Az elmúlt évtizedek legnagyobb gyérítése során 54 farkast lőttek le vadászok Svédországban. Európában egyre nagyobb erők feszülnek egymásnak a nagyragadozók körül, a gazdák az állataikat féltik, a természetvédők szerint viszont az egyre nagyobb számban kilőtt nagyragadozók épp csak lábra kapott állománya újra összeomolhat - írja az euronews.com
A természetvédők szerint az összefüggő finn-svéd farkasállománynak legalább 500 példányt el kell érnie ahhoz, hogy életképes legyen – fotó: pixabay.com
Kötelezettségszegési eljárást indítottak Svédország ellen a farkasirtás miatt
A jobboldali svéd kormány 2023-ban több mint kétszer annyi farkas kilövését engedélyezte, mint egy évvel korábban. A svéd gazdálkodók ugyanis az ország területén élő körülbelül 460 farkas rovására legalább 340 birka elpusztulását írták.
A farkasok a múlt század hatvanas éveire gyakorlatilag eltűntek Svédországból, majd a nyolcvanas években jelentek meg újra Oroszország és Finnország irányából. A szigorú védelem eredményeképpen a populáció lassan gyarapodni kezdett, de a 2000-es évek elejére olyan létszámot ért el, hogy már 12 évvel ezelőtt engedélyeznie kellett a svéd törvényhozásnak - szigorú szabályok és kvóták szerint - néhány farkas kilövését.
A kvóták száma évről-évre nő, 2023-ban már 75 állat elpusztítását látja célszerűnek a svéd hatóság. Bár a gyérítés január elejétől egészen február 15.-ig tart, a szakértők szerint nem fogják elérni a teljes kvótát.
A természetvédők és a kormány eltérő véleményen van
_fill_540x300_0.jpg)
A természetvédők és a kormány álláspontja lényegesen eltér egymástól, amit mi sem mutat jobban, mint az, hogy a természetvédők szerint az összefüggő finn-svéd farkasállománynak legalább 500 példányt el kell érnie ahhoz, hogy életképes legyen, miközben a svéd kormány 200, a svéd vadászok szövetsége pedig csupán 150 példányból álló farkaspopulációt tartana kívánatosnak.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Svédország ellen már a jelenlegi gyérítés előtt is, mert az azt lehetővé tevő svéd törvényeket az élőhelyvédelmi irányelv rendelkezéseivel ellentétesnek tartották.
A farkasok a múlt század hatvanas éveire gyakorlatilag eltűntek Svédországból, majd a nyolcvanas években jelentek meg újra Oroszország és Finnország irányából – fotó: pixabay.com
Egész Európában forrnak az indulatok
A természetvédők és a kormányok erőfeszítéseinek köszönhetően az európai természetvédelmi területeken a nagyragadozók kezdtek életképes populációkat kialakítani. Németországban például a 2010-es évek végén több ezer farkas élt a katonaság által használt, civilektől elzárt területeket használva.
2022. novemberében az állattenyésztők érdekében az Európai Parlament elfogadott egy olyan jogi erővel nem bíró határozatot, amely a farkasok védelmének enyhítése mellett foglalt állást.
Ezt a határozatot hozták sokan összefüggésbe Ursula von der Leyen pónijának az esetével, amelyet korábban egy farkas mart halálra.
Az észak-németországi farmon tartott pónit a GW950m sorszámon nyilvántartott farkas ölte meg. A farkas ismert volt a helyi gazdák körében: már sok haszonállatok megölt, ezért kilövési engedélyt adtak ki rá. Az állatvédők tiltakozása miatt a kilövési engedélyt visszavonták, majd egy újabb felülvizsgálat után újra kiadták. A jelenlegi információk alapján a fent nevezett farkas még életben van.
2022. novemberében az állattenyésztők érdekében az Európai Parlament elfogadott egy olyan jogi erővel nem bíró határozatot, amely a farkasok védelmének enyhítése mellett foglalt állást – fotó: pixabay.com
A farkasok által okozott károkat a tagállamok akár meg is téríthetnék a gazdáknak, de nem teszik
Az Európai Parlamentben aktív konzervatív képviselők szerint a farkaspopuláció olyan nagyságrendben okoz károkat a gazdáknak, amely gazdaságilag életképtelenné teszi a haszonállattartást.
A farkasok által okozott károkat a tagállamok megtéríthetnék a gazdáknak, vagy pályázatot írhatnának ki a haszonállatok védelmére (kerítések, villanypásztor létrehozására), de sok ország nem él ezzel a lehetőséggel, másra fordítja az agrártámogatási keretet.
A környezetvédők viszont arra hivatkoznak, hogy a farkasok csupán a 0,2%-áért felelősek a haszonállatokban és a gabonában ejtett vadkárnak.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
