Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak658 FtBenzin árak640 FtEUR407.5 FtUSD388.35 FtCHF428.63 FtGBP484.73 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz 5465 #1343. hozzászólásáraSzerintem,meg teljesen mindegy merre áll.
Fordított verzióba,meg jobban töri a rögöket.
Ki lehet próbálni,új heggyel könnyebb,vagy egész újjal összetörni valamit.
Válasz RkTomi #1324. hozzászólásáraTávol álljon tőlem, hogy bárkivel összevesszek, csak ezek szerint én másképp látom a dolgokat.
Minden esetre köszönöm a véleményeket
Válasz JOSEY #1338. hozzászólásáraEz így van. 3késes volt nekünk is 80 centis osztással, aztán átalakítottuk 5 késesre 52 cm-es osztásúra és könnyebben lehetett húzni az 5öst így mint annó a 3at.
Az más kérdés hogy az 52es verzió nagyon szűknek bizunyult, sokszor bedugult és tovább alakítottuk 60ra plusz így a hengert is és vázat is hozzá kellett igazítani.
Válasz Vinkó75 #1337. hozzászólásáraami a legalsó képen látható? azon nem csodálkozok, felénk a 3 késest ugy 160 pacival huzzák. a probléma ott rejtekezik, hogy a kések túl távol vannak egymástól, nem birják összerepeszteni a müvelendő területet. a deltavázas lazitóknak a lényege, hogy a középen elhelyezkedő kés vonaláól jobbra-balra irányuló repesztés a talajban elérhesse 2es, 3as kés repesztési területét. egyébként 3x 1 késes lazítóként müködik és azt nagyon nehéz húzni.
Válasz Bárány #1333. hozzászólásáraegy időben ők gyártották a térségben forgalmazott flatlinereket , pici változtatásokkal tovább gondolták a történetet
A "#1323 JOSEY" hsz.-ban levő henger lehetne nagyobb átmérőjű is? Van egy sima henger, és egy lazító építésében gondolkodom. Csak kicsit nagyobb mint ez.
Milyen fogakat, vagy taralyokat lenne érdemes ráhegeszteni?
Esetleg olyan hosszú vágóéleket mint a dalbo vagy .Norbert féle aprítóhengereken? Az mit művelne a talajfelszínnel?
Válasz Vinkó75 #1327. hozzászólásáraUgyan így jártunk mi is, és ugyan ilyen irányba is haladunk tovább, csak mi omikron lazítóval.
Nehéz volt úgy beállítani először, hogy éppen a kemény résznek nyúljon alá, így inkább kissé mélyebbre volt állítva mint fölé és csak csíkozzuk a földet, de így a kopó csúcs fölött kapta el a keményet és ott kopott a kés. Ezért alakítottunk rajta egy széles kopórész behelyezésével ami a csúcs folytatása gyakorlatilag és így nem kopik a kés szára sem.
Gyakorlatilag alul úgy viselkedik mint a gaspardós rendszerű lazítók, de a felső részt mégsem keverik annyira.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1326. hozzászólásáraHúztam már Simba lazítót. Hasonló az elve mint az Agrisemnek. Nem volt egy könnyű húzású. Mivel eleinte "talajvízig" elraktuk. Majd idővel rájöttünk szemrevételezés után.Az eke talp alatt már nem volt agyontömörödött talaj. Ezért csak az eketalp alá mentünk. Így már könnyebb a dolog. Valamint időnként visszatér a lazító, nem csak 10-15 évente. Így már könnyebb. Természetesen azóta már ügyelünk hogy ész nélkül ne tapossuk a talajt.A menetszám csökkentésekkel is javult már a talaj ilyen jellegű állaga. Valamint törekszünk a nyár végén lazítani mikor már az augusztus végi csapadékok a felső réteget "átáztatják". Így nem szakad meg a gép, még érdemben dolgozik nem keni a talajt. Ha belegondolsz egy elővágó lap a kés elé, már nagy segítség.
Például ha a felső 20-30centis művelt réteg alatt van egy 10-15centis keményebb sáv. 50-60cm mélyen húzzuk az agrisemes lazítót, akkor nem fordulhat elő hogy az alul lévő szintén puhább réteget alúlról neki paszírozza a felette lévő keménynek? vagy ez csak gaspardós reklámduma?
Ezen a képen azt látni, hogy mindegy hogy hol éri a keményet 60, 50, 40 cm körül, akkor is emeli felfelé.
Ilyen megközelítésből mindegy hogy ívelt kés vagy agrisemes.
Válasz VMisi #1317. hozzászólásáraÉlőben edig még nem láttam a munkáját, de a yutubon igen. Ott egy 300 lovas Fend leterhelve itt ott kerékcsúszásal viszi a 4 késes agrisemet. Ezért nem tudom megítélni valójában milyen is a teljesítményigénye a gépnek. Gyártó katalógusában viszonylag alacsony Le van megadva, de azt már ismerem, hogy sok gyártó jóval alacsonyab teljesítményü traktort ad meg az adot gép használatához, mint amenyire valóban szükség lenne. A Maschio Attilát is csak próba után vettem meg.
Válasz RkTomi #1321. hozzászólásáraNem igazán értelek...
A kampós fele előre felé néz a henger alsó felén, ahol a henger érintkezik a talajjal, és szerintem így kapaszkodik jobban a talajba és ezáltal forgatja a hengert. Vagy tévedek?
És ekkor nyilván a "felső" oldalon hátrafelé néz..
Válasz VMisi #1317. hozzászólásáraezen modellek nem rendelkeznek akkora munkamélységgel, mint az enyémek, hisz ezen csak 650-es, mig az enyémen 800-as kések vannak. itt az az altalajmüvelés szemléltetése volt a cél csekély munkamélységben alacsony munkatempó mellett, nem hinném, h a 320 lovas szarvas jancsi nem birt volna gyorsabban menni és mélyebben.
és a különbség más lazitókhoz képest a kiásás után, hogy melyik mennyire töri át a talajszerkezetet apró rögökké
azt tudom, h 3 késes dunai öntés területen 100 le vel dolgozik, a másik hszben hozott képen a JD 320 le vel miért nem boldogult megfelelően azt nem tudom.
Válasz laci92627 #1312. hozzászólásáraA 3 késes mélyebben megy ugyanazzal a sebességgel, de a másikkal lehet esők után a nedvesbe is menni és a nagyon gyomos, árvakelésesbe is kikapja a növényeket, még a másik nem.
Amiket az utóbbi két hozzászólásban rögképzéssel kapcsolatban írtál ez elméletben igaz, de a megvalósítás nagyon nagy mértékben befolyásolja a talaj szerkezete és nedvesség tartalma.
Egy nedves réti talajt nehezen tudok elképzelni ropogni...
Szintén nagy eltérések lehetnek akár táblán belül is pl. ha egy kicsi szintkülönbség van, a dombosabb részen szárazabb, a laposon nedvesebb és máris nem egyforma a rögképzés.
Táblák között megint nagy eltérések lehetnek nedvesség, elővetemény miatti szerkezet vagy tömörödött rész elhelyezkedésének tekintetében.
Szóval ha az elméletet vesszük 100%-nak, akkor egy 10 éven át tartó lazító használat során lehet, hogy csak az elvégzett munka 40-50%-ában valósul meg az elméletben elvárt munkaminőség.
Mindenkihez szóló kérdés:
Ki szokta megásni minden táblát mielőtt belehúzná a lazítót? Lapos részen is és dombtetőn is? Én nem.
Sőt, vesz a többség lazítót, egyszer beállítja és évekig húzza úgy, aztán eszébe jut hogy valahova kéne kalibrálni, de be van rohadva az orsója és marad úgy még 10 évre...
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1311. hozzászólásáraközépmély altalajlazítás: 50-max 60 cm, (viszonylag nagy rögök képzésével altalajmüvelés 20-30-50 cm max mikro méretű rögök képzésével attól függ, hogy a talaj minősége és belső szerkezete mit kiván. akár egy gyepet, legelő rétet is karban tudsz véle tartani, hisz nem rongálja a felületet, bár ezekhez kiegészitésként illik alkalmazni tárcsás csoroszlyát, h nem repedjen szét a gyep felület. igy a vizes szikes gógok eltüntethetők
Válasz VMisi #1307. hozzászólásáraMiután megvetted az alsó képen látható 5 késes lazítót használod még a régebbit is? Mi a különbség a kettő munkája között?Nekem a felső képen látható lazítóm van pont ilyen,de elgondolkodtam olyan rendszerű vásárlásán mint ami az alsó képeden van csak nem tudom volna-e értelme?Melyiket nehezebb húzni? Bocs a sok kérdésért de nagyon érdekelne a tapasztalatod!
Válasz JOSEY #1310. hozzászólására"altalajmüvelők és nem altalajlazítók" Kifejtenéd nekem e két megfogalmazás lényegét? És hogy milyen mélységekre értendő? Köszönöm!
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1308. hozzászólásáratévedsz, az agrisem rendszerű 28%-al kevesebb vonóerőt igényel mint bármelyik változat.és azok altalajmüvelők és nem altalajlazítók. bár a mi normál lazítóink is rendkivül könnyű húzásuak a többihez képest és szépen átropogtatják a talajt.
Válasz Sk Laci #1306. hozzászólásáraBúza alá lazítunk esetleg, de inkább a grubberel, mert az az ékgyűrűssel szinte magágyat csinál. Lazítás után sajnálom taposni a földet a hengerrel.
2858 hozzászólás
Válasz JOSEY #1338. hozzászólásáraAz ilyen deltavázas lazítónál mennyi az ideális késtávolság, hogy könnyen lehessen vontatni?
Válasz 5465 #1356. hozzászólásáraHáton fekve előre ??
Válasz Mf-es? #1353. hozzászólásáraMegkérdeztem az asszonyt is.
Azt mondta, ő annak örül, ha előre felé áll
Válasz 5465 #1352. hozzászólásáraAzt kel gyártani, amire van kereslet.
Válasz 5465 #1352. hozzászólásáraCsak hogy mindenkinek igaza legyen
Válasz Bárány #1351. hozzászólásáraMindegy ki mit gondol,nekem,ha lenne ilyen,hátra állna.
http://www.agrarkereso.hu/galeria/?ad=248432
ezzel már végképp nem tudok mit kezdeni...
Válasz Mf-es? #1350. hozzászólásáraSzerintem meg a légellnállás miatt van a zegész!
Mindenkinek egészségére, előszilveszter indul!
Válasz RkTomi #1347. hozzászólásáraAzért van megtörve,mert így,nagyobb felületen érintkezik a röggel.Nagyobb a felfekvő felület.
Válasz RkTomi #1347. hozzászólásáraAkkor miért áll hátrafelé a
#1307 VMisi | 2017-12-27 14:00:54
hozzászólásba?
Pont azért,mert így jobban töri a rögöt.
Válasz dr.T #1341. hozzászólásáraRosszul látod a dolgokat. A kettő nem függ össze.
Válasz Mf-es? #1344. hozzászólásáraMiért lenne mindegy? Akkor minek van megtörve a gátervas vége? A kampós része nem jobban belekakad a rögbe?
Válasz 5465 #1343. hozzászólásáraNo problem. Szép napot.
Válasz 5465 #1343. hozzászólásáraSzerintem,meg teljesen mindegy merre áll.
Fordított verzióba,meg jobban töri a rögöket.
Ki lehet próbálni,új heggyel könnyebb,vagy egész újjal összetörni valamit.
Válasz RkTomi #1324. hozzászólásáraTávol álljon tőlem, hogy bárkivel összevesszek, csak ezek szerint én másképp látom a dolgokat.
Minden esetre köszönöm a véleményeket
Válasz JOSEY #1338. hozzászólásáraEz így van ahogy mondod.
Válasz dr.T #1340. hozzászólásáraEgy nagy szerencseje van,hogy az axial a hatter na meg biztos van reszesedes is Harsányi bácsinak
Válasz Bárány #1333. hozzászólásáraNem veletlen,ha joll emlekszem mikor kint volt nalunk azt mondta,hogy ott dolgozott
Válasz JOSEY #1338. hozzászólásáraEz így van. 3késes volt nekünk is 80 centis osztással, aztán átalakítottuk 5 késesre 52 cm-es osztásúra és könnyebben lehetett húzni az 5öst így mint annó a 3at.
Az más kérdés hogy az 52es verzió nagyon szűknek bizunyult, sokszor bedugult és tovább alakítottuk 60ra plusz így a hengert is és vázat is hozzá kellett igazítani.
Válasz Vinkó75 #1337. hozzászólásáraami a legalsó képen látható? azon nem csodálkozok, felénk a 3 késest ugy 160 pacival huzzák. a probléma ott rejtekezik, hogy a kések túl távol vannak egymástól, nem birják összerepeszteni a müvelendő területet. a deltavázas lazitóknak a lényege, hogy a középen elhelyezkedő kés vonaláól jobbra-balra irányuló repesztés a talajban elérhesse 2es, 3as kés repesztési területét. egyébként 3x 1 késes lazítóként müködik és azt nagyon nehéz húzni.
Válasz JOSEY #1332. hozzászólásáraFlatliner 500
Válasz JOSEY #1335. hozzászólásárasajátunk
Válasz Bárány #1333. hozzászólásáraegy időben ők gyártották a térségben forgalmazott flatlinereket , pici változtatásokkal tovább gondolták a történetet
Amúgy van nekem egy enyhén összehajtogatott 3 késes Letákom. Ha valaki lát benne fantáziát, hívjon bátran.
Válasz JOSEY #1332. hozzászólásáraVajon az itt-ott felfedezhető hasonlóság a Framestekkel csak a véletlen műve?
(Költői kérdés.)
Válasz Vinkó75 #1327. hozzászólásáramelyik simba lazitót húztad?
Válasz JOSEY #1330. hozzászólásáraaz agrisem csak ilyen ásótalpas késekkel szerelt altalajmüvelőket gyárt
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1326. hozzászólásáraa képen nem látunk agrisemes lazitótkést, csak egy közönséges valamilyet és a latin rendszerű talajtörőét
Üdv!
A "#1323 JOSEY" hsz.-ban levő henger lehetne nagyobb átmérőjű is? Van egy sima henger, és egy lazító építésében gondolkodom. Csak kicsit nagyobb mint ez.
Milyen fogakat, vagy taralyokat lenne érdemes ráhegeszteni?
Esetleg olyan hosszú vágóéleket mint a dalbo vagy .Norbert féle aprítóhengereken? Az mit művelne a talajfelszínnel?
Válasz Vinkó75 #1327. hozzászólásáraUgyan így jártunk mi is, és ugyan ilyen irányba is haladunk tovább, csak mi omikron lazítóval.
Nehéz volt úgy beállítani először, hogy éppen a kemény résznek nyúljon alá, így inkább kissé mélyebbre volt állítva mint fölé és csak csíkozzuk a földet, de így a kopó csúcs fölött kapta el a keményet és ott kopott a kés. Ezért alakítottunk rajta egy széles kopórész behelyezésével ami a csúcs folytatása gyakorlatilag és így nem kopik a kés szára sem.
Gyakorlatilag alul úgy viselkedik mint a gaspardós rendszerű lazítók, de a felső részt mégsem keverik annyira.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1326. hozzászólásáraHúztam már Simba lazítót. Hasonló az elve mint az Agrisemnek. Nem volt egy könnyű húzású. Mivel eleinte "talajvízig" elraktuk. Majd idővel rájöttünk szemrevételezés után.Az eke talp alatt már nem volt agyontömörödött talaj. Ezért csak az eketalp alá mentünk. Így már könnyebb a dolog. Valamint időnként visszatér a lazító, nem csak 10-15 évente. Így már könnyebb. Természetesen azóta már ügyelünk hogy ész nélkül ne tapossuk a talajt.A menetszám csökkentésekkel is javult már a talaj ilyen jellegű állaga. Valamint törekszünk a nyár végén lazítani mikor már az augusztus végi csapadékok a felső réteget "átáztatják". Így nem szakad meg a gép, még érdemben dolgozik nem keni a talajt. Ha belegondolsz egy elővágó lap a kés elé, már nagy segítség.
Például ha a felső 20-30centis művelt réteg alatt van egy 10-15centis keményebb sáv. 50-60cm mélyen húzzuk az agrisemes lazítót, akkor nem fordulhat elő hogy az alul lévő szintén puhább réteget alúlról neki paszírozza a felette lévő keménynek? vagy ez csak gaspardós reklámduma?
Ezen a képen azt látni, hogy mindegy hogy hol éri a keményet 60, 50, 40 cm körül, akkor is emeli felfelé.
Ilyen megközelítésből mindegy hogy ívelt kés vagy agrisemes.
Válasz VMisi #1317. hozzászólásáraÉlőben edig még nem láttam a munkáját, de a yutubon igen. Ott egy 300 lovas Fend leterhelve itt ott kerékcsúszásal viszi a 4 késes agrisemet. Ezért nem tudom megítélni valójában milyen is a teljesítményigénye a gépnek. Gyártó katalógusában viszonylag alacsony Le van megadva, de azt már ismerem, hogy sok gyártó jóval alacsonyab teljesítményü traktort ad meg az adot gép használatához, mint amenyire valóban szükség lenne. A Maschio Attilát is csak próba után vettem meg.
Válasz JOSEY #1323. hozzászólásáraErről van szó. Nincs min összeveszni.
Válasz 5465 #1322. hozzászólására
no mielőtt összevesznétek
Válasz RkTomi #1321. hozzászólásáraNem igazán értelek...
A kampós fele előre felé néz a henger alsó felén, ahol a henger érintkezik a talajjal, és szerintem így kapaszkodik jobban a talajba és ezáltal forgatja a hengert. Vagy tévedek?
És ekkor nyilván a "felső" oldalon hátrafelé néz..
Válasz 5465 #1290. hozzászólásáraRossz irányba néznek a tüskék. A "kampós" végüknek kell előre felé nézni.
Válasz VMisi #1317. hozzászólásáraezen modellek nem rendelkeznek akkora munkamélységgel, mint az enyémek, hisz ezen csak 650-es, mig az enyémen 800-as kések vannak. itt az az altalajmüvelés szemléltetése volt a cél csekély munkamélységben alacsony munkatempó mellett, nem hinném, h a 320 lovas szarvas jancsi nem birt volna gyorsabban menni és mélyebben.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1315. hozzászólásáraki az a kötöznivaló bolond aki kenőcsös földben lazít?
ezen a fotón látszik az agrisem müvelése
és a különbség más lazitókhoz képest a kiásás után, hogy melyik mennyire töri át a talajszerkezetet apró rögökké
azt tudom, h 3 késes dunai öntés területen 100 le vel dolgozik, a másik hszben hozott képen a JD 320 le vel miért nem boldogult megfelelően azt nem tudom.
Válasz laci92627 #1312. hozzászólásáraA 3 késes mélyebben megy ugyanazzal a sebességgel, de a másikkal lehet esők után a nedvesbe is menni és a nagyon gyomos, árvakelésesbe is kikapja a növényeket, még a másik nem.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1308. hozzászólásáraÉn egy bemutatón láttam ilyet, de nem tudott meggyőzni. Egy 320 lovas gép kb 8 km/h-val vitte a 4 késest és nem túl mélyen.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1315. hozzászólásáraVasat,gyökerekre cseréltük.
Válasz JOSEY #1313. hozzászólásáraNem kötekedni akarok, csak elmélkedni...
Amiket az utóbbi két hozzászólásban rögképzéssel kapcsolatban írtál ez elméletben igaz, de a megvalósítás nagyon nagy mértékben befolyásolja a talaj szerkezete és nedvesség tartalma.
Egy nedves réti talajt nehezen tudok elképzelni ropogni...
Szintén nagy eltérések lehetnek akár táblán belül is pl. ha egy kicsi szintkülönbség van, a dombosabb részen szárazabb, a laposon nedvesebb és máris nem egyforma a rögképzés.
Táblák között megint nagy eltérések lehetnek nedvesség, elővetemény miatti szerkezet vagy tömörödött rész elhelyezkedésének tekintetében.
Szóval ha az elméletet vesszük 100%-nak, akkor egy 10 éven át tartó lazító használat során lehet, hogy csak az elvégzett munka 40-50%-ában valósul meg az elméletben elvárt munkaminőség.
Mindenkihez szóló kérdés:
Ki szokta megásni minden táblát mielőtt belehúzná a lazítót? Lapos részen is és dombtetőn is? Én nem.
Sőt, vesz a többség lazítót, egyszer beállítja és évekig húzza úgy, aztán eszébe jut hogy valahova kéne kalibrálni, de be van rohadva az orsója és marad úgy még 10 évre...
Válasz JOSEY #1313. hozzászólására
szikes gócok 
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1311. hozzászólásáraközépmély altalajlazítás: 50-max 60 cm, (viszonylag nagy rögök képzésével altalajmüvelés 20-30-50 cm max mikro méretű rögök képzésével attól függ, hogy a talaj minősége és belső szerkezete mit kiván. akár egy gyepet, legelő rétet is karban tudsz véle tartani, hisz nem rongálja a felületet, bár ezekhez kiegészitésként illik alkalmazni tárcsás csoroszlyát, h nem repedjen szét a gyep felület. igy a vizes szikes gógok eltüntethetők
Válasz VMisi #1307. hozzászólásáraMiután megvetted az alsó képen látható 5 késes lazítót használod még a régebbit is? Mi a különbség a kettő munkája között?Nekem a felső képen látható lazítóm van pont ilyen,de elgondolkodtam olyan rendszerű vásárlásán mint ami az alsó képeden van csak nem tudom volna-e értelme?Melyiket nehezebb húzni? Bocs a sok kérdésért de nagyon érdekelne a tapasztalatod!
Válasz JOSEY #1310. hozzászólására"altalajmüvelők és nem altalajlazítók" Kifejtenéd nekem e két megfogalmazás lényegét? És hogy milyen mélységekre értendő? Köszönöm!
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1308. hozzászólásáratévedsz, az agrisem rendszerű 28%-al kevesebb vonóerőt igényel mint bármelyik változat.és azok altalajmüvelők és nem altalajlazítók. bár a mi normál lazítóink is rendkivül könnyű húzásuak a többihez képest és szépen átropogtatják a talajt.
Válasz Sk Laci #1306. hozzászólásáraBúza alá lazítunk esetleg, de inkább a grubberel, mert az az ékgyűrűssel szinte magágyat csinál. Lazítás után sajnálom taposni a földet a hengerrel.