Abban viszont már nem lehet vita, hogy Magyarországon évente 1,8-2 millió fenyőt vágnak ki karácsony előtt, és ennek körülbelül negyede marad az eladók nyakán.

A kereskedőknél 1-5 000 forintért vásárolt fa a hulladékégetőben végzi, vagy a szeméttelepre kerül, ugyanúgy, ahogy az ünneplőbe öltöztetettek. Budapesten az év első hónapjában rendszeresen 400-500 ezer darab, azaz durván tízezer köbméternyi fát tesznek ki a ház elé, és a kihelyezett nagyméretű konténereket szállítják a városterületek és a szemétégető között. Kb. 60% összegyújtott fa szállítási-, és ártalmatlanítási költsége több millió forint. Évente ebből a pénzből több tízes nagyságrendben faaprító-gépeket lehetne vásárolni.


Magyarországon csak az ünnep előtt jobb üzlet a karácsonyfa: körülbelül 1,5 millió fenyőfát adnak el, ami nagyjából 5-6 milliárd forintos piacot jelent. Az évente országszerte megtermelt és faaprítékká váló mintegy 1.5 millió fenyő 20-25 ezer tonna fűtőanyagot jelent, melynek csak töredékét kezelik környezetkímélő módon.
Az ország nagyobb részén még nincs fenyővisszagyűjtés - mint ahogyan szelektív szemétgyűjtés sincs -, így a fákat gyakran a rajtuk lévő díszekkel, szaloncukorpapírokkal és a többi lakossági hulladékkal együtt szállítják el.

Ünnep után a fölöslegessé vált karácsonyörökzöld jobb is üzlet Lengyelországban
Lengyelországban kialakult gyakorlat, hogy január 6. után a kistérségekben és településeken a házak elé kitett vagy egy útszélen összegyűjtött karácsonyfákat az utcán, a helyszínen aprít egy mobil gép. A „zöld aprítékot” gyűjti össze a helyi önkormányzat vagy családi vállalkozó, majd ezt fűtőanyagként hasznosítják a helyi intézményekben. A felaprított karácsonyfákból természetes talajtakaró anyagot, mulcsot lehet előállítani, ami kiválóan alkalmas a cserjeágyak gyommentesítésére.

Nagyobb helységekben vízkereszt ünnepe után a "faaprító-járatok" a minden város utcájában tűnnek fel, lakótelepen ledarálják, és elviszik a pótkocsira rakott faaprítékot. Három napon át kb. 1000 köbméter fenyőfát aprít egy mobil ágaprítógép. Több ezer aprítógép segítségével lengyelek 50%-kal csökkentették az összes karácsonyfa-szállítási költségeket. Ott a kommunális hulladékkal együtt már nem lehet elszállítani a magas hőértékű fenyőfákat. A fenyő nem jó komposztadaléknak, elsősorban tekintélyes gyantatartalma miatt. Naponta több száz tonna felaprított zöldhulladékot szállítják lengyel családi vállalkozók, városgazdálkodási-, és kommunális cégek a fűtőműbe, ahol távhővé és árammá válnak.

Fenyőtű
Mutatós mulcsanyag, amelyet 3-4 centiméter vastagon célszerű elteríteni. Kiváló vízáteresztő, jó vízmegtartó-, gyomelnyomó és hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Savanyítja a talajt, így a savanyú talajt kedvelő fenyőfélék és hangák tőtakarására alkalmazható. Lassan lebomló anyag, magas gyantatartalma miatt a földigiliszták, kukoricabogarak nem kedvelik.

Fenyőfa-apríték
Viszonylag mutatós, lassan bomló, jó vízáteresztő, víztartó és gyomelfojtó anyag. 5-10 centiméteres rétegben kell leteríteni. Környezetbarát, időjárásálló. Dekorációs célra természetbarát színezőanyaggal festett vörös, sárga, barna és fekete színű faapríték is kapható a kereskedelemben. Az uniós mezőgazdasági kiállításokon gyakran található fenyőfa-aprítékkal borított járófelületeket is. Lengyel szabály: ahol gyermek játszik, ott betonfelület nem lehet, és a homokborítás sem jó, mert a homok belemegy a sebbe. Legjobb tehát a mulcs, illetve fenyőfából készült apríték ugyanis kimondottan rugalmas, eséstompító hatású.