő növények, a vízvisszatartást elősegítő talajművelési technikák és az agro-ökológiai rendszerek kialakítása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság ellenállóbbá váljon a szélsőséges időjárással szemben.
Az új támogatási rendszerek, mint például az AKG és az AÖP programok is ezt a szemléletet támogatják, ösztönözve a gazdákat a fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlatok alkalmazására.
Indexkép: Pixabay