Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak628 FtEUR415.11 FtUSD403.06 FtCHF442.48 FtGBP497.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #2813. hozzászólásra
Szia Sapsifüles!
Ma megkaptam a helyt adó határoztot a 2011. évi SAPS-ról. De ebben sincs semmi a z.gy.d. támogatásról! Ez baj?
Rebegjünk el egy imát ,hogy sapsi barátunk információit még sokáig élvezhessük ,mert amit ő megjósol az pontosabb mint amit a főnökei különböző előadásokon elmondanak.
Az ellenőrzésekről külön nem "hirdetnek eredményt", az ellenőrzés megállapításainak következménye a kifizetési kérelemre hozott határozatban jelenik meg.
Ígéret szerint áprilisig minden kérelemmel végeznek.
Én is csak annyit tudok, hogy a HM kezelésében lévő területek felkeltették a hivatal érdeklődését, de a vizsgálódás okáról és főleg eredményéről nincs információm.
Járulékfizetésre kötelezett őstermelő esetében a járulékalapot kell a minimálbérhez viszonyítani.
29/2010. (III. 30.) FVM rendelet
4. § (4) Amennyiben a természetes személy a járulékokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. törvény) alapján
a) legalább a Tbj. törvény 4. § s) pontjában meghatározott minimálbérrel (a továbbiakban: minimálbér) megegyező bevétel után fizette meg, így az teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül,
b) az a) pontban meghatározott bevételnél kevesebb bevétel után fizette meg, úgy az elismert élőmunka ráfordítás arányosan csökken.
Tbj. törvény mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó rendelkezése
30/A. § (2) ... tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után ... természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
Egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett őstermelő esetében az alaphoz való viszonyítás lenne logikus, de a jogszabályi szöveg - szerintem - pontatlanul fogalmaz.
De igazad van, a békesség kedvéért a #2831 hsz-ban említett esetben jobb a 229.500 Ft × 15 % = 34.425 Ft eho-t megfizetni. Ez 4.590.000 Ft-os bevételt feltételez.
Kedves Sapsifüles!
Honvédség kezelésében lévő állami területet bérelek. 2011 decemberében bekérték a bérleti szerződéseket ellenőrzés céljából a budapesti MVH központba. A mai napig sem terület alapú előleget,(Natura 2000, KAT, AKG) sem határozatot nem kaptam. Esetleg van erről valami információd?
Előre is köszönöm!
Az lenne a kérdésem, hogy a bevételt, vagy a járulékalapot kell viszonyítani a minimálbérhez ? A biztosított őstermelőnél például a bevétel 20% a járulékalap, és ezt viszonyítják az az évi minimálbérhez.
Ne keverjük a foglalkoztatást az önfoglalkoztatással.
Foglalkoztatni bárkit lehet, járulékot kell utána fizetni, de itt éppen ez nem történt meg.
Amit írtam, az arra vonatkozott, ha
- nem biztosított őstermelő (pl. saját nyugdíjas), ezért nem köteles járulékot fizetni, aki
- tételes költségelszámolást választott, és
- nemleges nyilatkozattal "adózik"
akkor a bevétele után egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ha a bevétele eléri legalább a minimálbért, teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül, ha nem éri el, akkor arányosítani kell.
Szia Sapsi,
Most néztem a elektronikus ügyf. rendszert, az AKG kif. kérelmem "jóváhagyott" státuszt kapott a mai napon. Ez jelent valamit utalás szempontjából?
4. § (5) Amennyiben a természetes személy a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett és az egészségügyi hozzájárulást az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény alapján
a) legalább a minimálbérrel megegyező bevétel után fizette meg, az teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül,
b) az a) pontban meghatározott bevételnél kevesebb bevétel után fizette meg, az elismert élőmunka ráfordítás arányosan csökken.
1998. évi LXVI. törvény
4. § (3) A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.
Ha a feltételeknek megfelel, akkor az 500 órát így lehetne igazolni:
500/2040 = 24,5 %, éves minimálbér 78.000 × 12 = 936.000 Ft
936.000 Ft × 24,5 % = 229.500 Ft, ekkora bevétel után kellene az eho-t megfizetni
229.500 Ft × 5 % × 15 % = 1.721 Ft, és ezt a most esedékes szja bevallásban még be lehet vallani.
Kedves Sapsi füles!Én még semmilyen támogatást nem kaptam meg a területalapún kívül.Nem tudod,hogy a Natura és a katot folyamatosan fizetik vagy elhúzódik?Mert az Mvh azt mondta ,hogy még nincs tervbe a kifizetésem.Az AKG meg ellenőrizve volt és állítólag még nincs határozat:
Az árbevétel meg kevés lett.
Hogy miért ezt nem tudom.
Nem akartak adót fizetni, vagy kevesebb lett az értékesítés.
Fordítva kellett volna írni, de a lényegen nem változtat.
A baj, hogy az ügyfél már beszélt az MVH-val. Így már utólag csak óvatosan ......
Válasz #2813. hozzászólásra
OK! Köszönöm szápen! Várok türelmesen, elvégre a múlt évben júniusban jött meg a z.gy. támogatás most ha még eltelik pár hét akkor is sokkal korábban lesz mint 2011-ben.
Szerintem egyszerüen fogalmazva, ha valamilyen formában fizettek járulékot az azévi mg tevékenység során, akkor tud órákat igazolni magának zöldség-gyüm.programban résztvevő.
Itt ovastam valahol, hogy nekem nem kell szaktanácsadó.
Szerintetek az alább felsorolt dolgokhoz hány szeméy tudása szükdéges?
"a zöldség, gyümölcs, dohány szerkezetátalakítási programmal összefügg
jogszabályok ismerete elengedhetetlen, mint pl.:
- A mezgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirl szóló 2007. évi XVII. törvény;
- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény;
- A zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai
Mezgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának
igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 29/2010. (III. 30.) FVM
rendelet.
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
- 2007.évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
- 228/1996. (XII. 26.) Kormányrendelet a mezgazdasági stermeli igazolványról
- 2000. évi C. törvény a számvitelrl
- 2010. évi LXXV. törvény az egyszersített foglalkoztatásról
- 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérl
- 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvérl
• az MVH és a Vidékfejlesztési Minisztérium által megjelentetett tájékoztató anyagok,
rendelet-módosítások figyelése, szakmai érdekképviseletekkel való kapcsolattartás,
információszerzés"
Ezzel nagxyjából tisztában vagyok.
A kérdés az, hogy a rendelet kiírása és a közlermény szövege alapján ezt az MVH el fogadja-e vagy így is szankciót alkalmaz.
Mert én nem ezt olvasom ki a sárgával szedett szövegből. (ebböl)
"4. elismert élőmunka ráfordítás: természetes személy közteher fizetés melletti önfoglalkoztatása, valamint olyan munkavállaló alkalmazása, amely után a közterheket a termelő, munkaerő kölcsönzés vagy egyes munkafolyamatok vállalkozási szerződés keretében történő elvégzése esetében a termelővel kötött megállapodás alapján harmadik személy fizeti meg;
[Korábbi 4. pont: 4. elismert élőmunka ráfordítás: olyan munkavállaló alkalmazása, amely után a közterheket a termelő, munkaerő kölcsönzés vagy egyes munkafolyamatok vállalkozási szerződés keretében történő elvégzése esetében a termelővel kötött megállapodás alapján harmadik személy fizeti meg;]
5. elismert tevékenység: a termelő által saját nevében, saját gazdaságában és saját kockázatára folytatott
a) bármely mezőgazdasági, erdészeti, halászati, valamint
b) a jogosult településen folytatott és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelye keretében
meghatározott vidékfejlesztési tevékenység végzése;
[Korábbi szöveg:
5. elismert tevékenység: a termelő által saját nevében és saját kockázatára folytatott
5.a) bármely mezőgazdasági, erdészeti, halászati, valamint
5.b) a jogosult településen folytatott és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelye keretében meghatározott vidékfejlesztési tevékenység végzése;]
6. gyümölcs szerkezetátalakítási támogatási jogosultság: a gyümölcs referencia terület alapján megállapított, a zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítási nemzeti program szerint az EMGA-ból finanszírozott különleges támogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági vagyoni értékű jog;"
"A nyugdíj mellett munkát vállalók adóterheiről közölt részletes összeállítást a Nemzeti Adó- és Vámivatal szaklapja, az Adóvilág legfrissebb száma - az alábbiakban a cikk főbb megállapításait idézzük.
Alkalmazottak
A nyugellátásban részesülő magánszemély után a munkáltatónak havonta 27 százalékos tb-járulékot kell fizetnie.
Ha a nyugdíjas munkavégzése munkaviszonyban (rész- vagy teljes munkaidőben) vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban (például szövetkezet tagjaként személyes közreműködés keretében) történik, a biztosítotti jogviszony (így a járulékfizetési kötelezttség is) fennáll minden esetben, munkaidőtől és a foglalkoztatott sajátjogú nyugellátásától függetlenül.
Amennyiben díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jog viszony keretében (bedolgozói, megbízási, szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez, akkor a járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérje a minimálbér harminc százalékát (23 400 forintot), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (780 forintot).
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, stb. választott tisztségviselője, önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelme a fent meghatározott összeget (havi 23 400 illetve napi 780 forintot) eléri.
Amennyiben a jövedelem nem éri el ezt a törvényben meghatározott összeget, nem áll fenn biztosítási kötelezettség, nincs járulékfizetés. Ebben az esetben az adóköteles jövedelem után százalékos - általános mértékű 27 százalékos - egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik, amit a kifizető teljesít.
Munkavégzés a család segítése is
Fontos, hogy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül a segítő családtagi jogviszony is. Segítő családtagnak minősül az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Említett nyugdíjas segítő családtagként foglalkoztatható, azonban rá vonatkozóan biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem állapítható meg (a biztosítás ezen a jogcímen nem áll fenn), ezért biztosítotti bejelentési kötelezettség nem keletkezik vele kapcsolatban.
Adózási szabályok
2010. december 31-ig a nyugdíj az adóterhet nem viselő járandóságok meghatározása között szerepel az szja-törvényben. Ez adóköteles jövedelmet jelent, melyet az összes jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni, de a reá jutó adót nem kell megfizetni. Az adózó által nyugdíj mellett szerzett egyéb összevont jövedelmet egy magasabb adózási sávba tolhatta, így a nyugdíjas foglalkoztatott a jövedelme után esetlegesen magasabb adófizetésre kötelezett 2010-ig.
2011. január 1-jétől megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma, az egy kulcsos adó bevezetésével, a nyugdíj adómentes jövedelem ettől az időponttól. Adózás tekintetében így nincs jelentősége, hogy a foglalkoztatott nyugdíjas vagy "aktív".
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj is.
Nem mind nyugdíjas, aki annak látszik
Az adóelőleg-alap hiányában járulékalapot képező jövedelemnek a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj minősül.
Bevallási, befizetési szabályok
A foglalkoztató bevallási kötelezettségének a tárgyhót követő hó 12-ig tesz eleget a '08-as bevallásban (adó, eho, járulékok), befizetési határidő megegyezik a bevallással.
A társas vállalkozás szintén a tárgyhót követő hó 12-ig tesz eleget bevallási és befizetési kötelezettségének a nyugdíjas tag egészségügyi szolgáltatási járulékának és nyugdíjjárulékának tekintetében.
Nem vállalkozóként folytatott tevékenységek esetén a fentiek értelmében a foglalkoztatók kötelezettségeit nem befolyásolja az a körülmény, hogy nyugdíjas vagy "aktív" munkavállalót foglalkoztatnak. A foglalkoztató társadalombiztosítási terheiben nincs eltérés az általános szabályoktól. Megfizeti a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot.
A nyugdíjas státusznak a munkavállalót terhelő egyéni járulékok megállapítása terén van jelentősége. Fontos, hogy itt is kizárólag a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottnak eltérőek a járulékfizetési kötelezettségei. Itt a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény útmutatásai az irányadók, azaz e szerint a rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék például nem minősül nyugellátásnak (míg az szja-törvény szerint igen) - ezek az ellátások a nyugdíjrendszert kiegészítő rendszeres szociális pénzellátások körébe tartoznak.
Százalékos terhek, felemás plafonnal
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint 10 százalék nyugdíjjárulékot is fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli (2 százalék) egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
Az egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs, de a nyugdíjjárulékot a járulékfizetési felső határig kell csak megfizetni. 2011-ben a járulékfizetési felső határ napi 21 000, éves szinten 7 665 000 forint.
A saját jogú nyugdíjellátásban részesülő magánszemély nem köteles 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot fizetni.
Vállalkozók
Biztosítottnak számít a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó is.
Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. Ez nem jelenti azt, hogy a nyugdíjas személy nem folytathat egyéni illetve társas vállalkozói tevékenységet, de e jogviszonyában nem válik biztosítottá, nem az általános járulékfizetési szabályok vonatkoznak reá vállalkozói tevékenysége tekintetében.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás 5100 forint tételes összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítése nincs összefüggésben a tagi jövedelem összegével, ha a tag jövedelemben nem részesül, a járulékot akkor is meg kell fizetni. Egyidejűleg több tagi jogviszony fennállása esetén csak egy jogviszonyban kell megfizetni, hogy melyik jogviszonyában, arról tárgyév január 31-éig kell nyilatkoznia a tagnak.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a személyes közreműködés alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havonta szintén 5100 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, függetlenül a vállalkozói jövedelmétől. A vállalkozót még 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetése is terheli, ennek alapja a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem. Az evás nyugdíjas egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalap 10 százaléka.
Nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak/vállalkozásnak a keresőképtelenség, gyermekgondozási segély folyósítása, fogvatartás alatt, kamarai tagság szünetelése esetén, illetve egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozót nem terheli a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék megfizetésének kötelezettsége.
Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Ettől eltérően nyilatkozhat a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána. Választása az adóév egészére szól.
Mezőgazdasági őstermelő
Nem esik biztosítási kötelezettség alá az a mezőgazdasági őstermelő aki saját jogú nyugdíjas, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte a Tbj. 5. § - a alapján. Így járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A bevételtől, adózási módtól függően százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezhet. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fő szabályként az alapját képező jövedelem 27 százaléka. Ettől eltérően a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka."
A segítő családtag fogalmát a társadalombiztosítás ellátásaira és a magán nyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) határozza meg. E szerint segítő családtagnak az minősül,
1. aki közeli hozzátartozója az egyéni vállalkozónak vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (kkt., bt.) természetes személy tagjának;
2. az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetve a társaságban;
3. személyesen és
4. díjazás ellenében munkát végez, ezt azonban
5. nem munkaviszony keretében teszi.
A törvény ezzel a biztosítottakat megillető jogállásba szeretné helyezni a saját jogon biztosítottnak nem minősülő, ám ténylegesen az egyéni vagy társas vállalkozásba besegítő családtagot.
A közeli hozzátartozók körébe tartozók a Ptk. 685.§ b) pontjában meghatározott személyek. Ezek: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó a mostoha és a nevelőszülő, valamint a testvér.
A közeli hozzátartozó tevékenysége csak akkor minősül a társadalombiztosítás szempontjából segítő családtagi munkavégzésnek, ha azt a közeli hozzátartozó díjazás ellenében, és nem munkaviszony keretében végzi. A társas vállalkozások közül csupán a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (kkt. és bt.)munkavégzését ismeri el biztosított jogviszonynak.
A segítő családtagi jogviszony a társadalombiztosítási fogalom-meghatározás ellenére egy bizonytalan, pontosan nem körülhatárolható fogalom, különösen amióta az Mt. 117/B. § (3) bekezdés közvetetten utal arra a munkavállaló fogalmának meghatározásából egyébként is következő körülményre, hogy a munkáltató közeli hozzátartozója is lehet munkavállaló."
Tudomásom szerint ennek egy bizonyos határig nincs bejelentési kötelezetsége.
Ezt egy könyvelő ismrhetné. A baj, hogy a könyvelő nem ismeri a pályázat lelki világát.
Akkor végzés alapján előzetes kifizetést kaptál, de a SAPS vonatkozásában érdemi döntés (határozat) még nincs, márpedig ez feltétele, hogy zgyd ügyben is határozatot hozhassanak, és ez alapján kifizetést teljesíthessenek.
33558 hozzászólás
Válasz #2856. hozzászólásra
Sapsi, te egy angyalka vagy.. :) Köszi mindenért..
Válasz #2856. hozzászólásra
Köszönöm szépen a válaszodat! Mi lenne velünk nélküled???????????
Válasz #2855. hozzászólásra
Nem, ez nem baj. Ezt a határozatot fogják (hamarosan) kiegészíteni a zgyd támogatással.
Válasz #2813. hozzászólásra
Szia Sapsifüles!
Ma megkaptam a helyt adó határoztot a 2011. évi SAPS-ról. De ebben sincs semmi a z.gy.d. támogatásról! Ez baj?
Tej történelmi bázis ma reggel megérkezett.
Válasz #2844. hozzászólásra
Megértettem!
Akkor van remény, hogy az idei kérelem benyújtása előtt "kényelmesen" megtudjuk mit lehet mit nem...
Ezer köszönet
Baripénz megjött:-)
hála sz úrnak és szapsinak
Válasz #2847. hozzászólásra
megérkezett!
Anyajuh támogatás
Nekem is megjött a kárenyhítés.
Hála érte!
Rebegjünk el egy imát ,hogy sapsi barátunk információit még sokáig élvezhessük ,mert amit ő megjósol az pontosabb mint amit a főnökei különböző előadásokon elmondanak.
Kárenyhítés ahogy megjósolta érkezett!!!
anyajuh esetleg valakinek?
Válasz #2845. hozzászólásra
Igen! AKG.
csipogott már valaki?
Válasz #2843. hozzászólásra
Az ellenőrzésekről külön nem "hirdetnek eredményt", az ellenőrzés megállapításainak következménye a kifizetési kérelemre hozott határozatban jelenik meg.
Ígéret szerint áprilisig minden kérelemmel végeznek.
Válasz #2842. hozzászólásra
Szia Sapsifüles!
Arról esetleg valami félfüllel hallott infó, esetlegesen megkezdett ellenőrzések "eredményhírdetése" mikorra várható???
"tülkön ül a paraszt"
Válasz #2840. hozzászólásra
Én is csak annyit tudok, hogy a HM kezelésében lévő területek felkeltették a hivatal érdeklődését, de a vizsgálódás okáról és főleg eredményéről nincs információm.
Válasz #2839. hozzászólásra
Járulékfizetésre kötelezett őstermelő esetében a járulékalapot kell a minimálbérhez viszonyítani.
29/2010. (III. 30.) FVM rendelet
4. § (4) Amennyiben a természetes személy a járulékokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. törvény) alapján
a) legalább a Tbj. törvény 4. § s) pontjában meghatározott minimálbérrel (a továbbiakban: minimálbér) megegyező bevétel után fizette meg, így az teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül,
b) az a) pontban meghatározott bevételnél kevesebb bevétel után fizette meg, úgy az elismert élőmunka ráfordítás arányosan csökken.
Tbj. törvény mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó rendelkezése
30/A. § (2) ... tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után ... természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
Egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett őstermelő esetében az alaphoz való viszonyítás lenne logikus, de a jogszabályi szöveg - szerintem - pontatlanul fogalmaz.
De igazad van, a békesség kedvéért a #2831 hsz-ban említett esetben jobb a 229.500 Ft × 15 % = 34.425 Ft eho-t megfizetni. Ez 4.590.000 Ft-os bevételt feltételez.
Kedves Sapsifüles!
Honvédség kezelésében lévő állami területet bérelek. 2011 decemberében bekérték a bérleti szerződéseket ellenőrzés céljából a budapesti MVH központba. A mai napig sem terület alapú előleget,(Natura 2000, KAT, AKG) sem határozatot nem kaptam. Esetleg van erről valami információd?
Előre is köszönöm!
Válasz #2831. hozzászólásra
Az lenne a kérdésem, hogy a bevételt, vagy a járulékalapot kell viszonyítani a minimálbérhez ? A biztosított őstermelőnél például a bevétel 20% a járulékalap, és ezt viszonyítják az az évi minimálbérhez.
Válasz #2833. hozzászólásra
Ne keverjük a foglalkoztatást az önfoglalkoztatással.
Foglalkoztatni bárkit lehet, járulékot kell utána fizetni, de itt éppen ez nem történt meg.
Amit írtam, az arra vonatkozott, ha
- nem biztosított őstermelő (pl. saját nyugdíjas), ezért nem köteles járulékot fizetni, aki
- tételes költségelszámolást választott, és
- nemleges nyilatkozattal "adózik"
akkor a bevétele után egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ha a bevétele eléri legalább a minimálbért, teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül, ha nem éri el, akkor arányosítani kell.
Válasz #2836. hozzászólásra
Köszi!
Válasz #2835. hozzászólásra
Mindenképpen. Lezárták a kérelmet, már "csak" a határozat összeállítása hiányzik. Jövő hét vége, vagy azt követő hét eleje esélyes lehet kifizetésre.
Válasz #2831. hozzászólásra
Szia Sapsi,
Most néztem a elektronikus ügyf. rendszert, az AKG kif. kérelmem "jóváhagyott" státuszt kapott a mai napon. Ez jelent valamit utalás szempontjából?
Válasz #2832. hozzászólásra
Célprogram függő.
A TERA (terület alapú támogatás ötvenezer felett van hektáronként.
Változik, mert ....
Válasz #2831. hozzászólásra
Ha jól olvasom a nyugdíjast lehet teljes munkaidőben foglalkoztatni, csak fizetni kell utána.
Jól tudom?
Mennyi támogatást adnak hektáronként repcére és búzára?
Válasz #2815. hozzászólásra
29/2010. (III. 30.) FVM rendelet 2012. II. 10-től hatályos szövege szerint:
4. § (5) Amennyiben a természetes személy a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett és az egészségügyi hozzájárulást az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény alapján
a) legalább a minimálbérrel megegyező bevétel után fizette meg, az teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül,
b) az a) pontban meghatározott bevételnél kevesebb bevétel után fizette meg, az elismert élőmunka ráfordítás arányosan csökken.
1998. évi LXVI. törvény
4. § (3) A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.
Ha a feltételeknek megfelel, akkor az 500 órát így lehetne igazolni:
500/2040 = 24,5 %, éves minimálbér 78.000 × 12 = 936.000 Ft
936.000 Ft × 24,5 % = 229.500 Ft, ekkora bevétel után kellene az eho-t megfizetni
229.500 Ft × 5 % × 15 % = 1.721 Ft, és ezt a most esedékes szja bevallásban még be lehet vallani.
Bikatámogatásról mit tudtok?
Köszönöm!!!!
Válasz #2827. hozzászólásra
Aranyos Sapsi,
Egyszer már mondtad, hogy nincs rendező elv, a kifizetések során..
Névsor, megye, vagy ilyesmi..
Tehát várjak, türelemmel? Ugye?
Válasz #2826. hozzászólásra
Folyamatos a kifizetés, minden héten van AKG, KAT és Natura 2000 kifizetés.
Az ellenőrzésen átesett és a vis maioros kérelmek egy kicsit lassabban mennek át a "gépezeten".
Kedves Sapsi füles!Én még semmilyen támogatást nem kaptam meg a területalapún kívül.Nem tudod,hogy a Natura és a katot folyamatosan fizetik vagy elhúzódik?Mert az Mvh azt mondta ,hogy még nincs tervbe a kifizetésem.Az AKG meg ellenőrizve volt és állítólag még nincs határozat:
Válasz #2809. hozzászólásra
Ez az én formám..
Majdnem mindent utoljára szoktam megkapni..
Mindenesetre köszi az infót!
Válasz #2821. hozzászólásra
Ha fizettek volna, akkor valóban egyszerű lenne.
Szerintem nem fizettek.
Az árbevétel meg kevés lett.
Hogy miért ezt nem tudom.
Nem akartak adót fizetni, vagy kevesebb lett az értékesítés.
Fordítva kellett volna írni, de a lényegen nem változtat.
A baj, hogy az ügyfél már beszélt az MVH-val. Így már utólag csak óvatosan ......
Válasz #2813. hozzászólásra
OK! Köszönöm szápen! Várok türelmesen, elvégre a múlt évben júniusban jött meg a z.gy. támogatás most ha még eltelik pár hét akkor is sokkal korábban lesz mint 2011-ben.
Válasz #2815. hozzászólásra
Innen kimaradt az alaprendelet linkje.
http://gtr.uw.hu/29per2010.htm
Ahol sárgával és barnával van szedve a lényeg az 1 paragrafusban.
http://gtr.uw.hu/29per2010.htm
http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk32012
http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk32012
Szerintem egyszerüen fogalmazva, ha valamilyen formában fizettek járulékot az azévi mg tevékenység során, akkor tud órákat igazolni magának zöldség-gyüm.programban résztvevő.
Még van egy közlemény ami szükséges ahhoz, hogy sikerüljön a pályázat kiírásának megfelelni.
http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk32012
Itt ovastam valahol, hogy nekem nem kell szaktanácsadó.
Szerintetek az alább felsorolt dolgokhoz hány szeméy tudása szükdéges?
"a zöldség, gyümölcs, dohány szerkezetátalakítási programmal összefügg
jogszabályok ismerete elengedhetetlen, mint pl.:
- A mezgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirl szóló 2007. évi XVII. törvény;
- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény;
- A zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai
Mezgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának
igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 29/2010. (III. 30.) FVM
rendelet.
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
- 2007.évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
- 228/1996. (XII. 26.) Kormányrendelet a mezgazdasági stermeli igazolványról
- 2000. évi C. törvény a számvitelrl
- 2010. évi LXXV. törvény az egyszersített foglalkoztatásról
- 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérl
- 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvérl
• az MVH és a Vidékfejlesztési Minisztérium által megjelentetett tájékoztató anyagok,
rendelet-módosítások figyelése, szakmai érdekképviseletekkel való kapcsolattartás,
információszerzés"
Válasz #2816. hozzászólásra
Köszi!
Ezzel nagxyjából tisztában vagyok.
A kérdés az, hogy a rendelet kiírása és a közlermény szövege alapján ezt az MVH el fogadja-e vagy így is szankciót alkalmaz.
Mert én nem ezt olvasom ki a sárgával szedett szövegből. (ebböl)
"4. elismert élőmunka ráfordítás: természetes személy közteher fizetés melletti önfoglalkoztatása, valamint olyan munkavállaló alkalmazása, amely után a közterheket a termelő, munkaerő kölcsönzés vagy egyes munkafolyamatok vállalkozási szerződés keretében történő elvégzése esetében a termelővel kötött megállapodás alapján harmadik személy fizeti meg;
[Korábbi 4. pont: 4. elismert élőmunka ráfordítás: olyan munkavállaló alkalmazása, amely után a közterheket a termelő, munkaerő kölcsönzés vagy egyes munkafolyamatok vállalkozási szerződés keretében történő elvégzése esetében a termelővel kötött megállapodás alapján harmadik személy fizeti meg;]
5. elismert tevékenység: a termelő által saját nevében, saját gazdaságában és saját kockázatára folytatott
a) bármely mezőgazdasági, erdészeti, halászati, valamint
b) a jogosult településen folytatott és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelye keretében
meghatározott vidékfejlesztési tevékenység végzése;
[Korábbi szöveg:
5. elismert tevékenység: a termelő által saját nevében és saját kockázatára folytatott
5.a) bármely mezőgazdasági, erdészeti, halászati, valamint
5.b) a jogosult településen folytatott és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelye keretében meghatározott vidékfejlesztési tevékenység végzése;]
6. gyümölcs szerkezetátalakítási támogatási jogosultság: a gyümölcs referencia terület alapján megállapított, a zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítási nemzeti program szerint az EMGA-ból finanszírozott különleges támogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági vagyoni értékű jog;"
Válasz #2816. hozzászólásra
"A nyugdíj mellett munkát vállalók adóterheiről közölt részletes összeállítást a Nemzeti Adó- és Vámivatal szaklapja, az Adóvilág legfrissebb száma - az alábbiakban a cikk főbb megállapításait idézzük.
Alkalmazottak
A nyugellátásban részesülő magánszemély után a munkáltatónak havonta 27 százalékos tb-járulékot kell fizetnie.
Ha a nyugdíjas munkavégzése munkaviszonyban (rész- vagy teljes munkaidőben) vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban (például szövetkezet tagjaként személyes közreműködés keretében) történik, a biztosítotti jogviszony (így a járulékfizetési kötelezttség is) fennáll minden esetben, munkaidőtől és a foglalkoztatott sajátjogú nyugellátásától függetlenül.
Amennyiben díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jog viszony keretében (bedolgozói, megbízási, szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez, akkor a járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérje a minimálbér harminc százalékát (23 400 forintot), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (780 forintot).
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, stb. választott tisztségviselője, önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelme a fent meghatározott összeget (havi 23 400 illetve napi 780 forintot) eléri.
Amennyiben a jövedelem nem éri el ezt a törvényben meghatározott összeget, nem áll fenn biztosítási kötelezettség, nincs járulékfizetés. Ebben az esetben az adóköteles jövedelem után százalékos - általános mértékű 27 százalékos - egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik, amit a kifizető teljesít.
Munkavégzés a család segítése is
Fontos, hogy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül a segítő családtagi jogviszony is. Segítő családtagnak minősül az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Említett nyugdíjas segítő családtagként foglalkoztatható, azonban rá vonatkozóan biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem állapítható meg (a biztosítás ezen a jogcímen nem áll fenn), ezért biztosítotti bejelentési kötelezettség nem keletkezik vele kapcsolatban.
Adózási szabályok
2010. december 31-ig a nyugdíj az adóterhet nem viselő járandóságok meghatározása között szerepel az szja-törvényben. Ez adóköteles jövedelmet jelent, melyet az összes jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni, de a reá jutó adót nem kell megfizetni. Az adózó által nyugdíj mellett szerzett egyéb összevont jövedelmet egy magasabb adózási sávba tolhatta, így a nyugdíjas foglalkoztatott a jövedelme után esetlegesen magasabb adófizetésre kötelezett 2010-ig.
2011. január 1-jétől megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma, az egy kulcsos adó bevezetésével, a nyugdíj adómentes jövedelem ettől az időponttól. Adózás tekintetében így nincs jelentősége, hogy a foglalkoztatott nyugdíjas vagy "aktív".
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj is.
Nem mind nyugdíjas, aki annak látszik
Az adóelőleg-alap hiányában járulékalapot képező jövedelemnek a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj minősül.
Bevallási, befizetési szabályok
A foglalkoztató bevallási kötelezettségének a tárgyhót követő hó 12-ig tesz eleget a '08-as bevallásban (adó, eho, járulékok), befizetési határidő megegyezik a bevallással.
A társas vállalkozás szintén a tárgyhót követő hó 12-ig tesz eleget bevallási és befizetési kötelezettségének a nyugdíjas tag egészségügyi szolgáltatási járulékának és nyugdíjjárulékának tekintetében.
Nem vállalkozóként folytatott tevékenységek esetén a fentiek értelmében a foglalkoztatók kötelezettségeit nem befolyásolja az a körülmény, hogy nyugdíjas vagy "aktív" munkavállalót foglalkoztatnak. A foglalkoztató társadalombiztosítási terheiben nincs eltérés az általános szabályoktól. Megfizeti a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot.
A nyugdíjas státusznak a munkavállalót terhelő egyéni járulékok megállapítása terén van jelentősége. Fontos, hogy itt is kizárólag a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottnak eltérőek a járulékfizetési kötelezettségei. Itt a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény útmutatásai az irányadók, azaz e szerint a rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék például nem minősül nyugellátásnak (míg az szja-törvény szerint igen) - ezek az ellátások a nyugdíjrendszert kiegészítő rendszeres szociális pénzellátások körébe tartoznak.
Százalékos terhek, felemás plafonnal
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint 10 százalék nyugdíjjárulékot is fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli (2 százalék) egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
Az egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs, de a nyugdíjjárulékot a járulékfizetési felső határig kell csak megfizetni. 2011-ben a járulékfizetési felső határ napi 21 000, éves szinten 7 665 000 forint.
A saját jogú nyugdíjellátásban részesülő magánszemély nem köteles 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot fizetni.
Vállalkozók
Biztosítottnak számít a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó is.
Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. Ez nem jelenti azt, hogy a nyugdíjas személy nem folytathat egyéni illetve társas vállalkozói tevékenységet, de e jogviszonyában nem válik biztosítottá, nem az általános járulékfizetési szabályok vonatkoznak reá vállalkozói tevékenysége tekintetében.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás 5100 forint tételes összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítése nincs összefüggésben a tagi jövedelem összegével, ha a tag jövedelemben nem részesül, a járulékot akkor is meg kell fizetni. Egyidejűleg több tagi jogviszony fennállása esetén csak egy jogviszonyban kell megfizetni, hogy melyik jogviszonyában, arról tárgyév január 31-éig kell nyilatkoznia a tagnak.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a személyes közreműködés alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havonta szintén 5100 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, függetlenül a vállalkozói jövedelmétől. A vállalkozót még 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetése is terheli, ennek alapja a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem. Az evás nyugdíjas egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalap 10 százaléka.
Nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak/vállalkozásnak a keresőképtelenség, gyermekgondozási segély folyósítása, fogvatartás alatt, kamarai tagság szünetelése esetén, illetve egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozót nem terheli a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék megfizetésének kötelezettsége.
Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Ettől eltérően nyilatkozhat a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána. Választása az adóév egészére szól.
Mezőgazdasági őstermelő
Nem esik biztosítási kötelezettség alá az a mezőgazdasági őstermelő aki saját jogú nyugdíjas, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte a Tbj. 5. § - a alapján. Így járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A bevételtől, adózási módtól függően százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezhet. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fő szabályként az alapját képező jövedelem 27 százaléka. Ettől eltérően a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka."
Válasz #2814. hozzászólásra
Üdv , akkor egy kis segítség.
" A segítő családtag munkavégzése
A segítő családtag fogalmát a társadalombiztosítás ellátásaira és a magán nyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) határozza meg. E szerint segítő családtagnak az minősül,
1. aki közeli hozzátartozója az egyéni vállalkozónak vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (kkt., bt.) természetes személy tagjának;
2. az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetve a társaságban;
3. személyesen és
4. díjazás ellenében munkát végez, ezt azonban
5. nem munkaviszony keretében teszi.
A törvény ezzel a biztosítottakat megillető jogállásba szeretné helyezni a saját jogon biztosítottnak nem minősülő, ám ténylegesen az egyéni vagy társas vállalkozásba besegítő családtagot.
A közeli hozzátartozók körébe tartozók a Ptk. 685.§ b) pontjában meghatározott személyek. Ezek: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó a mostoha és a nevelőszülő, valamint a testvér.
A közeli hozzátartozó tevékenysége csak akkor minősül a társadalombiztosítás szempontjából segítő családtagi munkavégzésnek, ha azt a közeli hozzátartozó díjazás ellenében, és nem munkaviszony keretében végzi. A társas vállalkozások közül csupán a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (kkt. és bt.)munkavégzését ismeri el biztosított jogviszonynak.
A segítő családtagi jogviszony a társadalombiztosítási fogalom-meghatározás ellenére egy bizonytalan, pontosan nem körülhatárolható fogalom, különösen amióta az Mt. 117/B. § (3) bekezdés közvetetten utal arra a munkavállaló fogalmának meghatározásából egyébként is következő körülményre, hogy a munkáltató közeli hozzátartozója is lehet munkavállaló."
Az egyes pasragrafus 4. 5 pontja asz előzőeket kizárja?
Kedves SAPSIFÜLES Te hogy értelmezed?
Esetleg kevés termett és ezért nem jött az árbevétel, ezt hogy fogja az MVH elbírálni?
Még ban a 3/2012 Közlemény és az MVH oldal jobbra fent a Zöldség ......
Talán találunk valami megoldást a levonások odaítélése előtt.
Válasz #2806. hozzászólásra
Igazatok van.
Viszont van olyen, hogy segítő családtag.
Tudomásom szerint ennek egy bizonyos határig nincs bejelentési kötelezetsége.
Ezt egy könyvelő ismrhetné. A baj, hogy a könyvelő nem ismeri a pályázat lelki világát.
A gazda meg egyikhez sem ért igazán.
Ezért próbál kérdezni. Itt is ott is.
Válasz #2812. hozzászólásra
Oh, az MVH áldott jó szíve ...
Akkor végzés alapján előzetes kifizetést kaptál, de a SAPS vonatkozásában érdemi döntés (határozat) még nincs, márpedig ez feltétele, hogy zgyd ügyben is határozatot hozhassanak, és ez alapján kifizetést teljesíthessenek.
Aggódni nem kell, csak türelmesen várni.
Válasz #2808. hozzászólásra
Szia!
Határozatom még nincs de a területalapú támogatást időben megkaptam.
Válasz #2810. hozzászólásra
Köszi az infot! Akkor holnap fülelek a csibe csipogásra.
Válasz #2800. hozzászólásra
A kárenyhítési juttatás is csütörtökön érkezik.
Válasz #2799. hozzászólásra
)
Csütörtökön közel 500 tétel AKG-t is utalnak.
(Neked még nem.