Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR411.18 FtUSD396.67 FtCHF438.4 FtGBP496.77 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Radocz #361. hozzászólásáraOlvastam a csmv-ről, de ott arról volt szó, hogy a mostani családi gazdaságok alakulhatnak át. Ott azt írták, hogy az őstermelők adózása nem változna. Ez a 100 ha-os spekukálás mostani dolog?
A lent említett szlovák példa teljes ellentéte ennek.
A kisebb cégek adózása a jelenlegi tervek szerint jobb lesz. És ha nem?
Tudod dübörög a gazdaság még mindig.
Szerinted Varga Misi pénzügyminiszter bele megy abba hogy kevesebb pénz áramoljon a kasszába?
Szerintem nem.
Miután megemlítik újra, hogy 100 hektárt kell leqalább igényelni, a támogatásból, hogy kapjon valaki. Ezt már a Fidesz idején mondta Jakab István.
Akkor rákérdeztem az OGY képviselő barátomtól hogy is van ez? Annyit mondott a hír igaz.
Az a biztos, ami elmúlt, meg hogy Móriczka mamája újsággal a kezében ...... megy, mert olvasni nem tud.
Válasz pinkpont #351. hozzászólásáraNálunk meg mindig a nagyok háborognak,hogy miért a kicsiket veszik elōre,ōk meg csak a legvégén kapják meg.Itt még 1-2 ha-rt is csak ritkán lehet megvenni,még senki sem akar tönkremenni egyenlōre.
Válasz buszsofőr #352. hozzászólásáraSzia. Emailben van meg nekem szlovák nyelven. Ha kell átküldöm neked. Írjál egy emailt, és küldöm. 57 oldal ..... egy kis Karácsonyi olvasmány okosodásnak
Én sem kaptam még semmit, szerintem is felháborító ami itt történik. A cél a kis termelők tudatos tönkretétele, és elindítása annak, hogy ezeket a kis termelőket fel lehessen vásárolni. Már rég nem a családi gazdaságról van szó, hanem arról, hogy a kis gazdaságokat csendesen tönkretenni és beolvasztani a nagyokba. Ezek a támogatások a veszteséget minimalizálnák....márha ezt meg is kapnánk. A gazdáknak nincsen szervezetük, a NAK nem a gazdákat hanem a politikát szolgálja. Nyilván a nagyobbak megkaphatták, a kicsik pedig szét aprózottak....szóval akinek ez még tetszik, az nézzen körül a saját gazdálkodásában, hogy hol tart. A terményárak 3-5 évvel ezelőtti szinten, az összes input pedig jelentősen emelkedett. A nagyok most még vevői pozicióban vannak, ezért megéri nekik, ha tönkreteszik a kicsiket...
Válasz Sk Laci #349. hozzászólásáraMegélnek a nagyok támogatás nélkül simán. Már csak a nagybani vásárlás, eladás árkülönbözet miatt is. Volt nekem 100 ha felett. legrosszabb évben sem volt bukta (persze ha nem hitelezett felelőtlenül a paraszt).
Válasz endypapa #348. hozzászólásáraAhogyan számolgattam az összegeket kb úgy, de nem láttam sehol se, hogy mennyit lehetne igényelni a zöldítésért. Jobban az állattenyésztés van támogatva.
De ez a 100 ha országok szerint változhat. SK-ban 99,86 ha az átlag nagyságu farm. Lehúzza a sok 1-5 ha-os gazdaság az átlagot.
SK-ban ez a 100 ha-ig levő gazdaságoknál segít a fenmaradásban. A nagyok /több 1000 ha-os/ is csak 100 ha-ig kapnák a plusz 100 eur/ha támogatást.
Válasz d-032a #334. hozzászólására"Lehet évszámokat kijavítani, de teljesen mindegy, hogy mikor léptünk az EU-ba.
Mert a magyar (mező)gazdaság leépítése már a 90'-es évek elején, a csatlakozásra készülés elindításával megkezdődött."
A jól működő magyar mezőgazdaság szétverése volt a cél.
Ma volt szerencsém áttanulmányoznom a 2020 utáni támogatási rendszert. De nem találtam semit se a jelenlegi greenengről. Csak anyit, hogy kell a köztes növény, be kell dolgozni, de hogy menyi %-ban azt nem olvastam ki. Nem tudom menyiben fog különbözni a magyar támogatás a szlováktól, ha mindkettő az EU szabályzat szerint van megírva. Valami 10%-ról van szó a fehérjetartalmú növényekről. De lényegében az állattenyésztés van ámogatva, meg az erózió elleni védelem szántás elhagyásával. De konkrét pézöszegeket csak az alaptámogatásnál olvastam ki, ami 130 euró/ha, és az első 100 ha van még támogatva 100 euró/ha öszegben.
Van aki jobban képben van az új támogatási rendszerrel kapcsolatban? Bővebb felvilágosítás sohase árthat.
Válasz .Feco. #327. hozzászólásárapontosan ezzel az embargózással felkeltettük az oroszt nyugvó állapotából és a hatalmas területein le fogja tarolni olcsó árukkal a világpiacot,sőt mmár most is nagyrészt ő irányitja agabonafélékkel mi meg mehetünk a levesbe holmi 2-3 millio t gabonafelesleggel,nesze neked ,lehet gondolkozni utánna mi lesz,nem fog kelleni neki semmmi,a nyugat meg drágán termel az meg azért nem versenyképes...szóval egy alvó oroszlánt keltettünk fel brutálisan nagy termelőpotenciállal és egy nem szétdarabolt féllábu mezőgazdasággal...pedzegetik hogy ott ngyon is jó a 3000ft/q kuki ár stb
Válasz rongyos #339. hozzászólásáraA keleti piac nem ilyen egyszerű. Én olvastam olyan tanulmányt, ami szerint összességében a KGST kereskedelem Magyarország számára akkor előnyös volt. Amúgy meghaladja e fórum kereteit, és OFF is, de ha már belekezdtem, leírom.
Lényegében az egész KGST piac torz árakkal dolgozott, a világpiactól elszakadva. Egységes kemény elszámoló valuta nélkül, az árucikkek áráról és a szállítási mennyiségekről külön-külön egyezkedtek. És nyilván a szovjetek domináltak ezekben az alkukban, de voltak kivételek, pl. a győri Rába részéről Horváth Ede a szovjeteknél is kihajtotta a kellő vételárat, támadták is érte rendesen. Az árucikkek kisebb részét kemény valutában számolták el (dollárban), de ezek a nagyon keresett cuccok voltak, gyógyszeralapanyagok, libamáj, de ilyen volt a Bábolna által szállított csirketechnológia is.
A szovjetek viszont a nyersanyagokat is sokáig világpiaci ára alatt szállították, lásd. bukaresti csúszó árelv, és sokáig nem keményvalutás cikkel fizettet érte a magyar állam.
Úgy általában az árak nem tükrözték a ráfordításokat egyik országban sem. Dokumentált tény hogy a Dutrákat belföldre is mélyen az előállítási ár alatt értékesítették, tehát veszteséggel, és ezt nem a szovjetek mondták meg, hanem az akkori magyar szabályzók és döntéshozók. Nem véletlen, hogy 90 körül hirtelen majd minden keleti cikk ára megemelkedett, nekünk is volt befizetve Ladára, mire átvehettük volna (már nemtudom mikor, de 90-90 körül, és vagy 30%-ot nőtt az ár) addigra komolyan felment az ára. TZ-4K-val szintén így jártunk. Persze tudom, akkoriban az infláció is meglódult trendesen.
A másik fő baj az volt, hogy a jelentős magyar külkereskedelmi aktívumot a szovjetek nem egyenlítették ki, ebből jött össze az orosz államadósság 90 utánra. A magyar fél több árut szállított a Szu felé, mint amennyit onnan importált, és a különbözetet nem rendezték. Ezért egy idő után korlátozták a magyar kivitelt a ruszkikhoz, amit a terv nagyon előrt azt kivitték, de többet nem
És végül, csak a történelmi hűség kedvéért, Magyarországon 300ezer szovjet katona nem volt. A csapatkivonás során összesen 100 380 szovjet állampolgár hagyta el Magyarországot, közülük 49 700 katona, 18 673 polgári alkalmazott, 32 007 családtag.
Ha bemegyek a boltba vásárolni és minden alkalommal kifizetem a számlát, de nem hozom el az élelmiszert, akkor egy idő után éhen halok,a boltos meg hihetetlenül gazdag lesz.
Ha éhen haltam, a boltos csak megvonja a vállát és azt mondja nem én mondtam,hogy hagyja itt az ő döntése volt az ő felelőssége.
És valahol igaza van.
Válasz Sephia #337. hozzászólásáraMajd ha a törvényhozásba megválasztot emberek nem az egyéni érdeket fogják képviselni, hanem a közöset. És elmarad a "szlogan": fogjuk meg és csináld.
Válasz .Feco. #327. hozzászólásáraTotál igazad van..akik 2o vagy több éve gazdálkodunk emlékszünk a piaci ingadozásokra, és a kétségbeesett árudömping levezetésekre..meg USA importokra is....a keleti piac meg demagógia...a szocializmusban ki merte volna brezsnyevnek mondani, na papám nem ám ennyi a krumpli ára, hanem dobj rá még plusz 15%-ot....itt állomásozott 3oo.ooo katona....viszont ők beárazták a lada nívát...ennyi
Válasz Sephia #337. hozzászólásáraAmíg egyik lábunkkal lépünk, a másikat a földön kell tartanunk, hogy biztosan álljunk.
Van egy ilyesmi mondás is, nem szó szerint idéztem, bocsánat a szerzőtől. :)
Válasz d-032a #334. hozzászólásáraNem tudom, hogy ezzel mit akartál, de nem tartalak vissza, ha az utolsó mondatod szellemiségében cselekszel. Jogod van hozzá.
Válasz d-032a #334. hozzászólásáraUgyan nem nekem címezted, de én neveztem reálisnak.
Viszont én nem mentem bele konkrétumok feszegetésébe, azt is láthattad volna.
Az inputok árát terményarányosan kéne nézni, vannak is ilyen összehasonlítások.
Néhányszor rossz látni, hogy még mindig működik a, "Nem azt nézni, hogy mit mond, hanem, hogy ki mondja", reflex.
Mi mással magyarázható, hogy karakán vélemény nyilvánítások egy másodperc alatt hátraarcot csinálnak.
Egy költői kérdés: ott, ahol bőven 400 Ft felett vannak az Európai üzemanyag árak, ott is a MOL határozza meg azt? Vagy azok az országok másik világpiacról veszik a kőolajat?
Ugyanígy fel lehetne tenni a kérdést a nyugat-európai gép és alkatrész árakról, hogy ott is az MNB miatt drágák-e a gépek, a lakások, vagy a termőföld.
Annak a bizonyos, "reális hozzászólás"-nak nagyrészét ugyanígy vitatni/cáfolni lehetne.
(De hála az égnek, semmi kedvem hozzá.)
Lehet évszámokat kijavítani, de teljesen mindegy, hogy mikor léptünk az EU-ba.
Mert a magyar (mező)gazdaság leépítése már a 90'-es évek elején, a csatlakozásra készülés elindításával megkezdődött.
Tisztában vagyok vele, hogy sokak szerint az EU-s pénzeket meg sem érdemeljük, de legalább szánkat befoghatnánk.
Válasz .Feco. #327. hozzászólásáraÉn csak az én kis világomra írtam. Illetve akik kis méretben vannak mint mi.
De egyébként globálisan igazad van és nem voltam eléggé körültekintő. De tényleg így van, ahogyan mondod. Semmi nincs már falun senkinek.
Válasz .Feco. #327. hozzászólásáraAzért azt tegyük hozzá, hogy ez a bizonyos intervenciós rendszer nálunk nem működött sosem rendesen...németországban nemigen fordulhatott elő az, hogy a piaci ár az intervenciós ár alatt legyen... nálunk ez teljesen természetes volt.
a keret meghirdetése utáni második napon már nemigen kellett tételt felajánlani...
Válasz .Feco. #327. hozzászólásáraReális hozzászólás, jó hogy írsz a fórumra!
Azt se felejtsük el, hogy a sokat szidott EU, illetve. az EU támogatások segítségével mennyi telep megújult, szárítók, állattenyésztés, gépek.
A KGST kereskedelemről és annak hatásairól megoszlanak a vélemények.
Válasz Tomszi #317. hozzászólásáraMiért gondolod, hogy abból dinasztia lesz? Hol vannak az előző évek kegyeletjei? Hol van most Leisztinger Tamás? hol van Forgács Barna? Hol van Gráf József?
Vagy akár hol van Simicska Lajos?
Miért hiszi bárki azt, hogy aki néhány éve nagyot ment a földárveréseken az gazdagon és gondtalanul fogja élni nyugdíjas éveit? Manapság nincs senki és semmi kőbe vésve... Egy pillanat alatt új gazdája van bárminek.
Sokan azt hiszik azért tanítanak történelmet, mert nincs elég óraszáma a gyerekeknek az iskolában. A történelmet azért kell tudni, mert a jelenben akkor láthatjuk a jövő folyamatait ha megnézzük milyen út vezetett idáig! A történelem ismétli önmagát! Ahogyan régen a grófi és bárói birtokok úgy a jelenlegi hűbérbirtokok is elvesznek, ha tulajdonosuk kegyvesztett lesz...
Válasz VDénes #309. hozzászólásáraAz a legnagyobb baj hogy a demagógia eléggé tompítja a memóriádat, és hajlamos vagy úgy emlékezni a múltra, hogy az alátámassza a véleményedet.
Csak halkan jegyzem meg hogy az EU-ba 2004-ben léptünk be, nem 2000 körül, de nagyon ne firtassuk.
2000 őszín tényleg volt egyszer tonnánként 34000 ft a kukorica, ebben igazad van. De az egy sajátságos év volt, ha a kiugró értékeket nézzük, akkor azóta volt már egyszer 2007-ben, 2012-ben és 2014-ben is kiugróan jó kukorica ár, olyan is volt amikor bőven duplája volt az ára a mostani árnak is, és ezek alatt az évek alatt mindig EU tagállamok voltunk. De ha pontosan akarsz emlékezni, akkor elárulom neked, hogy 2002-ben és 2003-ban a csatlakozás előtti években 1800 ft körül volt ugyanaz a kukorica, néha bekacsintott 2000 fölé, de úgy várta mindenki mint a messiást, hogy belépjünk, mert a 101 EU intervenciós ár annyira magas volt, amit garantált áron a mocsok EU megvette a termésünket, hogy addig az szinte elképesztő volt! Olyannyira, hogy 3 év után el is törölték, mert a komplett keleti blokk arra termelt hogy az eu majd felvásárolja bőven piaci ár felett! Én még emlékszem arra az időkre amikor minden düledező csirkehodály meg szőllőpajta intervenciós raktár volt, sokan pedig arra az időkre is, amikor kiderült, hogy sok helyen szalmabáklák vannak a kukorica alatt... Mindegy, ez más vonal!
Az inputok és a gépek ára is érdekes kérdés. Tavaly ismét volt 20-25 eFt/ha áron kukoricavetőmag, ami már nagyon régóta nem volt, és pétisót is vettünk 4-5000 ft környékén tavaly, úgy mint régen. Az üzemanyag már másabb kérdés, arról érdemes lenne megkapargálni a MOL árképzését, hogy miért lehet az, hogy most 62 USD kőolajár mellett alig 10-20 ft-al kerül kevesebbe a kőolaj, mint amikor 130 USD volt... A gépek viszont nagyon sokat drágultak, ft-ban kifejezve 2-2,5x árak vannak mint 2000-2005 környékén... mondjuk ebből 40%-ot tesz ki a Forint gyengülése az Euróval szemben, hála matolcsinak meg a jegybanknak...
Az orosz piacot is hagyjuk... persze hogy kellett nekik minden, ez részben annak köszönhető volt hogy éheztek és ugye akkor bármi jó, részben annak is, hogy ők diktálták az árakat, annyiért kellett odavinni amennyiért ők akarták, ráadásul fizetni sem fizettek! Kapott helyette az állam kőolajat, földgázt, Lada Nívát meg MTZ-t... Azt persze megint olyan áron ahogy ők akartá elszámolni... Nem volt az akkora biznisz nekünk, mint ahogy sokan elképzelik... Azoknak volt nagy üzlet, akinek volt háztájiban alma, dinnye, bármi, munka mellett, szabadság helyett megcsinálták és eladták, egy jobb termésből lehetett kocsit venni... Valójában ha valaki kiszámolja ha vet 2-3 hektár földiepret és a család kimegy és leszedi eladják ma is összejön egy új Ignis minden évben! Csak ma senki nem hajlandó ilyesmit csinálni. Ahogy telek sincs, disznó és csirke sem... kár ezen nosztalgiázni...
Válasz Tomi81 #323. hozzászólásáraMondjuk ha van egy felépített jó gazdaság, az öröklödik, a gazdaság meg normális család esetében eltartja az idősebb családtagot is, ha a postás kevesebbet is hoz. De aki a nyugdíj másnapján felbukik, ott semmit nem kap a család a 40 év befizetéseiből. Úgyhogy nézőpont kérdése.
Válasz Tomi81 #323. hozzászólásáraNa ebbe meg tényleg ne menjünk bele hogy a nemzetgazdaságba ki mennyit forgatott bele. Nehezen összehasonlítható. Aki egy cégnél dolgozott az is termelt, értéket állított elő. Ha visszaosztanank dolgozóra, lehet érdekes adatok jönnének ki, de felesleges. Te is tudod hogy ebben a nyugdíjrendszerben miből számítodik a nyugdíj, a befizetett nyugdíj járulékból. Ami számít az a ledolgozott ev és a kereset. Az is felfogható a rendszer hibájának, hogy nem tudatosította az emberekben, hogy befizetés nélkül mire számíthat. A nyugdíjrendszert is lehetett volna reformálni,de amit elkezdtek azt is visszacsináltak.
Válasz Tomszi #322. hozzászólásáraÉn ezt is megértem, egyem meg a szíved, de 30év alatt nem annyi lóvé lett a nemzetgazdaságba beforgatva fater által, mint aki bérből él, ezt se felejtsd el.
Válasz Tomi81 #319. hozzászólásáraA nyugdíjat ide keverni nem szerencsés, ugyanis az a nyugdíjjárulékból van, csak aki bérből él annak a munkahely levonja az utolsó fillerbol, akárcsak az adót.
Válasz Tomi81 #319. hozzászólásáraÉs még egy gondolat. Ezzel kapcsolatban. Nálunk a faluba nagyon kevés fiatal dolgozik a mezőgazdaságban, pedig régebben azért 30-40 traktor volt a faluba. Most ib 10. Inkább elmennek a multinak melózni. Ugye, hogy két család megéljen (az idős meg a fiatal, a lent említett dolgok miatt) azért 20hektár föld minimum kellene.
Én ugyan otthagytam a melóhelyet, mert első a család, de a lóvé az kevesebb.
Válasz bandigh #318. hozzászólásáraPersze hogy jó lenne amit irsz, de ehhez az kellene hogy hagyják hogy kialakuljon...
De még ilyen ideális esetben is lenne eladás, továbbvitel, becsődöles, stb.
Én se szeretem a Lőrinc feleket, sőt...
Válasz Tomszi #310. hozzászólásáraEgyrészt megy a hiszti, hogy öregek az ágazatban dolgozók.
Másrészt, aki a rendszerváltás óta ezt csinálja mint őstermelő nyugdíja nagyon kevés lesz. Na ezért lett volna jó a gazd átadás. Kb amúgy az volt mint a fiatalgazda (10misi) plussz aki átadta elmehetett nyugdíjba.
Én példám, fater most lett nyugdíjas, kap vagy 30ezret. Na, hogy adja át? Miből éljen?
Persze, tudom. Minden évben el kellett volna tenni egy misit, aztán most élhetne belőle. Aham. Ha lett volna biztos eltett volna. De ha volt, gép lett véve. Szóval...
Válasz Tomszi #317. hozzászólásáraA dinasztia itt nem pejoratív, hanem úgy értem jó lenne ha egy család földjei akár 100 évig is egy néven fussanak..
És 100 év alatt ugyanúgy 150-250 hektáros legyen ugyanaz a család, ne nőjön, de ne is csökkenjen..
Hanem ebből éljen. De ma mindenhol verseny van, felfutások, és eladási hullámok..
Itt akinek van 30k hektárja az nem agrárDinasztia(!) hanem 10 év alatt lett, fődet sose látott csak banki irodát, vagy a ganébbja esetleg gázcsövelket, azt sem tudja mikor kell egy őszi búzát elvetni. Na ez a gané ember. Földművesszemmel. Ma meg ők akik a nagy agráremberek.
Válasz bandigh #316. hozzászólására"Viszont usábban vannak 5-ödik generációs farmok" lényegében én is ezt írtam. :)
Ott is van olyan is meg más is. Csak ott kialakult ez már több száz év alatt.
Ráadásul itt is vannak 2000 hektáros gazdaságok, sőt 30 ezres is. És méghogy itt nem épülnek dinasztiák, dehogynem, Mészáros és társai, és támogatja is őket a hatalom.
Na mindegy, nem szétszedni akarom ám a hozzászólásod. Más országokban ennek van kultúrája, mert úgy alakult, itt meg nincsen.
Erőszakkal belenyúlni valamibe ritkán jó, és itt erőszaknak számít ha törvény erejénél fogva csinálják az is. Az idő majd elrendezné magától is.
Válasz Tomszi #315. hozzászólásáraViszont usábban vannak 5-ödik generációs farmok, kétezer hektárral, na ilyen itt nincs. Egyszerűen szétkúrta a történelem időről időre a gazdálkodó családokat, akiknek sok van, azoknak 100 éve semmi nem volt, vagy akinek annó volt, most szinte semmi nincs. Nem adnak rá egy lyukas garast se, hogy mg dinasztiák épüljenek, a nagy földbirtokosok a semmiből lettek 10 év alatt, teljesen értelmetlenül. Nem is csoda h soknak fingja nincs az egészről.
Válasz bandigh #313. hozzászólásáraNa azért amit én leírtam, az is egy szempont lehetne. Nem irigységből írom, mielőtt valaki félreértené! De az kicsit érdekes, hogy ma nincs semmim úgymond, holnaptól meg a nevemre kerül egy 100 millió Ft értéket képviselő gazdaság, és azt honnan, miből. De ez tényleg elméletinek tűnő példa, mert a legtöbb helyen a majdani átvevő folyamatosan belevonódik a gazdaságba.
--------------
Amit írsz az teljesen valós probléma. És főleg azoknak a családoknak a problémája, akik ilyen cipőben járnak, persze előbb-utóbb minden gazdálkodó belekerül. Ez nagyon összetett dolog, törvényileg szerintem nem lehet leszabályozni. Persze lehet különböző törvényeket hozni, anno az államosítás is törvényes volt. Tudom, vannak külföldi példák erre is. De itthon annyira benne van mindenkiben az amit lehet azt kijátszani elv., lásd. a támogatások maximalizálásának témaköre: egy csomó cég szétdarabolódott, papíron. De családi gazdaságoknál is legtöbb esetben nem a valóságot tükrözi a papír, a legtöbb család különböző formákban űzi a mezőgazdasági tevékenységet, de igazából egy család kezében van az egész. Itt a topikban is lehet olvasni. Ezt is lehetne törvényileg csökkenteni, lennének rá ötleteim, persze ez sokak érdekét sértené. Nem egyszerű na. Kezdve ott hogy Magyarországon a földtulajdon-földhasználat eléggé elkülönül, a földbirtokok (földtulajdonok) elaprózottak.
Nem minden gazdaságot fognak továbbvinni abban a formában, ahogy addig működött, tehát családon belül, lehet eladják az egészet, vagy külön gazdálkodnak az örökösök, kisebb területen, és akkor mi van. Amerikában mi van sokszor, van hogy a tulaj fogja magát 52 évesen, és dobraveret mindent, felhagy a gazdálkodással, másba kezd, vagy egyszerűen elköltözik és éli nyugdíjas életét Floridában. A másik gazdaság tönkremegy, azt elárverezik. A másikat meg az örökösök továbbviszik több-kevesebb sikerrel.
Válasz Tomszi #310. hozzászólásáraItt nem ez a lényeg. Hanem az, hogy a családi kézben lévő kkv-knak csak az 1/3-ada tud keresztülvinni egy generációváltást, a többi kétharmad céget vagy eladnak egyben vagy szétcincálnak az örökösök. Szóval ha az államnak érdeke hogy ezek a kis és középgazdaságok fennmaradjanak, akkor valami támogatott, szabályozott módon kellene átadni a gazdaságokat. De nem érdeke, ez látszik..
Sajnos sok mára kiöregedő alapító egyszerűen nem tud/akar kiszállni belőle, annyira belefásult, fél h mit kezd majd magával nyugdíjasan, ezért bennemarad, nem ad teret a családban esetleg még érdeklődö fiatalabb generációnak, és mire odakerulül a sor, hogy lerobban, hogy majd a gyerek vigye tovább, már nincs kinek odaadni, mert a fiatal már nem is fiatal régen, és elkezdett egy saját életet, nemritkán egy teljesen más szakmában.
512 hozzászólás
Válasz Radocz #361. hozzászólásáraOlvastam a csmv-ről, de ott arról volt szó, hogy a mostani családi gazdaságok alakulhatnak át. Ott azt írták, hogy az őstermelők adózása nem változna. Ez a 100 ha-os spekukálás mostani dolog?
A lent említett szlovák példa teljes ellentéte ennek.
Válasz Celtises #360. hozzászólásáraTe az őstermelőknek el tudnál képzelni jobb adózási módot?
Én nem.
A Kormány viszont igen.
A kisebb cégek adózása a jelenlegi tervek szerint jobb lesz. És ha nem?
Tudod dübörög a gazdaság még mindig.
Szerinted Varga Misi pénzügyminiszter bele megy abba hogy kevesebb pénz áramoljon a kasszába?
Szerintem nem.
Miután megemlítik újra, hogy 100 hektárt kell leqalább igényelni, a támogatásból, hogy kapjon valaki. Ezt már a Fidesz idején mondta Jakab István.
Akkor rákérdeztem az OGY képviselő barátomtól hogy is van ez? Annyit mondott a hír igaz.
Az a biztos, ami elmúlt, meg hogy Móriczka mamája újsággal a kezében ...... megy, mert olvasni nem tud.
Válasz Radocz #359. hozzászólásáraMiért vág egybe a csmv-vel?
Válasz buszsofőr #354. hozzászólásáraMagyarul a lényeges változást megoszthatnátok velünk parasztokkal is.
Szerintem itt is hasonló várható.
Az összeg nem lesz kevesebb, csak erősen át rendeződik.
Nagyon régen volt egy olyan elképzelésünk, hogy 100 ha alatt nem fizetnek támogatást.
A CSMV-vel ez már nagyon egybe is vág.
De erről Szanberg mester mint NAK vezető sokkal többet kell hogy tudjon!
Válasz Bigiboy77 #357. hozzászólásáraÁtküldtem
Válasz Sk Laci #353. hozzászólásáraLégyszives küld át nekem is. Köszönöm.
Válasz buszsofőr #354. hozzászólásáraÁtküldtem
Válasz pinkpont #351. hozzászólásáraNálunk meg mindig a nagyok háborognak,hogy miért a kicsiket veszik elōre,ōk meg csak a legvégén kapják meg.Itt még 1-2 ha-rt is csak ritkán lehet megvenni,még senki sem akar tönkremenni egyenlōre.
Válasz Sk Laci #353. hozzászólásáracsefalvaybela@freemail.hu köszönöm
Válasz buszsofőr #352. hozzászólásáraSzia. Emailben van meg nekem szlovák nyelven. Ha kell átküldöm neked. Írjál egy emailt, és küldöm. 57 oldal ..... egy kis Karácsonyi olvasmány okosodásnak
Válasz Sk Laci #349. hozzászólásáraSzia Laci! Ezt hol találtad? Melyik oldalon?
Én sem kaptam még semmit, szerintem is felháborító ami itt történik. A cél a kis termelők tudatos tönkretétele, és elindítása annak, hogy ezeket a kis termelőket fel lehessen vásárolni. Már rég nem a családi gazdaságról van szó, hanem arról, hogy a kis gazdaságokat csendesen tönkretenni és beolvasztani a nagyokba. Ezek a támogatások a veszteséget minimalizálnák....márha ezt meg is kapnánk. A gazdáknak nincsen szervezetük, a NAK nem a gazdákat hanem a politikát szolgálja. Nyilván a nagyobbak megkaphatták, a kicsik pedig szét aprózottak....szóval akinek ez még tetszik, az nézzen körül a saját gazdálkodásában, hogy hol tart. A terményárak 3-5 évvel ezelőtti szinten, az összes input pedig jelentősen emelkedett. A nagyok most még vevői pozicióban vannak, ezért megéri nekik, ha tönkreteszik a kicsiket...
Válasz Sk Laci #349. hozzászólásáraMegélnek a nagyok támogatás nélkül simán. Már csak a nagybani vásárlás, eladás árkülönbözet miatt is. Volt nekem 100 ha felett. legrosszabb évben sem volt bukta (persze ha nem hitelezett felelőtlenül a paraszt).
Válasz endypapa #348. hozzászólásáraAhogyan számolgattam az összegeket kb úgy, de nem láttam sehol se, hogy mennyit lehetne igényelni a zöldítésért. Jobban az állattenyésztés van támogatva.
De ez a 100 ha országok szerint változhat. SK-ban 99,86 ha az átlag nagyságu farm. Lehúzza a sok 1-5 ha-os gazdaság az átlagot.
SK-ban ez a 100 ha-ig levő gazdaságoknál segít a fenmaradásban. A nagyok /több 1000 ha-os/ is csak 100 ha-ig kapnák a plusz 100 eur/ha támogatást.
Válasz Sk Laci #344. hozzászólásáraEzek szerint, a 100 ha alatti gazdaságok, kb. annyit kapnának mint eddig?
Válasz d-032a #334. hozzászólására"Tisztában vagyok vele, hogy sokak szerint az EU-s pénzeket meg sem érdemeljük, de legalább szánkat befoghatnánk."
Miért is nem érdemeljük meg?
Válasz Kémlelő #345. hozzászólásáraÍgy igaz!
Válasz d-032a #334. hozzászólására"Lehet évszámokat kijavítani, de teljesen mindegy, hogy mikor léptünk az EU-ba.
Mert a magyar (mező)gazdaság leépítése már a 90'-es évek elején, a csatlakozásra készülés elindításával megkezdődött."
A jól működő magyar mezőgazdaság szétverése volt a cél.
Ma volt szerencsém áttanulmányoznom a 2020 utáni támogatási rendszert. De nem találtam semit se a jelenlegi greenengről. Csak anyit, hogy kell a köztes növény, be kell dolgozni, de hogy menyi %-ban azt nem olvastam ki. Nem tudom menyiben fog különbözni a magyar támogatás a szlováktól, ha mindkettő az EU szabályzat szerint van megírva. Valami 10%-ról van szó a fehérjetartalmú növényekről. De lényegében az állattenyésztés van ámogatva, meg az erózió elleni védelem szántás elhagyásával. De konkrét pézöszegeket csak az alaptámogatásnál olvastam ki, ami 130 euró/ha, és az első 100 ha van még támogatva 100 euró/ha öszegben.
Van aki jobban képben van az új támogatási rendszerrel kapcsolatban? Bővebb felvilágosítás sohase árthat.
Válasz .Feco. #327. hozzászólásárapontosan ezzel az embargózással felkeltettük az oroszt nyugvó állapotából és a hatalmas területein le fogja tarolni olcsó árukkal a világpiacot,sőt mmár most is nagyrészt ő irányitja agabonafélékkel mi meg mehetünk a levesbe holmi 2-3 millio t gabonafelesleggel,nesze neked ,lehet gondolkozni utánna mi lesz,nem fog kelleni neki semmmi,a nyugat meg drágán termel az meg azért nem versenyképes...szóval egy alvó oroszlánt keltettünk fel brutálisan nagy termelőpotenciállal és egy nem szétdarabolt féllábu mezőgazdasággal...pedzegetik hogy ott ngyon is jó a 3000ft/q kuki ár stb
Válasz rongyos #339. hozzászólásáraA keleti piac nem ilyen egyszerű. Én olvastam olyan tanulmányt, ami szerint összességében a KGST kereskedelem Magyarország számára akkor előnyös volt. Amúgy meghaladja e fórum kereteit, és OFF is, de ha már belekezdtem, leírom.
Lényegében az egész KGST piac torz árakkal dolgozott, a világpiactól elszakadva. Egységes kemény elszámoló valuta nélkül, az árucikkek áráról és a szállítási mennyiségekről külön-külön egyezkedtek. És nyilván a szovjetek domináltak ezekben az alkukban, de voltak kivételek, pl. a győri Rába részéről Horváth Ede a szovjeteknél is kihajtotta a kellő vételárat, támadták is érte rendesen. Az árucikkek kisebb részét kemény valutában számolták el (dollárban), de ezek a nagyon keresett cuccok voltak, gyógyszeralapanyagok, libamáj, de ilyen volt a Bábolna által szállított csirketechnológia is.
A szovjetek viszont a nyersanyagokat is sokáig világpiaci ára alatt szállították, lásd. bukaresti csúszó árelv, és sokáig nem keményvalutás cikkel fizettet érte a magyar állam.
Úgy általában az árak nem tükrözték a ráfordításokat egyik országban sem. Dokumentált tény hogy a Dutrákat belföldre is mélyen az előállítási ár alatt értékesítették, tehát veszteséggel, és ezt nem a szovjetek mondták meg, hanem az akkori magyar szabályzók és döntéshozók. Nem véletlen, hogy 90 körül hirtelen majd minden keleti cikk ára megemelkedett, nekünk is volt befizetve Ladára, mire átvehettük volna (már nemtudom mikor, de 90-90 körül, és vagy 30%-ot nőtt az ár) addigra komolyan felment az ára. TZ-4K-val szintén így jártunk. Persze tudom, akkoriban az infláció is meglódult trendesen.
A másik fő baj az volt, hogy a jelentős magyar külkereskedelmi aktívumot a szovjetek nem egyenlítették ki, ebből jött össze az orosz államadósság 90 utánra. A magyar fél több árut szállított a Szu felé, mint amennyit onnan importált, és a különbözetet nem rendezték. Ezért egy idő után korlátozták a magyar kivitelt a ruszkikhoz, amit a terv nagyon előrt azt kivitték, de többet nem
És végül, csak a történelmi hűség kedvéért, Magyarországon 300ezer szovjet katona nem volt. A csapatkivonás során összesen 100 380 szovjet állampolgár hagyta el Magyarországot, közülük 49 700 katona, 18 673 polgári alkalmazott, 32 007 családtag.
Válasz Sk Laci #340. hozzászólásáraEz igaz.
Ha bemegyek a boltba vásárolni és minden alkalommal kifizetem a számlát, de nem hozom el az élelmiszert, akkor egy idő után éhen halok,a boltos meg hihetetlenül gazdag lesz.
Ha éhen haltam, a boltos csak megvonja a vállát és azt mondja nem én mondtam,hogy hagyja itt az ő döntése volt az ő felelőssége.
És valahol igaza van.
Válasz Sephia #337. hozzászólásáraMajd ha a törvényhozásba megválasztot emberek nem az egyéni érdeket fogják képviselni, hanem a közöset. És elmarad a "szlogan": fogjuk meg és csináld.
Válasz .Feco. #327. hozzászólásáraTotál igazad van..akik 2o vagy több éve gazdálkodunk emlékszünk a piaci ingadozásokra, és a kétségbeesett árudömping levezetésekre..meg USA importokra is....a keleti piac meg demagógia...a szocializmusban ki merte volna brezsnyevnek mondani, na papám nem ám ennyi a krumpli ára, hanem dobj rá még plusz 15%-ot....itt állomásozott 3oo.ooo katona....viszont ők beárazták a lada nívát...ennyi
Válasz Sephia #337. hozzászólásáraAmíg egyik lábunkkal lépünk, a másikat a földön kell tartanunk, hogy biztosan álljunk.
Van egy ilyesmi mondás is, nem szó szerint idéztem, bocsánat a szerzőtől. :)
Válasz .Feco. #328. hozzászólásáraMinden szavad üt, de maga a szín tiszta igazság.
És mond csak el.
Mert itt már úgy is annyi Haza Bölcse van,hogy a tavaszi Duna áradáskor belőlük fognak gátat emelni.
Történelem: Az én kérdésem.
Mikor ér az emberiség arra a szintre,hogy ne ismételjen, hanem lépjen végre tovább?
Válasz d-032a #334. hozzászólásáraNem tudom, hogy ezzel mit akartál, de nem tartalak vissza, ha az utolsó mondatod szellemiségében cselekszel. Jogod van hozzá.
Válasz d-032a #334. hozzászólásáraUgyan nem nekem címezted, de én neveztem reálisnak.
Viszont én nem mentem bele konkrétumok feszegetésébe, azt is láthattad volna.
Az inputok árát terményarányosan kéne nézni, vannak is ilyen összehasonlítások.
Néhányszor rossz látni, hogy még mindig működik a, "Nem azt nézni, hogy mit mond, hanem, hogy ki mondja", reflex.
Mi mással magyarázható, hogy karakán vélemény nyilvánítások egy másodperc alatt hátraarcot csinálnak.
Egy költői kérdés: ott, ahol bőven 400 Ft felett vannak az Európai üzemanyag árak, ott is a MOL határozza meg azt? Vagy azok az országok másik világpiacról veszik a kőolajat?
Ugyanígy fel lehetne tenni a kérdést a nyugat-európai gép és alkatrész árakról, hogy ott is az MNB miatt drágák-e a gépek, a lakások, vagy a termőföld.
Annak a bizonyos, "reális hozzászólás"-nak nagyrészét ugyanígy vitatni/cáfolni lehetne.
(De hála az égnek, semmi kedvem hozzá.)
Lehet évszámokat kijavítani, de teljesen mindegy, hogy mikor léptünk az EU-ba.
Mert a magyar (mező)gazdaság leépítése már a 90'-es évek elején, a csatlakozásra készülés elindításával megkezdődött.
Tisztában vagyok vele, hogy sokak szerint az EU-s pénzeket meg sem érdemeljük, de legalább szánkat befoghatnánk.
Válasz .Feco. #327. hozzászólásáraÉn csak az én kis világomra írtam. Illetve akik kis méretben vannak mint mi.
De egyébként globálisan igazad van és nem voltam eléggé körültekintő. De tényleg így van, ahogyan mondod. Semmi nincs már falun senkinek.
Válasz .Feco. #328. hozzászólásáraEbben nagyon egyet értünk. Magasról lehet nagyot esni, ha kegyvesztés/trónváltás lesz.
Válasz .Feco. #327. hozzászólásáraAzért azt tegyük hozzá, hogy ez a bizonyos intervenciós rendszer nálunk nem működött sosem rendesen...németországban nemigen fordulhatott elő az, hogy a piaci ár az intervenciós ár alatt legyen... nálunk ez teljesen természetes volt.
a keret meghirdetése utáni második napon már nemigen kellett tételt felajánlani...
Válasz .Feco. #328. hozzászólásáraOlvasd el a többi hozzászólásom is a témában! Nekem feleslegesen írtál.
Válasz .Feco. #327. hozzászólásáraReális hozzászólás, jó hogy írsz a fórumra!
Azt se felejtsük el, hogy a sokat szidott EU, illetve. az EU támogatások segítségével mennyi telep megújult, szárítók, állattenyésztés, gépek.
A KGST kereskedelemről és annak hatásairól megoszlanak a vélemények.
Válasz Tomszi #317. hozzászólásáraMiért gondolod, hogy abból dinasztia lesz? Hol vannak az előző évek kegyeletjei? Hol van most Leisztinger Tamás? hol van Forgács Barna? Hol van Gráf József?
Vagy akár hol van Simicska Lajos?
Miért hiszi bárki azt, hogy aki néhány éve nagyot ment a földárveréseken az gazdagon és gondtalanul fogja élni nyugdíjas éveit? Manapság nincs senki és semmi kőbe vésve... Egy pillanat alatt új gazdája van bárminek.
Sokan azt hiszik azért tanítanak történelmet, mert nincs elég óraszáma a gyerekeknek az iskolában. A történelmet azért kell tudni, mert a jelenben akkor láthatjuk a jövő folyamatait ha megnézzük milyen út vezetett idáig! A történelem ismétli önmagát! Ahogyan régen a grófi és bárói birtokok úgy a jelenlegi hűbérbirtokok is elvesznek, ha tulajdonosuk kegyvesztett lesz...
Válasz VDénes #309. hozzászólásáraAz a legnagyobb baj hogy a demagógia eléggé tompítja a memóriádat, és hajlamos vagy úgy emlékezni a múltra, hogy az alátámassza a véleményedet.
Csak halkan jegyzem meg hogy az EU-ba 2004-ben léptünk be, nem 2000 körül, de nagyon ne firtassuk.
2000 őszín tényleg volt egyszer tonnánként 34000 ft a kukorica, ebben igazad van. De az egy sajátságos év volt, ha a kiugró értékeket nézzük, akkor azóta volt már egyszer 2007-ben, 2012-ben és 2014-ben is kiugróan jó kukorica ár, olyan is volt amikor bőven duplája volt az ára a mostani árnak is, és ezek alatt az évek alatt mindig EU tagállamok voltunk. De ha pontosan akarsz emlékezni, akkor elárulom neked, hogy 2002-ben és 2003-ban a csatlakozás előtti években 1800 ft körül volt ugyanaz a kukorica, néha bekacsintott 2000 fölé, de úgy várta mindenki mint a messiást, hogy belépjünk, mert a 101 EU intervenciós ár annyira magas volt, amit garantált áron a mocsok EU megvette a termésünket, hogy addig az szinte elképesztő volt! Olyannyira, hogy 3 év után el is törölték, mert a komplett keleti blokk arra termelt hogy az eu majd felvásárolja bőven piaci ár felett! Én még emlékszem arra az időkre amikor minden düledező csirkehodály meg szőllőpajta intervenciós raktár volt, sokan pedig arra az időkre is, amikor kiderült, hogy sok helyen szalmabáklák vannak a kukorica alatt... Mindegy, ez más vonal!
Az inputok és a gépek ára is érdekes kérdés. Tavaly ismét volt 20-25 eFt/ha áron kukoricavetőmag, ami már nagyon régóta nem volt, és pétisót is vettünk 4-5000 ft környékén tavaly, úgy mint régen. Az üzemanyag már másabb kérdés, arról érdemes lenne megkapargálni a MOL árképzését, hogy miért lehet az, hogy most 62 USD kőolajár mellett alig 10-20 ft-al kerül kevesebbe a kőolaj, mint amikor 130 USD volt... A gépek viszont nagyon sokat drágultak, ft-ban kifejezve 2-2,5x árak vannak mint 2000-2005 környékén... mondjuk ebből 40%-ot tesz ki a Forint gyengülése az Euróval szemben, hála matolcsinak meg a jegybanknak...
Az orosz piacot is hagyjuk... persze hogy kellett nekik minden, ez részben annak köszönhető volt hogy éheztek és ugye akkor bármi jó, részben annak is, hogy ők diktálták az árakat, annyiért kellett odavinni amennyiért ők akarták, ráadásul fizetni sem fizettek! Kapott helyette az állam kőolajat, földgázt, Lada Nívát meg MTZ-t... Azt persze megint olyan áron ahogy ők akartá elszámolni... Nem volt az akkora biznisz nekünk, mint ahogy sokan elképzelik... Azoknak volt nagy üzlet, akinek volt háztájiban alma, dinnye, bármi, munka mellett, szabadság helyett megcsinálták és eladták, egy jobb termésből lehetett kocsit venni... Valójában ha valaki kiszámolja ha vet 2-3 hektár földiepret és a család kimegy és leszedi eladják ma is összejön egy új Ignis minden évben! Csak ma senki nem hajlandó ilyesmit csinálni. Ahogy telek sincs, disznó és csirke sem... kár ezen nosztalgiázni...
Válasz Tomi81 #323. hozzászólásáraMondjuk ha van egy felépített jó gazdaság, az öröklödik, a gazdaság meg normális család esetében eltartja az idősebb családtagot is, ha a postás kevesebbet is hoz. De aki a nyugdíj másnapján felbukik, ott semmit nem kap a család a 40 év befizetéseiből. Úgyhogy nézőpont kérdése.
Válasz Tomi81 #323. hozzászólásáraNa ebbe meg tényleg ne menjünk bele hogy a nemzetgazdaságba ki mennyit forgatott bele. Nehezen összehasonlítható. Aki egy cégnél dolgozott az is termelt, értéket állított elő. Ha visszaosztanank dolgozóra, lehet érdekes adatok jönnének ki, de felesleges. Te is tudod hogy ebben a nyugdíjrendszerben miből számítodik a nyugdíj, a befizetett nyugdíj járulékból. Ami számít az a ledolgozott ev és a kereset. Az is felfogható a rendszer hibájának, hogy nem tudatosította az emberekben, hogy befizetés nélkül mire számíthat. A nyugdíjrendszert is lehetett volna reformálni,de amit elkezdtek azt is visszacsináltak.
Válasz Tomszi #322. hozzászólásáraNem az a sok amit a dolgozótól levonnak, hanem amit a munkaadónak be kell fizetni.
Válasz Tomszi #322. hozzászólásáraÉn ezt is megértem, egyem meg a szíved, de 30év alatt nem annyi lóvé lett a nemzetgazdaságba beforgatva fater által, mint aki bérből él, ezt se felejtsd el.
Válasz Tomi81 #319. hozzászólásáraA nyugdíjat ide keverni nem szerencsés, ugyanis az a nyugdíjjárulékból van, csak aki bérből él annak a munkahely levonja az utolsó fillerbol, akárcsak az adót.
Válasz Tomi81 #319. hozzászólásáraÉs még egy gondolat. Ezzel kapcsolatban. Nálunk a faluba nagyon kevés fiatal dolgozik a mezőgazdaságban, pedig régebben azért 30-40 traktor volt a faluba. Most ib 10. Inkább elmennek a multinak melózni. Ugye, hogy két család megéljen (az idős meg a fiatal, a lent említett dolgok miatt) azért 20hektár föld minimum kellene.
Én ugyan otthagytam a melóhelyet, mert első a család, de a lóvé az kevesebb.
Válasz bandigh #318. hozzászólásáraPersze hogy jó lenne amit irsz, de ehhez az kellene hogy hagyják hogy kialakuljon...
De még ilyen ideális esetben is lenne eladás, továbbvitel, becsődöles, stb.
Én se szeretem a Lőrinc feleket, sőt...
Válasz Tomszi #310. hozzászólásáraEgyrészt megy a hiszti, hogy öregek az ágazatban dolgozók.
Másrészt, aki a rendszerváltás óta ezt csinálja mint őstermelő nyugdíja nagyon kevés lesz. Na ezért lett volna jó a gazd átadás. Kb amúgy az volt mint a fiatalgazda (10misi) plussz aki átadta elmehetett nyugdíjba.
Én példám, fater most lett nyugdíjas, kap vagy 30ezret. Na, hogy adja át? Miből éljen?
Persze, tudom. Minden évben el kellett volna tenni egy misit, aztán most élhetne belőle. Aham. Ha lett volna biztos eltett volna. De ha volt, gép lett véve. Szóval...
Válasz Tomszi #317. hozzászólásáraA dinasztia itt nem pejoratív, hanem úgy értem jó lenne ha egy család földjei akár 100 évig is egy néven fussanak..
És 100 év alatt ugyanúgy 150-250 hektáros legyen ugyanaz a család, ne nőjön, de ne is csökkenjen..
Hanem ebből éljen. De ma mindenhol verseny van, felfutások, és eladási hullámok..
Itt akinek van 30k hektárja az nem agrárDinasztia(!) hanem 10 év alatt lett, fődet sose látott csak banki irodát, vagy a ganébbja esetleg gázcsövelket, azt sem tudja mikor kell egy őszi búzát elvetni. Na ez a gané ember. Földművesszemmel. Ma meg ők akik a nagy agráremberek.
Válasz bandigh #316. hozzászólására"Viszont usábban vannak 5-ödik generációs farmok" lényegében én is ezt írtam. :)
Ott is van olyan is meg más is. Csak ott kialakult ez már több száz év alatt.
Ráadásul itt is vannak 2000 hektáros gazdaságok, sőt 30 ezres is. És méghogy itt nem épülnek dinasztiák, dehogynem, Mészáros és társai, és támogatja is őket a hatalom.
Na mindegy, nem szétszedni akarom ám a hozzászólásod. Más országokban ennek van kultúrája, mert úgy alakult, itt meg nincsen.
Erőszakkal belenyúlni valamibe ritkán jó, és itt erőszaknak számít ha törvény erejénél fogva csinálják az is. Az idő majd elrendezné magától is.
Válasz Tomszi #315. hozzászólásáraViszont usábban vannak 5-ödik generációs farmok, kétezer hektárral, na ilyen itt nincs. Egyszerűen szétkúrta a történelem időről időre a gazdálkodó családokat, akiknek sok van, azoknak 100 éve semmi nem volt, vagy akinek annó volt, most szinte semmi nincs. Nem adnak rá egy lyukas garast se, hogy mg dinasztiák épüljenek, a nagy földbirtokosok a semmiből lettek 10 év alatt, teljesen értelmetlenül. Nem is csoda h soknak fingja nincs az egészről.
Válasz bandigh #313. hozzászólásáraNa azért amit én leírtam, az is egy szempont lehetne. Nem irigységből írom, mielőtt valaki félreértené! De az kicsit érdekes, hogy ma nincs semmim úgymond, holnaptól meg a nevemre kerül egy 100 millió Ft értéket képviselő gazdaság, és azt honnan, miből. De ez tényleg elméletinek tűnő példa, mert a legtöbb helyen a majdani átvevő folyamatosan belevonódik a gazdaságba.
--------------
Amit írsz az teljesen valós probléma. És főleg azoknak a családoknak a problémája, akik ilyen cipőben járnak, persze előbb-utóbb minden gazdálkodó belekerül. Ez nagyon összetett dolog, törvényileg szerintem nem lehet leszabályozni. Persze lehet különböző törvényeket hozni, anno az államosítás is törvényes volt. Tudom, vannak külföldi példák erre is. De itthon annyira benne van mindenkiben az amit lehet azt kijátszani elv., lásd. a támogatások maximalizálásának témaköre: egy csomó cég szétdarabolódott, papíron. De családi gazdaságoknál is legtöbb esetben nem a valóságot tükrözi a papír, a legtöbb család különböző formákban űzi a mezőgazdasági tevékenységet, de igazából egy család kezében van az egész. Itt a topikban is lehet olvasni. Ezt is lehetne törvényileg csökkenteni, lennének rá ötleteim, persze ez sokak érdekét sértené. Nem egyszerű na. Kezdve ott hogy Magyarországon a földtulajdon-földhasználat eléggé elkülönül, a földbirtokok (földtulajdonok) elaprózottak.
Nem minden gazdaságot fognak továbbvinni abban a formában, ahogy addig működött, tehát családon belül, lehet eladják az egészet, vagy külön gazdálkodnak az örökösök, kisebb területen, és akkor mi van. Amerikában mi van sokszor, van hogy a tulaj fogja magát 52 évesen, és dobraveret mindent, felhagy a gazdálkodással, másba kezd, vagy egyszerűen elköltözik és éli nyugdíjas életét Floridában. A másik gazdaság tönkremegy, azt elárverezik. A másikat meg az örökösök továbbviszik több-kevesebb sikerrel.
Válasz bandigh #313. hozzászólásáraHáááát én szivesen horgászgatnék csak. Sajnos nem akarja senki átvenni a gazdaságot.
Válasz Tomszi #310. hozzászólásáraItt nem ez a lényeg. Hanem az, hogy a családi kézben lévő kkv-knak csak az 1/3-ada tud keresztülvinni egy generációváltást, a többi kétharmad céget vagy eladnak egyben vagy szétcincálnak az örökösök. Szóval ha az államnak érdeke hogy ezek a kis és középgazdaságok fennmaradjanak, akkor valami támogatott, szabályozott módon kellene átadni a gazdaságokat. De nem érdeke, ez látszik..
Sajnos sok mára kiöregedő alapító egyszerűen nem tud/akar kiszállni belőle, annyira belefásult, fél h mit kezd majd magával nyugdíjasan, ezért bennemarad, nem ad teret a családban esetleg még érdeklődö fiatalabb generációnak, és mire odakerulül a sor, hogy lerobban, hogy majd a gyerek vigye tovább, már nincs kinek odaadni, mert a fiatal már nem is fiatal régen, és elkezdett egy saját életet, nemritkán egy teljesen más szakmában.